CSILLAG PÉTER
CSILLAG PÉTER
2020.04.01 08:04 Frissítve: 2020.04.01 08:14

Mark Spitz amerikai úszócsillag a nyírkarászi szeszfőző ükunokája

Levéltári forrásokban és archívumokban kutattuk Mark Spitz kilencszeres olimpiai bajnok úszóklasszis magyar gyökereit, és meg is találtuk, amit kerestünk. Kiderült, a világ egyik legsikeresebb sportolójának dédanyja, Elefánt Terézia Nyírkarászról származik, az ükapa, Elefánt Móric a falu szeszfőzője volt.

 

Mark Spitz díszvendégeként vett részt a Nemzeti Színházban az idei M4 Sport – Az Év Sportolója 2019 Gálán (Fotó: Török Attila)

 

„Őszintén szólva abban bíztam, hogy önök fogják elmondani nekem! Tudom, hogy apai ágon van magyar kötődésem, viszont a Spitz név német eredetű. Ha visszaugrunk százötven évet az időben, az akkori nagy birodalmak egész nagy területeket lefedtek, ezért nem lehetünk teljesen biztosak. Szóval a magyar háttér megvan, de a részleteket nem tudjuk, és bár többször jártam már itt, eddig még senki nem szólt, hogy felgöngyölítette volna a szálakat.”

Szalánczi Krisztián családfakutató

Mark Spitz, a kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszólegenda januárban néhány napot Magyarországon töltött az M4 Sport – Az Év Sportolója 2019 Gála díszvendégeként, máig nem tisztázott magyar gyökerei külön jelentőséget adtak látogatásának. Valamennyi sajtócikk, televíziós beszámoló szót ejtett a személyes kötődésről, ám a homályos utalásnál pontosabb információval senki sem szolgálhatott, és a titokban remélt megfejtést talán az ünnepelt sportcsillag is hiányolta. Erre utal a Nemzeti Sport interjújában, a magyar felmenőket érintő kérdésre adott fenti válasz is, amellyel az 1950. február 10-én született úszó egyszersmind feladatot is osztott nekünk. A mondataiból kiérzett biztatás arra sarkallt minket, hogy megkíséreljük rekonstruálni a kaliforniai Modestóból származó sportlegenda családfájának magyar ágait. A több hónapos kutatómunkában, a nyomozás kiszámíthatatlanságát, a felfedezés izgalmát magában rejtő feltárásban megbízható társunk és szakmai támaszunk Szalánczi Krisztián történész-családfakutató volt, aki a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnökeként – Hajnal Enikő (Családfaállítók) segítségével – több magyarországi, illetve amerikai adatbázis és levéltár anyagát vizsgálta a Spitz család múltjának dokumentumait keresve.

NÉVJEGY: MARK ANDREW SPITZ

Született: 1950. február 10., Modesto (Kalifornia)

Állampolgársága: amerikai

Sportága: úszás

Legjobb eredményei: 9x olimpiai bajnok (4x100 m gyorsváltó, 4x200 m gyorsváltó – 1968; 100 m és 200 m gyors, 100 és 200 m pillangó, 4x100 m gyorsváltó, 4x200 m gyorsváltó, 4x100 m vegyes váltó – 1972), olimpiai 2. (100 m pillangó – 1968), olimpiai 3. (100 m gyors – 1968), 5x Pánamerikai Játékok-győztes (100 és 200 m pillangó, 4x100 m gyorsváltó, 4x200 m gyorsváltó, 4x100 m vegyes váltó – 1967)

A keveset, amit előzetesen tudhattunk Mark Spitz gyökereiről, legfeljebb kiindulási pontnak vagy a menet közben felbukkanó adatok ellenőrzésére használhattuk. Az elmúlt évtizedekben megjelent magyar sajtócikkeket böngészve visszatérő elem, hogy az ősök a Nyírségből vándoroltak ki a századforduló környékén – ez afféle általános ismeretként él az emlékezetben, konkrét földrajzi és időbeli meghatározás nélkül. Nem tudunk meg sokkal többet akkor sem, ha fellapozzuk Mark Spitz korábbi interjúit. Hámori Tibor vele folytatott, 1983-as, Los Angeles-i, bizalmaskodó beszélgetésében például így fogalmazott a Népsport olvasóinak: „Apám szerint az ő nagyapja magyar volt. De mi nem beszélünk a ti nyelveteken. Csak hallottam, hogy nálatok minden oké.” Hogy a késő Kádár-kor közegének laza leokézásán mit értett a visszavonult amerikai úszó, nem derül ki a cikkből, és témánk szempontjából nem is érdekes. Az már annál inkább, hogy mit mondott a sportoló édesapja, Arnold Spitz az 1972-es müncheni olimpia idején, fia sikereinek csúcsán Vad Dezsőnek, a Népsport újságírójának: „A már jó néhány éve elhunyt nagyszüleim magyarok voltak, s az első világháború előtti időszakban vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Szüleim még jól beszéltek magyarul, én legfeljebb halványan emlékszem egy-két magyar szóra. De írja meg nyugodtan: büszke vagyok arra, hogy családunk apai ágon magyar származású.”

A friss házas Mark Spitz szüleivel, Arnolddal és Lenore-ral (Fotó: Imago)
NÉVROKON A MAGYAR MEDENCÉBEN

Érdekesség, hogy a magyar medencékben is úszik egy, az amerikai olimpiai bajnokkal azonos nevű élsportoló: Spitz Márk, a Ferencváros 2003-ban született, korosztályos válogatott, nemrég klubja felnőtt csapatában is bemutatkozó vízilabdázója. Saját levéltári kutatás alapján kijelenthetjük, bármilyen szép kapocs lenne, a magyar Márk és az amerikai Mark között nincsen bizonyítható rokoni szál.

Fogódzót kínál a Richard J. Foster tollából 2008-ban megjelent életrajzi könyv (Mark Spitz: The Extraordinary Life of an Olympic Champion), amely röviden szót ejt a család származásáról is: „Mark édesapja, Arnold Spitz 1925-ben született zsidó csirketenyésztők gyermekeként Kaliforniában, a vasút mellett kiépült Turlock városában. Szülei mindkét oldalon első generációs amerikaiak voltak, akiknek a családja az 1900-as évek elején vándorolt ki Magyarországról, a régió első világháborút megelőző bizonytalansága elől.” Ha a családtörténet magyar nyelvű forrásait keressük, feltétlenül ki kell térnünk Lázár György alapos cikkére, amely 2015-ben a Szombat című zsidó kulturális és politikai folyóiratban vázolta fel az ismereteket Mark Spitz szemszögéből.

„Dédnagyszülei az 1900-as évek táján vándoroltak ki Amerikába. Ott kapcsolatba kerültek a baloldali cionista földművelő közösségekkel, és Spitz nagyapja, Morris Spitz csirketenyésztő lett Kaliforniában. Édesapja, Arnold is egy Turlock nevű faluban, egy csirkefarmon született 1925-ben.

A kaliforniai Petaluma városa a tojástermelés központja volt

A kaliforniai zsidó mezőgazdasági közösségek tagjai gyakran kommunisták voltak, főleg Oroszországból és Ukrajnából kerültek a távoli vadnyugatnak számító Kaliforniába, de néhány magyar cionista is akadt közöttük. Központjuk, egyben a kaliforniai tojástermelés centruma Petaluma városa volt, ott virágzó közösséget teremtettek. Jelentős hatásuk volt a cionista agrármozgalmakra is, még Golda Meir is ellátogatott Petalumába, sőt, miután férjével Izraelbe vándorolt ki, maga is egy csirkefarmon dolgozott. Spitz apja, Arnold a második világháború alatt érettségizett és azonnal besorozták. A csendes-óceáni fronton szolgált, géppuskakezelő volt a légierő egyik B-29-es bombázóján. Sértetlenül túlélte a a japánok elleni légi csatákat. 1947-ben megnősült, Lenore Smith-t vette el. Lenore felmenői Oroszországból érkeztek, eredetileg Sklotkovicnak hívták őket, de a bevándorlási tisztviselő azt túlságosan bonyolultnak találta. A nagypapa foglalkozása kovács volt, így a Smith nevet kapták. A Spitz család első gyereke, a később világhírű Mark 1950-ben született. Apja ekkor már felhagyott a csirketenyésztéssel és egy ócskavasüzletbe társult be. A család Hawaiin is szerencsét próbált, de a kaland csak néhány évig tartott. A kis Mark imádta a trópusi klímát és az állandó úszkálást az óceánban, ott tanult meg úszni.”

Az összesen kilenc olimpiai bajnoki címet szerző Mark Spitz „akció közben” – 1972-ben (Fotó: Getty Images)

A REJTÉLYES GYÁSZJELENTÉS

A SZABOLCSI ZSIDÓSÁG EREDETE
Az ősök földje: Nyírkarász főutcáján hajdan az amerikai úszó ősei, a településen lakó Elefánt család tagjai jártak-keltek

Mark Spitz ősei – apai nagyapja édesanyjának vonalán – bizonyíthatóan Nyírkarászról származnak. A faluban Elefánt Terézia születése után öt évvel, 1880-ban a népszámlálási adatok szerint az 1776 lakosból több mint 12 százalék, 220 személy volt izraelita vallású. Az Elefánt család feltételezett társadalmi hátteréről képet ad Takács Péter Adalékok a Szabolcs megyei zsidóság társadalmi helyzetéhez 1848-ban című tanulmánya (megjelent az Alföldi társadalom című folyóiratban 1991-ben). Az alábbiakban ebből a munkából idézünk.

„A bejegyzések szerint az 1848-ban Szabolcs megyében élő zsidóság többsége másod- vagy harmadgenerációs honos. Ezt a feltételezést a zsidó lakosok mintegy 2/3-ára megengedné az 1836-os statisztikai adat is. E téren azonban teljesen homályban tapogatódzunk. A kérdezők megelégedtek a »bemondásokkal«. A válaszolók pedig félvén, hogy az újabban érkezetteket, esetleg külföldről betelepülteket hátrány érheti, ha őszintén bevallják származási helyüket, egyszerűbbnek vélték »félrevezetni« az összeírókat. Egyéb szabolcsi településeket neveztek meg korábbi tartózkodási és születési helyként akkor is, ha néhány hete érkeztek Orosz-Galíciából. […] A betelepülés tendenciáját elemezve az összeírás tanúsága szerint Szabolcs megye a Lengyelországból menekülő, pogromok elől »lehúzódó« zsidóság második állomása, és csak elvétve vallja félszáznyi lakos, hogy Orosz-Galíciából jöttek vagy menekültek egyenesen Szabolcs megyébe. […] A Szabolcs megyei összeírók a 9843 összeírt személyt általában az alábbi jelzőkkel minősítették a »magaviselete« rovatban: becsületes, jó, jó viseletű, illedelmes, illendő, józan, csendes, tisztes. […]  A Szabolcs megyei zsidók körében legelterjedtebb foglalkozásról, megélhetési, esetleg gazdagodási forrásról készült táblás kimutatás egyértelműen mutatja, hogy legelterjedtebb és legkedveltebb foglalkozás körükben a kereskedés. Ha a szeszmérőket, a korcsmárosokat is közéjük számítjuk, akkor a kereskedők aránya 41.2 százalék. Kereskedtek tollal, bőrrel, gubaccsal, gabonával, búzával, borral, égetett szesszel, pántlikával, állattal, bizsuval, bicskával, egyéb csecsebecsével, naptárral, könyvvel, csíkkal, hallal, dohánnyal, gyertyával, háztartási eszközökkel, szövettel, posztóval, vászonnal, értékesebb és kevésbé értékes holmikkal, önmaguk készítette árukkal.”

Valóban, az édesanya, Lenore családjának története vizsgálódásunk szempontjából másodlagos, a magyar szálat az apa, Arnold Spitz oldalán lehet visszafejteni. Lépjünk egy nemzedékkel tovább a múltban, Mark nagyszüleinek szintjére. Ahogyan Arnold Spitz is elmondta az 1972-es Népsport-interjúban, mindketten az Egyesült Államokban születtek már, egyaránt Magyarországról kivándorolt szülők gyermekeként. A nagyapa, Morris Spitz 1897-ben (vagy 1898-ban) látta meg a napvilágot a New York állambeli Sag Harbor faluban, felesége, Alice Schwalb a Colorado állambeli Denverből származik, a pár itt is kelt egybe 1918. augusztus 25-én. Az anyakönyvi kivonatok mellett meghatározó forrásnak tekinthetők az 1910-es, az 1920-as és a későbbi amerikai népszámlálási iratok, amelyek útmutatással szolgálnak az általunk keresett magyarországi ősök személyére és adataira vonatkozóan is. Az 1910-es cenzusból tudjuk azt is, hogy Morris Spitz szülei, az egyaránt Magyarországon született Nathan Spitz és felesége, Terry 1892-ben vagy 1893-ban érkezett amerikai földre (más levéltári dokumentumokból kiderül, a Terry néven feltüntetett feleség neve eredetileg Elefánt Terézia volt). Ami Mark apai nagyanyja, Alice Schwalb szüleit illeti,  náluk a kivándorlás pontos dátumát nem, csak a nevüket ismerjük: Robert M. Schwalb és Roze (alighanem Róza, netán Rozália). Itt adjuk át a szót Szalánczi Krisztiánnak, a Spitz család magyarországi előtörténetét vizsgáló szakmai segítőnknek.

„Megtaláltam egy nagyon fontos iratot, amely legalább annyira előrevitte a kutatást, mint amennyire hátráltatta – ez az első olyan, amelynek kérdésében nehéz teljes bizonyossággal állást foglalni. Ez pedig Robert M. Schwalb feleségének az 1946. október 14-én, a The San Francisco Examiner hasábjain megjelent gyászjelentése. E szerint az elhunyt néhai Robert M. Schwalb felesége, Kathryn, Alice, Alma, Albert és August Schwalb (a nők a férjezett nevükön szerepelnek), valamint Morris Spitz édesanyja. Csakhogy Morris Spitz és Alice Schwalb összeházasodtak, így ha csak a gyászjelentést vennénk alapul, okkal gondolhatnánk, hogy féltestvérek voltak. Ami azt is feltételezné, hogy az anya, Terry előbb Nathan Spitz felesége volt, majd utána Robert M. Schwalbé. Ezt megnéztem sokszor: összevetve minden meglévő irattal, különös tekintettel a népszámlálási iratokra, úgy tűnik, hogy mégsem így van. Az 1910-es népszámlálási dokumentumba ugyanis azt írták be, hogy Robert M. Schwalb felesége Roze, akinek négy gyermeke van, Alice mellett Albert, August és Alma. Az 1920-asban viszont már úgy szerepel, hogy Robert M. Schwalb felesége Terez, akivel egy háztartásban él Alma, a legkisebb gyermek, az akkor kevesebb mint egyéves Katy (Kathryn), illetve Morris Spitz és felesége, Alice. Be vannak írva a rokoni fokok, a lányoknál mindenhol »daughter« szerepel, felteszem, hogy ezt a családfő szempontjából nézték, azt pedig, hogy a feleségnek hány tényleges gyereke van, ide sajnos nem írták be. A lényeg azonban, hogy egy nem hivatalos irat alapján az említett Roze (férjezett nevén Schwalb) 1917-ben elhunyt, illetve azt is megtaláltam, hogy a másik ágon Nathan Spitz is meghalt ugyanebben az évben. Az történhetett, hogy az elhunyt Nathan Spitz felesége, Terry hozzáment az elhunyt Roze korábbi férjéhez, Robert M. Schwalbhoz. Ez ki is jön az adatok alapján, ugyanis ebben az esetben pont úgy, ahogyan a népszámlálási iratokban is szerepel, Nathan Spitz és Terry Elefant gyermeke volt az 1897 körül született Morris Spitz. Robert M. Schwalb és Roze gyermekei voltak: Albert, August, Alice (Morris Spitz felesége) és Alma. Az utolsóként született Kathryn pedig az 1917 és 1919 között összeházasodott Robert M. Schwalb és Terry késői gyermeke volt. És így Terry 1946-os gyászjelentése stimmel, feltéve, ha elfogadjuk, hogy ő az 1897 körüli Morris Spitz és az 1919-es Kathryn Schwalb édesanyja volt (akik tehát féltestvérek), a többieknek pedig a mostohaanyja, amit egyébként szintén alátámasztanak az iratok, hiszen sokáig valóban egy háztartásban éltek.”

A nagyszülők, Morris Spitz és Alice Schwalb házassági irata

ÓCEÁNJÁRÓN AZ ISMERETLENBE

A JOBB ÉLET REMÉNYÉBEN

Az Amerikába kivándorolt magyar zsidók történetéről és viszonyairól pontos képet nyújt Robert Perlman a massaschusettsi egyetemen 1991-ben megjelent, Bridging Three Worlds – Hungarian-Jewish Americans című munkája. Az angolul kiadott könyvet Puskás Julianna szemlézte a Regio folyóiratban.

„A nagy európai mozgás keretében értelmezhető a magyar zsidók tömeges kivándorlása az 1880-as évektől. Számukat Perlman 95-100 ezerre becsüli. (Érvelése e számokhoz is vitatható, reálisabb becslés lenne a 65–70 ezer.) E vándorlók más társadalmi rétegből szakadtak ki, mint azok, akik az 1880-as évek előtt léptek Amerika földjére. 1880 után a magyar-zsidó vándorlók jellegzetes típusai falusi iparosok, munkások és kiskereskedők, többnyire ortodoxok, Északkelet-Magyarország kis városaiból, falvaiból. Elvándorlásuk ösztönzői is teljesen különböztek a pionírokétól, mint ahogy más formákat öltött alkalmazkodásuk is az amerikai környezethez. Azok, akik a 19. század utolsó harmadában kezdtek kivándorolni növekvő tömegben, a szegénységből keresték gazdasági helyzetük javulását, lehetőséget egy jobb életre.”

Mint fentebb említettük, Terry – Mark Spitz dédanyja, Morris Spitz édesanyja – Elefánt Teréziaként született Magyarországon. Az első hallásra furcsa, ám zsidó családoknál előforduló Elefánt vezetéknév a magyar ősök származási helyének azonosítása szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyult. A név eredetéről Raj Tamás 100+1 jiddis szó – Zsidóságismeret új megközelítésben című, 1999-ben megjelent könyvéből kapunk magyarázatot. „A legtöbben csak a XVIII. század végén nyerték el családi nevüket, amikor II. József (a kalapos király) a németesítés érdekében arra kötelezte a hazai zsidókat, hogy német családneveket vegyenek fel. Egyesek persze már akkor is viseltek ilyen nevet: a szakmai eredetű nevek mellett voltak cégér-nevek – ezeket a tulajdonukban levő bolt vagy műhely emblémájáról nyerték. Ilyenek például a Grünhut (=zöld kalap), a Hahn (=kakas), a közismert Rotschild (=vörös ernyő) és az Elefánt családnevek.”

De milyen szálon jutunk el az Elefánt családhoz? Szalánczi Krisztián utóbb több forrásban megerősített feltevését az 1910-es amerikai népszámlálási iratokra alapozta, amelyek az úszó dédapja, Nathan Spitz sógoraként szerepeltettek egy bizonyos Ignotz Elefánt nevű személyt. Ignotz (Ignatz) Elefánt, vagyis Elefánt Ignác tehát Mark Spitz dédanyja, Terry (Terézia) testvére volt, és az óceánjárók fennmaradt utaslistái alapján azt is tudjuk, hogy New Yorkba 1903. április 17-én kelt útra Hamburgból a Pretoria gőzös fedélzetén. Az Újvilág felé induló 21 éves műbútorasztalos zsebében mindössze hat dollár lapult, utazását testvére, Elefánt Róza fizette. Elefánt Ignác története azért is érdekes, mert személye révén találjuk majd meg a család magyarországi települését.

A dédapa, Nathan Spitz az Amsterdam óceánjáró gőzössel kelt útra Amerikába

Előtte azonban nem árt, ha odaképzeljük magunkat az 1897-ben épített hamburgi óceánjáró fedélzetére, hogy legyen némi fogalmunk a körülményekről, amelyek meghatározták Mark Spitz őseinek és a nagy ismeretlen felé elinduló ezer meg ezer magyar sorstársuknak utazását. Az első-, másod- és harmadosztályú kabinokkal kiépített hajó Hamburgból indulva Plymouth és Boulogne-sur-Mer érintésével haladt New Yorkba. A hosszú út során reggeli, ebéd és a vacsora előtt tizenöt perccel figyelmeztetésképpen gongattak, egy dollárért lehetett nyugágyat bérelni, a hajón fodrász és orvos is az utasok szolgálatára volt, dohányozni csak a fedélzeten vagy a szalonban lehetett, a meleg tengervizes fürdőszoba ingyen rendelkezésre állt. Még a magyar sajtóban is találunk említéseket a New Yorkba hajózó Pretoriáról, amely a Bőripar című lap szerint rakományként jó adag lótükörbőrt, a Vadász- és Versenylap rövidhíre szerint élő állatként „Dr Rice-t, Foster amerikai stallionját” is átszállította a nevezett járattal a tengeren túlra. A Pretoria évekkel később, 1914 júniusában karambolozott a New York gőzössel, 1936-ban pedig iszapzátonyra futott, Elefánt Ignácot azonban épségben, egészségben átjuttatta új hazájába.

A MAGYAR ÚSZÓSPORT VILÁGSIKEREI
Johnny Weissmuller magyar földön született, később Amerikában lett világhírű úszó és színész (Fotó: AFP)

Mark Spitz világraszóló sikereit az Egyesült Államok színeiben érte el, ám családja magyarországi múltjáról szólva érdemes párhuzamként megemlíteni a magyar úszósport kiemelkedő eredményeit. A magyar sportkultúra egyik leggazdagabb területéről beszélünk, valamennyi kiváló személyiséget, kiugró teljesítményt felsorolni is már-már lehetetlenség.

Muszáj azonban külön kitérnünk Hajós Alfrédra, aki az első, 1896-os újkori olimpián a pireuszi tengeröböl 12 Celsius-fokos vizében gyorsúszásban megnyerte a 100 és az 1200 méteres számot is. Olimpiai aranyérmével szép hagyományt teremtett a magyar úszók között, követte példáját Halmay Zoltán (1904, két arany), Csik Ferenc (1936), Gyenge Valéria (1952), Novák Éva (1952), Novák Ilona (1952), Székely Éva (1952), Szőke Katalin (1952, két arany), Temes Judit (1952), Littomericzky Mária (1952), Wladár Sándor (1980), Egerszegi Krisztina (1988, egy arany; 1992, három arany; 1996, egy arany), Darnyi Tamás (1988, két arany; 1992, két arany), Szabó József (1988), Czene Attila (1996), Rózsa Norbert (1996), Kovács Ágnes (2000), Gyurta Dániel (2012), Risztov Éva (2012) és Hosszú Katinka (2016, három arany). És akkor a számos világcsúcsról még nem ejtettünk szót, az aktuális rekorderek listáján Milák Kristóf (200 méter pillangó) és Hosszú Katinka (200 és 400 méteres vegyes, rövidpályán 100 és 200 méter vegyes) szerepel.

Mark Spitz mintájára kitérhetünk a Temes vármegye Szabadfalva nevű településéről származó, bánsági sváb szülők gyermekeként, Weissmüller Jánosként született Johnny Weissmullerre (1904–1984), aki az Egyesült Államokban futott be fényes színészi és úszókarriert, Párizsban (1924) három, Amszterdamban (1928) két olimpia aranyérmet szerezve amerikai színekben.

A MELBOURNE-I HŐS LECKÉI

A születésétől kezdve Amerikában élő úszóklasszis, Mark Spitz életében közvetlen személyes kapcsolatot jelent Magyarországgal Zádor Ervin személye. Az 1956-os olimpiai bajnok magyar vízilabdacsapat tagja, a magyarországi forradalom miatt különösen kiélezett, Szovjetunió elleni melbourne-i mérkőzésen (4:0) Valentyin Prokopovtól kapott pofon miatt is ismert sportoló az Egyesült Államokban telepedett le, fiatalok sportoktatásával foglalkozott.

„Nagyjából tizenhárom-tizennégy éves voltam, amikor Kaliforniában az edzőm lett – idézte fel alakját Mark Spitz a Nemzeti Sportnak adott januári interjújában. – Mindig reggel öt óra harminckor jött értem, edzettünk, aztán iskola, utána meg újra tréning. Ami nagyon megmaradt bennem, hogy az edzőmedencénk vize igazán meleg volt, és noha nem szerettem korán kelni, az egésznek olyan hangulata volt, mintha csak fürdőznék. Ervin nagyszerű fickó volt. Véletlen egybeesés, hogy 2006-ban készült egy dokumentumfilm a magyar pólócsapat 1956-os olimpiai szerepléséről, A szabadság vihara, és engem kértek fel narrátornak.”

Éppen úgy, ahogyan a hasonló kaliberű Amsterdam gőzös elvitte 1892 májusában Hollandia partjairól New Yorkba Nathan Spitzet, a világhírű olimpikon dédapját. A Holland America Line társasághoz tartozó, 1879-ben épített hajón töltött utazásról nem tudunk olyan részleteket, mint a sógor útjáról – az is csak egy mellékes megjegyzésből derül ki, hogy az akkor 17 éves fiatalember ott ült az Amsterdam fedélzetén. Az adat Nathan feleségének, Terrynek San Franciscóban beadott, 1909-es útlevélkérelmében bukkan fel, és a kézzel kitöltött formanyomtatvány szövegét itt – a témánk szempontjából meghatározó részletek miatt – teljes terjedelmében közreadjuk.

„Én, Mrs Terry Spitz, az Egyesült Államok honosított és hűséges állampolgárának feleségeként ezennel útlevelet kérvényezek a magam számára a washingtoni Külügyminisztériumtól. Ünnepélyesen esküszöm, hogy Magyarországon születtem 1875. május 3-án; hogy férjem bevándorolt az Egyesült Államokba, Amszterdamból érkezett az Amsterdam hajóval 1892. május 17-én; hogy tizenhét évet töltött megszakítás nélkül az Egyesült Államokban 1892 és 1909 között, New Yorkban, Denverben és San Franciscóban; hogy a New York állambeli Suffolk bírósága előtt honosították 1899. június 29-én, amint azt a mellékelt honosítási irat is jelzi; hogy én vagyok az iratban feltüntetett személy felesége; hogy tizenhét évet töltöttem megszakítás nélkül az Egyesült Államokban 1892 és 1909 között, New Yorkban, Denverben és San Franciscóban; hogy az Egyesült Államokban települtem le, állandó lakcímem a California állambeli San Francisco; hogy ideiglenesen készülök külföldre menni; hogy egy éven belül visszatérek az Egyesült Államokba azzal a szándékkal, hogy ott lakjak és teljesítsem állampolgári kötelességemet. Hamburgba készülök. Továbbá ünnepélyesen esküszöm, hogy támogatni és védelmezni fogom az Egyesült Államok alkotmányát minden külföldi és hazai ellenséggel szemben; hogy igaz hittel és hűséggel kitartok mellette; hogy mindezt szabad elhatározásból, értelmi korlát vagy egyéb kényszerítés nélkül teszem. Isten engem úgy segéljen. Mrs Terry Spitz.”

A dédanya, Terry Spitz 1909-es útlevélkérelméből több fontos adat kiolvasható

A KULCSSZEMÉLY ELEFÁNT IGNÁC

A NYÍRSÉGBEN SZÍVESEN LÁTNÁK FÖLDIJÜKET

Szalmási József, Nyírkarász polgármestere: „Öröm és büszkeség nekünk, nyírkarásziaknak, hogy kiderült, Mark Spitz családja kötődik a településünkhöz. A 19. század végén itt élő Elefánt család történetét nem ismerem, ilyen nevű lakosról nem hallottam. A helyi zsidóság életében a második világháború teljes törést jelentett, a régi zsidó temető azonban ma is megvan, az önkormányzat gondozza, évente öt-tíz látogató felkeresi még. Ami Nyírkarász sportéletét illeti, futballcsapatunk a megyei másodosztályban játszik, valamikor asztalitenisz szakosztályunk is működött. Saját uszodánk nincsen, az általános iskolások a szomszédos Gyulaházára járnak át úszni, és a helybeli gyerekek közül sokan Kisvárdán tanulnak. Ha az amerikai úszó úgy döntene, hogy felkeresi felmenői otthonát, mi nagyon szívesen látjuk őt.”

Szalmási József, Nyírkarász polgármestere (Fotó: MTI)

Itt jön a kulcsfordulat, Terry Spitz, született Elefánt Terézia magyarországi gyökereit ugyanis sikerült rekonstruálni a fent említett Ignác bátyja révén. Adjuk vissza a szót Szalánczi Krisztián családfakutatónak. „Elefánt Ignácnak előkerült egy első világháborús, munkahelyi regisztrációs papírja, amelybe beírták a pontos születési dátumát: 1882. április 11., helyszín nélkül. Ugyanez az információ szerepel az 1947-es halotti kivonatában is. Itt még nem volt ismert a település, de Elefánt Ignác vagy Ignatz Elefánt későbbi családjáról feltűnt egy népszámlálási dokumentum 1930-ból, amelybe beírták, hogy Kisvárdáról származik, a feleségével együtt. A feleségét Bernáth Reginának hívták, 1911. augusztus 6-án kötöttek házasságot Manhattanben, a házassági anyakönyvi kivonatban pedig szerepel, hogy Ignác – és ez alapján Terry Elefánt – szüleit Elefánt Móricnak és Weinstein Katalinnak hívták. A kisvárdai izraelita anyakönyvekben nem, de Nyírkarászon végül megtaláltam a bejegyzést. Ez nem volt véletlen, ugyanis 1876 előtt Nyírkarász Kisvárda alá tartozott az izraelita anyakönyvezés szempontjából. A lényeg: Elefánt Sámson Ignác születése ott van a nyírkarászi bejegyzések között feketén-fehéren, a szülei Elefánt Mór és Weinstein Katalin, ahogyan feltételeztem. Ráadásul stimmel a Terry Elefant 1946-os halottijában szereplő összes testvér neve is, a szüleik szintén egyeznek, anyakönyveik is megvannak. Egyszóval semmilyen kétely nem lehet, hogy az Elefánt család nyírkarászi illetőségű volt, Terézia édesapja, Elefánt Móric szintúgy ott született, édesanyja, Weinstein Katalin pedig a bejegyzések szerint kisvárdai születésű volt.”

Elefánt Ignácnak, a dédanya testvérének sírja

Mark Spitz apai nagyapjának édesanyja tehát Nyírkarászról származik, és hogy négy testvéréhez hasonlóan ő maga is a nyírségi községben született, még akkor is szinte biztosra vehetjük, ha az idézett 1909-es útlevélkérelmen feltüntetett születési dátum három hónappal későbbi az anyakönyvben bejegyzetthez képest; Nyírkarászon 1875. február 10-én született Elefánt Teri nevű lány Elefánt Móric és Weinstein Katalin (vagy Klára) gyermekeként. Az édesapa foglalkozását más forrásból ismerjük, az amerikai sportcsillag ükapja mintegy másfél évszázaddal ezelőtt szeszfőző volt Nyírkarászon. Az édesanya (esetleg mostohaanya) – Mark Spitz ükanyja – neve körüli bizonytalanságot nehéz feloldani, hiszen Teri (Terézia, Terry) születési iratában Klára szerepel, ám egy kivételével minden más iratban Katalin, a kivétel pedig egy vezetéknév-különbséget jelez: Nathan Spitz (vagyis Spitz Nátán) és Elefánt Terézia 1896. november 8-i, manhattani házasságkötésének dokumentumában a menyasszony anyja nem Weinstein, hanem Friedman Katalin.

Ebből az iratból tudjuk azt is, hogy az ismeretlen magyarországi helyen született Spitz Nátánnak, azaz az úszó dédapjának szüleit Spitz Márknak és Weiss Lénának hívták (a neveket nem tudjuk más forrásban ellenőrizni, így nem tekinthetjük bizonyítottnak, de ha igazak, a mai Mark Spitz a családban „bejáratott” keresztnevet kapott szüleitől). Ami az úszóbajnok apai nagyanyja, Alice Schwalb Magyarországról érkező szüleit, Robert M. Schwalbot és az ismeretlen családnevű Rózát illeti, földrajzi információnk itt nincsen, még akkor sem, ha bizonyos halvány jelek arra utalhatnak, hogy a rejtélyes Róza (amerikai iratokban Roze) szintén nyírkarászi gyökerű volt. Akár van alapja a feltevésnek, akár nincs, az úszó dédanyja, Elefánt Terézia igazolt családi háttere alapján kijelenthetjük: az eddig főként a Gara-halom nevű Árpád-kori földvárról nevezetes Nyírkarász nyert magának egy kilencszeres olimpiai bajnok „leszármazottat”.

Mark Spitz családfájaNAGYOBB MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
MARK SPITZ: ÖRÖMMEL MENNÉK NYÍRKARÁSZRA

Kutatásunk eredményeivel szembesítettük Mark Spitzet, a kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszót is, aki néhány héttel ezelőtt ímélben válaszolt kérdéseinkre.

– Tudott meg újat a családjáról?
Némely részletet nem ismertem. Különösen azt találtam izgalmasnak a kutatásban, hogy régebbre visszaástak a múltban, mint ahogyan arra előzetesen számítottam.

Apai nagyszülei, Morris Spitz és Alice Schwalb már az Egyesült Államokban születtek, ám ahogyan édesapja, Arnold is említette a hetvenes években adott Népsport-interjújában, mindketten tökéletesen beszéltek magyarul. Nagyapja 1933-ban, nagyanyja 1976-ban halt meg, amikor ön már huszonhat éves volt. Hallott tőle magyar szót? Szóba hozta magyarországi gyökereit?
Nem emlékszem, hogy nagymamám, Alice valaha magyarul beszélt volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem ismerte a nyelvet. Gondoljon csak bele: mivel én egy szót sem tudtam magyarul, semmi oka nem volt arra, hogy társalgás közben magyarra váltson.

Mind a négy apai dédszülője Magyarországon született. Megtaláltuk azt a nyírségi falut, ahonnan édesapjának apai nagyanyja származott, a kedves kis északkelet-magyarországi községet Nyírkarásznak hívják. Ha az interneten rákeresve megnézi a település fotóit, mi az első benyomása ősei otthonáról? Volna kedve felkeresni a helyet?
Érdekelne a felfedezés, örömmel mennék Nyírkarászra.

Mit jelent önnek a családjában erősen képviselt zsidó identitás, kultúra?
A zsidó hagyományokat mindig is ápolta a család, engem is annak szellemében neveltek.

Fontosnak tartja, hogy alaposan megismerje családja történetét?
Nagyon is fontosnak! Sokat gondolkodtam a magyar felmenőimről, és mindig is szerettem volna, ha valamilyen módon többet megtudhatok a magyarországi gyökereimről.

Tervezi, hogy előbb-utóbb újra felkeresi hazánkat?
Ha lesz rá módom, szívesen.

Milyen tapasztalatokat szerzett hazánkról januári budapesti látogatása során?
A 2017-es vizes világbajnokságon jártam itt előzőleg, és jó volt az idén visszatérni Budapestre. Feleségemmel, Suzyval kiválóan éreztük magunkat a sportgálán, nagyszerű embereket ismertem meg magyarországi utazásunk során.

Ha előkerülnének távoli magyarországi hozzátartozók, szívesen megismerkedne rokonaival?
Mindenképpen! Nagyszerű lehetőség lenne arra, hogy annyi idő után felvegyem a családi kapcsolatot az ottaniakkal.

Névrokona, Spitz Márk, a tizenhét éves, korosztályos magyar válogatott vízilabdázó a Ferencvárosban bontogatja szárnyait. Mit üzen neki?
Örülnék neki, ha egy nap találkozhatnék vele.

Mark Spitz élvezte januárban a Budapesten töltött napokat (Fotó: Szabó Miklós)

 

2020.10.25 20:44:14

Úszás MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Nagy József nem sorolható a klasszikus szakemberek közé, rendre kis cédulákkal érkezik az uszodába, rajta az aznapi munka vázlata. Az ő mutatványa, hogy két lábbal áll a földön. Újratöltve.

2020.10.17 22:31:09

Úszás KOVÁCS ERIKA

NS-VÉLEMÉNY. A sikerek felelősséggel is járnak.

2020.10.17 17:16:45

Úszás LIPICZKY ÁGNES

„Ritkán vagyok beteg, lehet, hogy azért is érintett ennyire rosszul.”

2020.10.14 00:10:47

Úszás KOVÁCS ERIKA, LIPICZKY ÁGNES

Magyarország úszásban és cselgáncsban is rangos versenynek ad otthont.

2020.10.13 21:42:46

Úszás MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Már nem beszélhetünk különleges helyzetről.