Az első sorozatban az élete első versenyét két hete Japánban megnyerő Freund végzett az élen 143 és fél méteres ugrással, 3.9 ponttal megelőzve Kochot és 6.1-del Ammannt. Utóbbiakon kívül csak az összetett világkupában vezető osztrák Thomas Morgenstern volt még tíz ponton belül az éllovashoz képest.
A második szériában sokáig a norvég Evensené volt a legnagyobb kísérlet, ám ő az elsőben csak a 22. lett, így csupán a 12. helyig tudott előre lépni. Aztán következett az utolsó tíz ugró, s a lengyel Stoch mindjárt 141-gyel nyitott. Ezzel honfitársát, Malyszt és a norvég Hildét is megelőzte.
Az osztrák Schlierenzauer viszont ugyanakkorát ugrott, így ő már megelőzte. Két finn következett, de Hautamäki és Happonen is hátrébb csúszott a rangsorban. Ekkor került sorra Morgenstern, aki 138 méterig jutott, ám ez is elég volt ahhoz, hogy az élre kerüljön.
A dobogóhoz viszont még valakit meg kellett volna előznie, de Ammann 140 és féllel jobb volt nála. „Morgi” honfitársa, Koch ugyanilyen messzire repült, s ez számára is elegendőnek bizoonyult az élre álláshoz. Egyedül Freund volt hátra ekkor, s ő139 méterig szállt. Egy darabig még izgulnia kellett a pontok miatt, végül azonban otthon tartotta az aranyérmet.
1. Severin Freund (német) | 289.1 (143,5; 139,0) |
2. Martin Koch (osztrák) | 286.9 (141,5; 140,5) |
3. Simon Ammann (svájci) | 284.5 (143,0; 140,5) |
A VILÁGKUPA ÁLLÁSA: | |
1. Thomas Morgenstern (osztrák) | 1434 |
2. Simon Ammann (svájci) | 1013 |
3. Andreas Kofler (osztrák) | 930 |