A hokigép, amely soha nem megy tönkre - Ovecskin-portré

Alekszandr Ovecskin sorsa akkor pecsételődött meg, amikor szüleivel betért egy játékboltba. Az akkor kétéves kisfiú megfogott egy hokibotot, amitől sehogyan sem akart megválni. Ezen a ponton eldőlt: újabb klasszissal erősödik a jégkorong. Persze, addig azért még kellett tenni egyet, s mást…

Volt kitől örökölnie sportszeretetét. Apukája, Mihail Ovecskin labdarúgó volt, anyukája, Tatyana Ovecskina pedig kétszeres olimpiai bajnok kosárlabdázó (1976 és 1980). Gyerekkorában a labdarúgás és a kosárlabda is érdekelte. „Majdnem mindennap játszottunk, de nemcsak focit, hanem mindenféle sportot kipróbáltunk – mondta róla egy gyerekkori barátja, Misa Batanov. – Nem kellett semmit sem bizonyítania, vagy követni valakinek az útját. Egyértelmű volt, hogy bajnok lesz belőle.”

Ovecskinék moszkvai lakása a tizedik emeleten volt. A kis Szása persze nem a liftet használta, inkább gyorsan felfutott a lépcsőházban…

Bár több sportot kipróbált, elég hamar egyértelművé vált, hogy a hoki a legfontosabb. Még a legjobb játékosok kártyáit is gyűjtötte, és már ekkor az NHL-ről álmodozott.

A Dinamóban

Nyolc éves volt, amikor a szeretett báty, a nem sokkal később autóbalesteben elhunyt Szergej elvitte a Dinamo Moszkva edzésére. Idő hiányában a szülők nem mindig tudták elvinni a tréningre, így felvetődött, hogy mégsem lesz belőle jégkorongozó. Azonban edzője és persze saját maga is ragaszkodott a játékhoz, így karrierje folytatódott.

„Jégkorongozó akartam lenni, senki és semmi sem téríthetett le erről az útról” – emlékezett vissza Ovecskin erre az időszakra.

Profivá 16 éves korában vált a Dinamóban. A 2001–2002-es szezonban 21 meccsen csak négy pontot ért el, de később 152 meccsen 36 gólt és 32 gólpasszt hozott össze.

Ovecskin fantasztikus gója a Phoenix ellen

Az NHL-ben

A tengerentúlon is felfigyeltek Ovecskin tehetségére. 2003-ban a Florida Panthers draftolni akarta, de még nem töltötte be a 18. életévét, így ez a szerződés meghiúsult. Olyannyira nagy értéknek tartották, hogy a 2004–2005-ös drafton – immár felnőttként – az első helyen választotta ki a Washington Capitals. A mai napig ott tereli a korongot, ám egy ideig még várnia kellett, hogy bemutatkozzon. Ugyanis a szezon elmaradt a munkajogi viták miatt, így csak egy évvel később léphetett pályára az NHL-ben. Addig maradt a Dinamónál.

Álomszerűen indult a washingtoni karrier. Az első évadban rögtön az első mérkőzésen két gólt ütött a Columbus Blue Jacketsnek. Ovecskin az első helyen végzett az újoncok összevetésében a gólok és a szerzett pontok tekintetében. Ő lett az év újonca (a szintén abban az évadban bemutatkozó Sidney Crosby előtt), és bekerült az All Star csapatba is. Utóbbiban a következő négy évben is folyatosan helyet kapott. Az egyéni statisztikákat figyelembe véve a 2007–2008-as évad sikerült a legjobban. Ovecskin 112 pontot hozott össze 65 gól és 47 assziszt formájában.

Első fizetése elérte az újoncoknak adható maximumot, de a bónuszoknak köszönhetően a 3.9 millió dollárt is megkereste éves szinten.

És ha már a fizetésekről van szó. 2008-ban nem kevesebb mint 124 millió dollárért aláírt egy 13 évre szóló szerződést, ami 9.5 milliót jelent egy évre, természetesen a bónuszok és a reklámpénzek nélkül. Ez volt az NHL történetének legjövedelmezőbb szerződése. Ennek fényében igazán aprópénznek tűnik az a 98 844 dolláros büntetés, amit 2009-ben kapott, miután nem megfelelő módon ütközött a pályán két ellenfelével.

Bár Ovecskin játéka rendre ponterős, és ennek megfelelően szinte mindig a legjobbak között végzett a különböző összevetésékben, a legfontosabb csapatsiker, a Stanley-kupa a mai napig hiányzik gyűjteményéből. A konferencia-elődöntőnél tovább egyszer sem jutott csapatával.

A Malkin-affér

A 2004-es NHL-drafton Ovecskin mögött másodikként választották ki Jevgenyij Malkint (Pittsburgh Penguins). A két klasszis között ki nem mondott rivalizálás kezdődött. Mindenketten kiválóan teljesítettek, így a világ is jobban figyelt rájuk. Eleinte jó barátok voltak, a 2006-os torinói olimpián egy szobában is laktak, ám utána eltávolodtak egymástól. Bár a miértre hivatalos verzió nincs, a jól értesültek úgy vélik, egy szórakozóhelyen Ovecskin megütötte Malkin ügynökét, s ez okozta az elhidegülést kettejük között. A jégen sem bántak egymással túl finoman, ám egy idő után helyreállt a béke. Ez kulcsfontosságú tényező lehet a szocsi arany felé vezető úton.

Zsíros szponzori szerződések

Mint világklasszis játékost a szponzorok nem kerülhették meg, és valószínűleg nem is akarták. Számtalan jól jövedelmező szerződést kötött (többek között a Nike-val, a Coca-Colával, a Gillette-tel), ezekből talán a Gilette a legkülönlegesebb. Ugyanis Ovecskin mindig is szakállt viselt, így ettől meg kellett válnia. A pontos szponzori pénzeket persze titok övezi, de a Forbes becslése szerint 3.5 millió dollárt tehet zsebre évente a reklámokból.

Az olimpián

Kanada mellett alighanem Oroszország a szocsi téli olimpia legnagyobb esélyese. És nemcsak a hazai környezet miatt. A most 28 éves Ovecskinnek olyan világklasszis társai lesznek, mint a kapitány Pavel Dacjuk, Ilja Kovalcsuk vagy Jevgenyij Malkin. Habár azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy négy évvel ezelőtt Vancouverben ugyanezek az úriemberek szintén jelen voltak az olimpián, a nyolc között éppen a házigazda Kanadával kerültek össze. Kanada akkor simán, 7–3-ra győzött.

Azért Ovecskin a válogatottal szép sikereket is elért, hiszen 2008-ban és 2012-ben is világbajnoki címet szerzett.

Ovecskin nagyon büszke, hogy Szocsiban is képviselheti a válogatottat. „Sokat jelent ez nekem. Büszke vagyok magamra és a családom miatt is.”

Ezt tudja Ovecskin