Ma még csak tippelni lehet arra, hogy egy különös szabály a gólgazdag futballt segíti-e.

Lothar Matthäus ugyanazt érzi, mint amikor az Európa-bajnokság előtt Németország ellen játszott a válogatott.

Sándor Tamást hiába hívta Lothar Matthäus.

A menü nem az igazi, annál jobban ízlik a vb-kvóta.

A vihar szépen elcsendesedett: az elnök a helyén maradhat

Hiába üldözik el, hiába törnék be, Kiss László maldív Robinsonként sem változott meg.

Vészjelzés a jogásztól: immár több, mint kétszáz profi játékosnak tartoznak a klubok

Ráfoghatnánk erre a beszélgetésre, hogy afféle jubileumi diskurzus, Bozóky Imre ugyanis már öt esztendeje irányítja elnökként a magyar labdarúgást, és ez - akár - remek apropó is lehetne.

A pillanat kivételes: Lothar Matthäus szövetségi kapitány rögtönzött taktikai értekezletet tart - a vele szemben ülő újságírónak.

Nem, azt nem kérdezem meg!Elég volt ebből, belekezdett, elmesélte ezerszer, tudja már mindenki, és nem szeretném, ha kihunyna a szeméből a csillogás, ha unottan mondaná ezen a karácsony előtti beszélgetésen: "&hatvankilencben, Koppenhágában, a dánok ellen három kettőre elveszített meccsen elszakadtak a térdszalagjaim, amikor az ellenfél kapusával, Engedahllal ütköztem, és a pályafutásom talán akkor tört meg&"Nem, azt nem kérdezem meg!De oly őrjítő bennem a kíváncsiság, hogy önkéntelenül csak azt lesem, hogyan hajlik a térde, amikor felém lép a délceg tartásával, az utánozhatatlanul szikrázó tekintetével, a mosollyal, ami annyira jellemző rá& Rá, a magyar futball Császárára  Albert Flóriánra.Szóval a térde.Ahogy leül a Fradi-múzeumba beállított zöld padra, ahogy ráteszi a kezét a combjára&

Ma az MLSZ elnöksége előtt hivatalosan is lemond a szövetségi kapitány. Az igazán fair az lenne, ha az elnökség is követné példáját...

Kollégám azt mondta a lefújás után öt perccel: nyerhettünk volna 52-re, de kikaphattunk volna 60-ra is. Igaza volt. A meccs olyan hektikus volt, hogy valóban lehetett volna ez is, az is.

Ötven esztendeje, 1953. augusztus 20-án adták át Budapesten Magyarország máig legnagyobb nyitott sportarénáját, a Népstadiont. A jubileum apropóján lapunkban ötrészes sorozat indul, amelyben összesűrítjük az öt évtized pillanatait.

Erkölcs, erő, egyetértés. A három E szerepel ugyebár a Ferencváros címerében, ám néhány hete az ősfradisták többsége is azt mondja, mostanra maradt egyetlen E  erőszak.

Arkhimédesz "csak egy fix pontot kért és keresett, hogy kifordítsa a világot a helyéből, mi, atomkori magyar futballrajongók kevesebbel is beérnénk: nekünk kellene már egy csatár. Pontosabban egy góllövő támadó kellene, ami a magunk értelmezése szerint nem teljesíthetetlen, mint a világmindenségben felkutatásra váró stabil alap, és mégis e vállalkozás oly reménytelennek tűnik.

Na, milyen volt?  kérdi a kolléga, és egy pillanatra azt gondolom, most azt kellene válaszolni: szuper!

Annyi szent, izgalmas pillanat lesz, amikor március 29-én 20 órakor a chorzówi stadionban (ez pokoli katlan!) útjára indul a labda. Kis túlzással mondva ugyanis ezen a szombati estén Lengyelország labdarúgó-válogatottja a becsületéért küzd.

No, most bebizonyosodott, hogy igenis lehet egy népszerűvé sztárolt, és sokak által az éjszakai televíziós műsorokból megismert lefektetőből befektető.A pucérságát soha nem szégyellő Anettka tegnaptól kezdve ugyanis az alaposan legatyásodott magyar profifutballra áldozza a pénze egy részét.

A mögöttünk hagyott évek során sokan próbálták már megfejteni: miért is lehetett nagy, sőt klasszis, négyszer a világ legjobb játékvezetőjének megválasztott futballbíró, Puhl Sándor. Mi magunk magyarázkodás helyett ideillő példának legfeljebb egy elmesélt meccsrészletet tudunk felvillantani, ami tán közelebb visz bennünket a megoldáshoz.