Van-e baj a Real Madridnál? A BBC lelassult, de a cserék alig játszanak

Mindenekelőtt szögezzük le: nincs krízis a Real Madridnál. Ha nem így lenne, akkor a sportsajtó dugig lenne Carlo Ancelotti menesztéséről és Cristiano Ronaldo távozásáról szóló pletykákkal – még jobban, mint amúgy… Persze ahhoz, hogy ilyen – madridi szempontból – rémhírek lássanak napvilágot, sokkal súlyosabb kudarcoknak kellene történniük, mint a Király-kupából való kiesés, a városi rivális Atlético elleni 0–4 vagy a Villarreal elleni 1–1.

Ugyanakkor a Real Madrid mérkőzéseit, eredményeit nyomon követők számára a Napnál is világosabb: az előző idényben és az ősszel is megbízhatóan működő gépezetben valami elromlott. Mostanában elmaradnak a nagy különbségű győzelmek, ritkán látni parádés megoldásokat, és a közönségszórakoztató futballt kedvelők sem mindig „laknak jól” a Real összecsapásain – nyilván azért akadnak kivételes esetek.

Ebben a naptári évben például egyszer sem nyert négy vagy több góllal a Madrid – holott az ősszel tizenegyszer győzött legalább ekkora különbséggel. Sőt, 2015-ben csupán egyetlen egy tétmeccsen szerzett legalább négy gólt az Ancelotti-legénység – még január végén a Real Sociedad elleni hazai bajnokin, két héttel a Király-kupától való búcsúzás után. Ez azért meglepő, mert az ősszel a bajnokságban, a BL-ben és a Király-kupában összesen hét olyan mérkőzése volt, amit öt vagy több szerzett góllal nyert meg a fővárosi alakulat.

BECSŐDÖLT A BBC? MESSI EGYMAGA ANNYI GÓLT SZERZETT, MINT BALE, BENZEMA ÉS CR EGYÜTTVÉVE

Ha egy futballcsapat kevés gólt szerez – a győzelmeket azért továbbra is halmozó Real Madrid esetében korrektebb a megszokottnál kevesebb gólról beszélni –, akkor először a támadósorban kell keresni az okokat. A „blancók” az idén tizenhárom mérkőzésen 24-szer voltak eredményesek, ami saját mércéjükhöz mérten hatalmas visszaesés az őszi mutatóhoz képest (23 meccsen 80 gól a három legfontosabb versenysorozatot figyelembe véve).

A Real világklasszis támadóhármast tudhat magáénak: alapesetben Gareth Bale, Karim Benzema és Cristiano Ronaldo a három csatár. A találóan BBC-nek nevezett hármas az ősszel oroszlánrészt vállalt abban, hogy a Real mérkőzésenként átlagban háromnál több gólt szerzett. Hárman együtt 2015-ben tizenöt gólt szállítottak, összehasonlításképp a barcelonai Lionel Messi egymaga ennyit termelt eddig, míg a katalánok triója, a Messi, Suárez, Neymar (MSN) hármas tizenhéttel többet, mint a CR vezette „háromfejű sárkány”.

Cristiano Ronaldo hét gólnál jár az idén, ami tulajdonképpen csak önmagához képest mondható gyenge termésnek. A Barca három klasszis csatára közül Luis Suárez szerezte az idén a legkevesebb gólt: pont annyit, mint a háromszoros aranylabdás portugál, azaz hetet.

Bale csupán háromszor volt eredményes szilveszter óta, de Ancelotti nagyobb gondja az, hogy január 24. – vagyis hét találkozó – óta egyszer sem talált be a walesi. Benzema a maga öt góljával valamivel jobb Bale-nél, de őt is látta már jobb formában futballozni a Santiago Bernabéu közönsége.

Apropó közönség! A Real-drukkerek a Villarreal elleni iksz során már a lefújás előtt harsány füttyszóba kezdtek. A madridisták elégedetlenségét az váltotta ki, hogy Ancelotti lecserélte Iscót, aki az elmúlt hetekben a „királyiak” egyik legjobb formában lévő futballistája volt, s az ő megmozdulásai rendre mosolyt csaltak a Real-szimpatizánsok arcára – például akkor is, amikor az Atlético ellen szenvedett a csapat.

KROOSNAK NINCS ÁLLANDÓ TÁRSA; LUCAS SILVA EGYELŐRE NEM BRILLÍROZIK

Isco nem érdemtelenül nyerte el az ultrák bizalmát. A spanyol válogatott játékos élt a lehetőséggel, s igyekezett elfeledtetni az egyaránt sérült Luka Modric és James Rodríguez hiányát. S mégis lehet, hogy a középpályán kell keresni a formaingadozás okát?

Az ősszel Ancelotti megrögzötten ragaszkodott a Modric, Toni Kroos duóhoz a középpályán – teljesen érthető okokból. A horvát sérülése után Isco nagyobb szerepvállalása nem okozott gondot a csapatnak (sőt…), s még James kidőlésekor sem dőlt össze a világ. A gond csak az volt, hogy így Kroos mellé megfelelő társat kellett keresni. Elsőként Asier Illarramendi kapta meg a lehetőséget, majd Sami Khedira is bizonyíthatott, most pedig úgy tűnik, a januárban 14 millió euróért vásárolt Lucas Silva győzte meg Ancelottit.

Pedig a 22 éves brazil mutatói nem jobbak Illarramendiénél. Amíg Illarramendi (a Marca ebben a szezonban készült statisztikái alapján) 92 százalékos pontossággal passzol, tizenkét percenként szerez és tizenkét percenként veszít el labdát, addig Silva mutatói ugyanezen kategóriákban: 90 százalék, tizenöt, illetve tíz és fél perc. A Villarreal ellen teljesen súlytalan volt Lucas Silva: 28-szor passzolt jól (ez 19-cel kevesebb Iscónál és 36-tal Kroosnál), két labdát szerzett (Isco: hét, Kroos: 11).

A REALNÁL CSAK KÉT CSAPAT HASZNÁL KEVESEBB CSERÉT A BAJNOKSÁGBAN

S mit tud tenni egy edző, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy eltervezte? Rátekint a kispadra. Úgy tartják, a Real Madridé a világ egyik legjobb kerete. A Villarreal elleni meccs azonban ismét megmutatta, Ancelotti nem kapkodja el a cseréket, s a 70-75. percnél előbb ritkán küld be játékost a kispadról. Ez egyébként Ancelottira korábban is jellemző volt: a Milannál, a Chelsea-nél és a PSG-nél is az esetek többségében a kezdőcsapatban bízott, amíg az eredmény vagy a helyzet nem követelt személyi változtatást.

Így azonban a kiegészítő embereknek – mint mondjuk Jesé vagy Javier Hernández – kevés perc jut, kevés lehetőségük van jól teljesíteni, formába lendülni. A Real eddigi 75 bajnoki góljából négyet szerzett csereként beállt játékos, ami a 2008–2009-es szezon óta a legrosszabb mutató az alakulatnál. A Primera División húsz együttese közül a Real Madridnál csak az Elche és a Celta Vigo használja kevesebbet a kispadon ülőket.

Pedig a szezon nagyon hosszú – még akkor is, ha „csak” három hónap van hátra. A Real Madridra pedig nemcsak, a Bajnokok Ligájában (ahol fél lábbal már a negyeddöntőben van) várnak nehéz meccsek, hanem odahaza is.

A Primera Divisiónban elsősorban nemcsak a Barcától és az Atléticótól kell tartania a „királyi gárdának”, hanem az őt üldöző legjobb öt együttes mindegyikétől. A huszonöt forduló után nemzetközi kupaindulást érő helyeken álló csapatok ellen (Barca, Atlético, Valencia, Sevilla, Villarreal) a Real Madrid a megszerezhető 21 pontból csak tízet gyűjtött be. Ezzel szemben a Barca 18-ból 15 ponttal lett gazdagabb. Ancelottiék a top6-os együttes elleni hét mérkőzésükön háromszor nyertek, egyszer ikszeltek és háromszor kikaptak. Ezeken a találkozókon átlagosan 1.42 gólt szereztek és 1.57-et kaptak, holott ez a szám az egész bajnokságot nézve 3 és 0.92. Pozitívum és az előző évekhez képest előrelépés, hogy a többi élvonalbeli együttes ellen összesen három pontot vesztett el a Real Madrid – azt a hármat még az ősszel a Real Sociedad otthonában (4–2).

Az éllovas Real a bajnokság hajrájában a Barcelonával és a Sevillával idegenben, a Valenciával otthon csap össze, s ha ezeken a találkozókon nem szerepel jól, könnyen bajba kerülhet, és oda lehet a kétpontos előnye.

Persze könnyen lehet, ha Modric és James visszatér, Madridban helyreáll a rend, és az ellenfeleknek ismét az ősszel látott bajnokesélyes Reallal kell felvenniük a versenyt, ami nem sok jót sejtet – mármint a riválisoknak…