José Mourinho ezúttal is megkeverte kicsit a sorokat – ha már megengedheti magának, miért ne tegye –, a portugál tréner a támadószekcióban Kakával és Gonzalo Higuaínnal kezdett, míg Mesut Özil és Karem Benzema ezúttal csak a kispadon kapott helyet. Ez azonban nem törte meg a madridiak lendületét, akik parádés első félidei teljesítményükkel valósággal sokkolták a málagaiakat.

Ángel Di María kiugratásából – hovatovább gólpasszkirály lesz az argentin – honfitársa, Higuaín szerzett vezetést a 11. percben. Az önbizalommal addig is hadilábon álló Málaga teljesen szétcsúszott. A házigazdák méretes pofont beszedő és magán viselő ökölvívóként csak kóvályogtak a pályán, ezt pedig sorozással használta ki a Real. A minden idegszálával gólszerzésre törő Cristiano Ronaldo szűk fertályóra alatt triplázott. A gólokkal fényesre pucolt cipővel választ adott a kétkedőknek és kárörvendőknek az elmúlt fordulók gólképtelen, „csak” asszisztokkal színesített játékáért.

A szünet nagyon jót tett hazaiaknak, kevésbé jót a mérkőzésnek. Biztos vezetésük tudatában a vendégek nagyon visszavettek a tempóból, így a vendéglátók a szép halál reményében támadásba lendültek. De nem ám fejetlenül, hanem gólveszélyt ígérően. Egymást követték a hazai akciók, valamint azok zárásaként a lövések, de Iker Casillas – aki 428. alkalommal lépett pályára a spanyol első osztályban – a helyén volt. Már amikor egyáltalán szükség volt arra, hogy játékba avatkozzon, hiszen a házigazdák rendesen körbelőtték a kapuját. A második félidőben a madridi védelem játszotta a főszerepet, amely végül lehozta a mérkőzést nullára a nagyon akaró, de a befejezéseknél elképesztően rosszul koncentráló Málaga ellen.

A nyáron nem kis anyagi áldozatot vállalva megerősített Málagánál pedig kezdhetik a szakmai elemzéseket: vajon a csapat tényleg ennyit tud? Mert ha igen, akkor sürgősen erősítésre szorul, különben nincs esélyük a nagyok megszorítására, valamint a többi rivális megelőzésére hosszú távon.