– Harmadszor jár Magyarországon. Mit sikerült megtudni rólunk?
– Elsősorban azt, hogy a pálinkájuk felér egy fejlövéssel, ezt a tegnap esti partin sikerült megtapasztalnom. Arra sem emlékszem, hogy kerültem ágyba. Egyébként valóban harmadszor vagyok itt, első két alkalommal még mint főiskolás jártam Magyarországon, tizenkilenc és huszonegy évesen. Divat volt akkoriban Budapestre jönni, kíváncsiak is voltunk a vasfüggöny mögül épp kibukkanó országra, meg persze olcsóbb is volt, mint otthon.
– Rosszul kezdte az idei évet, de aztán a múlt hét végén egy egymillió dolláros versenyt nyert. Milyen mérleggel zárja az évet?
– Valóban sokat vesztettem az év elején, az ember egy időre elvonul ilyenkor az asztaltól, átgondolja, mit csinált rosszul, hol hibázott, és igyekszik kijavítani a hibákat. Szerencsére az év végére sikerült is megfordítanom a dolgot, s míg pár hónapja úgy nézett ki, hogy jelentős veszteséggel zárom az évet, most azt kell mondjam, tisztességes pluszban vagyok.
– Magyarországon állami monopólium lehet a póker, mert szerencsejátéknak tartják, ami csak állami kézben lehet. Önnek mi a véleménye erről?
– A póker nem szerencsejáték. Persze kell hozzá szerencse, de végül is ez egy észjáték, amelyhez gondolkodni, kombinálni kell. A politikusoknak meg, akik ilyen törvényt terveznek, azt üzenem, hogy üljenek le velem játszani. Majd amikor minden pénzüket elnyerem, rájönnek, mennyi szerencse és mennyi ész kell a pókerhez.
További pókerhíreket ide kattintva olvashat!
