Férfi kézilabda Eb: Nagyon együtt volt a csapat - NSO-szakértő

„Szenzációs meccset láthattunk! A magyar csapatban fantasztikus volt a két kapus teljesítménye, a védelem stabilan állt a lábán, támadásban pedig szervezettek voltunk. Nagyon együtt volt a csapat, látszott, hogy mindenki odatette magát, és egyáltalán nem feltett kézzel mentünk bele a mérkőzésbe, hanem nyerni is akartunk. Erre megvolt az esélyünk, de a hajrában rutinos ellenfelünk az emberelőnyben felvállalt, nyitott védekezésének köszönhetően három nullával fel tudott zárkózni, a végén aztán kiegyenlített. Mi viszont mintha elbátortalanodtunk volna, akkor már féltünk elvállalni a lövéseket, mert mi történik akkor, ha rontunk. Nagy esélyünk volt a győzelemre, amit elszalasztottunk. Így picit bosszúsak is lehetnénk, de mutassanak nekem akár egyetlen embert, aki a mérkőzés előtt látatlanban ne fogadta volna el a döntetlent a franciák ellen!"

„Többször beszéltem a napokban Fazekas Nándi barátommal, egyetlen alkalommal sem mulasztottam el megjegyezni, hogy a kapusok, illetve a kapusteljesítmények közötti különbségek döntik el a mérkőzések zömét. Ezúttal is igazolást nyert ez a tétel, hiszen Nándi, majd a második félidőben őt váltó Puljezevics is bravúrosan védett, miközben a túloldalon a világklasszis Thierry Omeyer tőle szokatlan módon a labdával alig találkozott. A visszafogott teljesítmény különben nagyjából igaz az egész francia csapatra, természetesen most saját magukhoz mérem őket. Még a Kabaratic, Abalo pároson érződött leginkább, hogy megharcol az eredményért. Nálunk viszont kivétel nélkül mindenki beállt a csatasorba. Eklemovics Nikola kereste egy kicsit önmagát, de esetében a kilogrammok közötti különbségnek döntő jelentősége volt, ebben jóval elmaradt a francia védőktől, nem is tudott kellően hatékony lenni a játéka."

„Nagyon jól jön majd a csoportban, vagy akár a folytatásban is ez a terven felül érkezett plusz pont, de azért még kell egy győzelem a biztos továbbjutáshoz, és ahhoz, hogy meg tudjuk lovagolni ezt a bravúrt. Remélem, nem emésztett fel túl sok energiát a játékosokban a mérkőzés, holnapra ugyanis regenerálódni kell. Viszont ezzel a játékkal, hozzáállással a spanyolok és a csehek ellen sem lehet sok gondunk. Persze, tudom: nincs két egyforma mérkőzés. Kezdésnek viszont remek volt. Talán jobb lett volna a csehekkel kezdeni, mert őket ezzel a játékkal legyőztük volna, ebben biztos vagyok. Utána nyugodtan játszhattuk volna le a másik két mérkőzésünket, de mindegy, a sorsolás ezt hozta. Nándival arról is beszéltem, hogy mindegyik Európa-bajnokságon van bombameglepetés, még célozgattunk is arra, a toronymagas favorit franciákat elkapni a nyitányon, az bizony ebbe a kategóriába tartozna. Nem sok kellett hozzá..."

„Szenzációs meccset láthattunk! A magyar csapatban fantasztikus volt a két kapus teljesítménye, a védelem stabilan állt a lábán, támadásban pedig szervezettek voltunk. Nagyon együtt volt a csapat, látszott, hogy mindenki odatette magát, és egyáltalán nem feltett kézzel mentünk bele a mérkőzésbe, hanem nyerni is akartunk. Erre megvolt az esélyünk, de a hajrában rutinos ellenfelünk az emberelőnyben felvállalt, nyitott védekezésének köszönhetően három nullával fel tudott zárkózni, a végén aztán kiegyenlített. Mi viszont mintha elbátortalanodtunk volna, akkor már féltünk elvállalni a lövéseket, mert mi történik akkor, ha rontunk. Nagy esélyünk volt a győzelemre, amit elszalasztottunk. Így picit bosszúsak is lehetnénk, de mutassanak nekem akár egyetlen embert, aki a mérkőzés előtt látatlanban ne fogadta volna el a döntetlent a franciák ellen!"

„Többször beszéltem a napokban Fazekas Nándi barátommal, egyetlen alkalommal sem mulasztottam el megjegyezni, hogy a kapusok, illetve a kapusteljesítmények közötti különbségek döntik el a mérkőzések zömét. Ezúttal is igazolást nyert ez a tétel, hiszen Nándi, majd a második félidőben őt váltó Puljezevics is bravúrosan védett, miközben a túloldalon a világklasszis Thierry Omeyer tőle szokatlan módon a labdával alig találkozott. A visszafogott teljesítmény különben nagyjából igaz az egész francia csapatra, természetesen most saját magukhoz mérem őket. Még a Kabaratic, Abalo pároson érződött leginkább, hogy megharcol az eredményért. Nálunk viszont kivétel nélkül mindenki beállt a csatasorba. Eklemovics Nikola kereste egy kicsit önmagát, de esetében a kilogrammok közötti különbségnek döntő jelentősége volt, ebben jóval elmaradt a francia védőktől, nem is tudott kellően hatékony lenni a játéka."

„Nagyon jól jön majd a csoportban, vagy akár a folytatásban is ez a terven felül érkezett plusz pont, de azért még kell egy győzelem a biztos továbbjutáshoz, és ahhoz, hogy meg tudjuk lovagolni ezt a bravúrt. Remélem, nem emésztett fel túl sok energiát a játékosokban a mérkőzés, holnapra ugyanis regenerálódni kell. Viszont ezzel a játékkal, hozzáállással a spanyolok és a csehek ellen sem lehet sok gondunk. Persze, tudom: nincs két egyforma mérkőzés. Kezdésnek viszont remek volt. Talán jobb lett volna a csehekkel kezdeni, mert őket ezzel a játékkal legyőztük volna, ebben biztos vagyok. Utána nyugodtan játszhattuk volna le a másik két mérkőzésünket, de mindegy, a sorsolás ezt hozta. Nándival arról is beszéltem, hogy mindegyik Európa-bajnokságon van bombameglepetés, még célozgattunk is arra, a toronymagas favorit franciákat elkapni a nyitányon, az bizony ebbe a kategóriába tartozna. Nem sok kellett hozzá..."