GAÁL SÁNDOR (BOWL.HU) 2011.03.21 10:58 Frissítve: 2015.03.08 01:08

Jogi csata dönthet az NFL jövőjéről

Az elmúlt hét folyamán az NFL világának középpontjában a kollektív szerződéssel kapcsolatos egyeztetések álltak, a hosszú folyamat azonban nem vezetett eredményre. A szakszervezet feloszlott, a tulajdonosok lockoutot deklaráltak, a felek pedig a jelek szerint a bíróságon folytatják a csatározást a jövő hónapban.

Továbbra is bizonytalan a következő szezon megrendezése  (Fotó: flickandtea.com)


A várható események ismertetése előtt foglaljuk össze, hogy mi történt az elmúlt három évben a tulajdonosok és a játékos-szakszervezet közötti vitában.

Az alapok

Az NFL legfontosabb dokumentuma a CBA (Collective Bargaining Agreement), az NFL kollektív szerződése. Ebben szinte minden szabályozva van, ami az NFL működéséhez szükséges: a játékosok szerződési feltételei, a salary cap (fizetési sapka), a draft és a free agency (szabadügynök-piac) lebonyolítása, a csapatok és játékosok büntetései, a felmerülő viták kezelése, a komisszár jogai, a sérülések kérdése, a waiver lebonyolítás, a szezon eseményei és szabályozásuk, és még sorolhatnánk. A dokumentumot a csapatok tulajdonosai, és a játékos-szakszervezet (NFLPA) együtt dolgozza ki. A tulajdonosok és játékosok legutóbb 2006-ban írtak alá egy 301 oldalas szerződést egymással, amely 2012-ig garantálta volna az NFL zavartalan működését. Azonban ez a szerződés tartalmazott egy olyan lehetőséget, hogy 2011-gyel bármely fél elállhat a szerződéstől, és ezt legkésőbb 2008. november 8-ig be kellett jelenteni. Az ok természetesen leíratlanul is az lehetett csak, hogy valamelyik fél érdekei túlságosan sérültek a szerződés következtében ahhoz, hogy azt tovább el tudják viselni. Nyereség, pénz, minden erről szól, és ha az egyik fél többet tud kivenni a feltételek miatt a kasszából, mint a másik, akkor konfliktushelyzet keletkezik.

 
Ön szerint elmarad az NFL 2011-es szezonja?
Összes szavazat:5389
Szavazás kezdete: 2011. 01. 21
A szavazást lezárták.
Nem - 66%
Igen - 33%
 

A tulajdonosok látták azt, hogy a mérleg nyelve a játékosok felé mutat, és hosszú távon jelentősek a különbségek. A CBA-ban szabályozott összbevétel (total revenue) 59%-a jutott a játékosok kezébe (4,7 milliárd dollár), 41% maradt a tulajdonosoknál (3,3 milliárd dollár). Azt azonban mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy ez nem jelenti a tényleges összbevételt, ebből a tulajdonosok körülbelül 1 milliárd dollárt már kivonnak, azzal a százalékos arány 52-48-ra változik, azonban még így is a játékosok kapnak több pénzt. Ez vezette a tulajdonosokat arra, hogy 2008. május 20-án ellenszavazat nélkül, 32:0-s aránnyal elálljanak a jelenlegi CBA-tól 2011-től kezdve. A szerződésből való kihátrálás elsődleges következménye természetesen az, hogy az NFL idény megrendezése 2012 helyett csak 2010-ig volt garantált.

Eredménytelen egyeztetések és hosszabbítások

Közel három év telt el azóta, hogy a tulajdonosok kiléptek a szerződésből, és ezalatt 70-nél is több egyeztetést folytattak egymással a felek, melyek eredménytelenül végződtek. Hiába segített be a folyamatba az utolsó hónapban még egy független mediátor is, ő sem tudta kellőképpen közelíteni az álláspontokat egymáshoz. Az egyeztetések során a fő vitatémák a bevétel megosztása (a tulajdonosok eredetileg durván 1.8 milliárd dollár lemondására próbálták rávenni az NFLPA-t), a 16 mérkőzéses alapszakasz 18 mérkőzésessé bővítése, az újoncok fizetési modelljének átalakítása volt. Sokkal jobban figyeltek azonban arra az eltelt idő alatt a két oldalon, hogy előkészítsék egyéb fegyvereiket annak érdekében, hogy az elképzeléseik jobban érvényesüljenek a másik rovására. A tulajdonosok 2008 óta készültek arra, hogy a játékosokat a szerződésükből való kirekesztés (lockout) révén arra kényszerítsék, hogy hamarabb engedjenek. Az NFLPA pedig a 2010-es szezon kezdete óta próbálkozott azzal, hogy a jogi csatához megteremtse a feltételeket. Ezért is volt kissé meglepő az, amikor a határnaphoz érkezve, március 4-én, a bírósági út helyett a felek először egy egynapos, majd március 5-én egyhetes hosszabbításról állapodtak meg. A hosszabbítás csupán arra volt jó, hogy felesleges indulatokat generáljon a két oldalon, amely egyenesen vezetett az elmúlt két hétben ahhoz, hogy a sajtóban egymásra mutogatnak a felek, és elmondják a másikat mindennek, aminek csak lehet...

A felkészülés fő elemei – a TV-s szerződések ügye és a decertifikáció

(Fotó: thenewsof-com)

A lockout, a szerződésből való kitaszítás az NFL teljes leállásához vezető intézkedés, így az idény elmaradása is következménye lehet az állapot hosszú fenntartásának. Az NFL-nek és a tulajdonosoknak ahhoz, hogy kedvező pozícióba kerüljenek, a lockoutra készülve át kellett alakítaniuk a liga TV-s szerződéseit. Beépítettek olyan tételeket, amelyek révén egy esetleges elmaradt szezon során is megkapják a szerződések szerint járó éves díjakat, illetve egyes szerződések esetében átalakították a struktúrát a még kedvezőbb lockout feltételek érdekében. Ezt látva az NFLPA pert indított az NFL ellen a CBA megsértése miatt. A CBA ugyanis megköveteli azt, hogy az NFL maximalizálja a szerződések keretében elérhető bevételeket. Erre nem került sor, hiszen a lockouttal kapcsolatos rendelkezések miatt az NFL új, ingyenes szolgáltatásokat adományozott a TV csatornáknak, illetve engedményeket tett. A bíróság elmarasztalta az NFL-t emiatt, és nagyon kínos részletek kerültek nyilvánosságra a kontraktusokkal kapcsolatban, amely az egész ligát befeketítette. David Doty szövetségi bíró egyelőre arról még nem döntött, hogy a felhalmozott pénzt (amely több mint a felét adja ki a liga éves bevételeinek) megvonja-e az NFL-től, de várhatóan hamarosan döntés születik ebben az ügyben is. A nagy pénzmennyiség felhalmozása segítené a csapatoknak átvészelni a lockout időszakát, ki tudnák fizetni a hiteleiket és az alkalmazottak esetében sem kellene túl drasztikus lépéseket tenniük.

Ne higgyük azonban azt, hogy csak az NFL és a tulajdonosi oldal állt hozzá rosszhiszeműen az egyeztetésekhez. A másik oldalon a szakszervezet már 2010 szeptemberében megszavaztatta a játékosokkal azt, hogyha szükség lenne rá, akkor feloszlatja magát (decertifikál), és a bíróságon támadja meg az NFL-t. Ennek a taktikának a révén a helyzet kikerül az egyeztetéseket és a kollektív szerződés megalkotását támogató  munkajog felségterülete alól. A szakszervezet megszűnik egyeztetési partnernek lenni (a szervezeti felépítése megmarad, de jogai megváltoznak), és a trösztellenes jog értelmében a játékosok pert indíthatnak az NFL ellen a bíróságon.

Az utolsó hét és a nagy nap, március 11.

A második, egy hetes hosszabbítás fő témája az volt, hogy a játékosok szerettek volna betekinteni az elmúlt 10 év csapatonkénti auditált beszámolóiba. A részvényesek tulajdonában levő Green Bay Packers kivételével az összes NFL csapat magántulajdonban van, így kimutatásaik nem publikusak, külön hozzájárulással vagy bírósági határozat útján kerülhetnek csak nyilvánosságra az amerikai szabályozás szerint. Az NFL csapatok nem engedtek az NFLPA igényeinek és számukra csupán használhatatlan információval szolgáltak. Felvetődhet a kérdés, hogy miért volt egyáltalán erre szüksége a szakszervezetnek, illetve mennyi joga van erre? Azért volt szükséges, mert az NFL csapatok szerint az eddig remekül működő modellt át kell alakítani, mert a csapatok számára az egyre növekvő bevételekkel szemben a kiadások még jelentősebb növekedése áll, így hosszú távon nem tartható fenn a liga működése. Ezt azonban a szakszervezet nem látja megalapozottnak. A jog kérdése már komplikáltabb, hiszen a játékosok nem rendelkeznek részesedéssel a csapatokban, azonban kicsit többek is, mint a szokványos munkavállaló. Erre utaló jelek a kollektív szerződés megalkotásában való, szokásosnál nagyobb részvétel mellett a bevétel elosztási modellben, és a játékosokkal kapcsolatos pályán kívüli szabályozásokban keresendők. Ezek közül főleg a bevétel kérdését emelném ki, a bevételek alakulásához van kötve a fizetési sapka az előző CBA értelmében, ha azok nőnek, nő a játékosokra költhető pénzmennyiség, ha csökkennek, akkor csökken a bérekre fordítható összeg. És sajnos az az igazság, hogy van alapja annak is, hogy esetleges kisebb csalások derülnének ki a beszámolókkal kapcsolatban. Amikor 1992-ben a bírósági eljárások során belenéztek a csapatok könyveibe, kiderült, hogy tulajdonosok saját maguknak és családtagjaiknak fizettek bizonyos kisebb-nagyobb összegeket, majd azt elszámolták bérköltségként és kimenekítették, hogy csökkentsék az akkori szabályozások szerint megosztásra kerülő bevételüket.

(Fotó: blogspot.com)

Végül a bővebb információ adására vonatkozó kérés elutasítása vezetett ahhoz, hogy az NFLPA beváltotta fenyegetését a CBA lejártakor, március 11-én. DeMaurice Smith, az NFLPA vezetője kezdeményezte a végrehajtó bizottság és a 32, saját csapattársait képviselő játékos voksolását, ennek következtében pedig megszületett a döntés arról, hogy az NFLPA decertifikál, és a bíróságon támadja meg az NFL-t. Pár óra múlva meg is érkezett a beadvány a minnesotai kerületi bíróságra.
Nem késett sokat az NFL válasza a történtekre, éjfélkor a tulajdonosok lockoutot vezettek be. A bírósági támadás nem hatott közvetlenül a fennálló helyzetre, a lockout annál inkább. A játékosoknál jóval kevesebbet kereső alkalmazottak jártak a legrosszabbul, a legtöbb csapat fizetést csökkentett, a Cincinnati Bengals például egyenesen 30 százalékkal utal kevesebbet a foglalkoztatottak számláira. A Jetsnél a 25 százalékos fizetéscsökkentés mellett a gazdasági osztály dolgozói még havi egy héten át tartó fizetés nélküli távollétre is kényszerültek. És sorolhatnánk még a csapatokat. A játékosokra vonatkozó lockout szabályokat a liga hivatalos leveléből idézem:

1. A játékos nem léphet be a csapat létesítményeinek területére és a stadionba, hacsak nem futballhoz nem kötődő, vagy jótékonysági eseményről van szó.
2. A játékos nem kap semmilyen bért és juttatást csapatától.
3. A csapat nem fizeti tovább a játékos egészségbiztosítását, erre saját magának lesz ezentúl lehetősége a COBRA biztosítás keretében.
4. Semmilyen tevékenységet nem végezhet a játékos, amire szerződése feljogosítja, és a csapat számára sem láthat el semmilyen feladatot.
5. A szűrések és ellátások a meg nem engedett szerhasználat, anabolikus szteroidok és hasonló szerek használata miatt abbamaradnak.
6. Ha a HR osztálytól szüksége van adatokra a játékosnak (adóügyek, gyerektartás, stb.), vagy a létesítményekben felejtett személyes tárgy miatt van szüksége információra, felhívhatja az ügyintézőt.
7. A HR ügyintézőn kívül senki sem kommunikál a játékossal a csapat részéről, sem futballal, sem a CBA szituációval, sem az NFL-lel kapcsolatban.
8. A játékos ügynökével sem kommunikálhat a csapat az előbb említett témákban.
9. A csapat nem ad tanácsot és tájékoztatást a játékosnak edzésekkel, workoutokkal kapcsolatban.
10. A futballal kapcsolatos sérülteken kívül az NFL csapat egyetlen játékos rehabilitációját sem állja. A futballtevékenység során sérült játékos másik levelet is kap a lockout során érvényben levő rehabilitációs tervéről.
11. Jogi ügyekben és egyéb problémák kezelésében sem áll a játékos rendelkezésére a csapat.
12. Ha a játékos a lockout folyamán bármilyen tevékenységet végez, akárcsak edzést is, akkor azt saját felelősségére teszi, és az ilyen tevékenység következtében fellépő sérülések miatt az NFL nem felelős semmilyen téren. Megvan a lehetőség más munkahely után nézni a lockout során, de az ott szerzett sérülésekért az NFL szintén nem felelős. Amint megszületik az új kollektív szerződés, a játékosnak azonnal jelentkeznie kell csapatánál, ennek megfelelően a másik munkahelyet úgy kell megválasztania, hogy a csapathoz ekkor azonnal visszatérhessen.

Az NLRB szerepe, a bírósági ügyek és a lehetséges forgatókönyvek

Mielőtt rátérnénk a bírósági ügyekre, fontos megemlítenünk azt, hogy ezekre még az sem biztos, hogy sor kerül. Február 14-én az NFL ugyanis megtámadta a leendő decertifikációt a munkaügyekben felelős szövetségi szervnél (NLRB). Azzal érvelnek, hogy a szakszervezet feloszlása jól láthatóan „csalás", egyetlen célja, hogy a játékosokat jobb helyzetbe hozza a vita folyamán, és valójában az NFLPA továbbra is szakszervezetként végzi a dolgát. Ha ezt az NLRB valamennyire is megalapozottnak tartja, akkor erről egy meghallgatást tart majd, és végül elvetheti vagy fenntarthatja a vádat. Amennyiben fenntartja, akkor a játékosok nem vihetik bíróságra az ügyet, mert továbbra is a munkajog szabályozása él majd, nem választhatják helyette a trösztellenes jogot és a pereskedést. Visszaszorulnak a tárgyalóasztal mögé és sokkal rosszabb alkupozícióból lesznek kénytelenek folytatni az egyeztetéseket, és végül megadni magukat a tulajdonosoknak, akik ebben a helyzetben addig húzzák-halasztják a lockoutot, amíg csak szükséges. A játékosok fellebbezhetnek az NLRB ötfős vezető testülete előtt, majd a bíróságon, végül pedig a Legfelsőbb Bíróságon az NLRB döntése ellen. Ha az NLRB nem tart meghallgatást az ügyben, vagy végül a játékosok javára ítél, akkor irány a jogi út.

Két dokumentum került pontosan benyújtásra a minnesotai kerületi bíróságon, az egyik egy csoportos per volt az NFL ellen, a másik egy, az akkor még el sem kezdődő lockout megszüntetését kérvényező beadvány. A dokumentumok tíz felperest említenek meg név szerint, Tom Bradyt (QB, New England Patriots), Drew Breest (QB, New Orleans Saints), Vincent Jacksont (WR, San Diego Chargers), Ben Lebert (LB, Minnesota Vikings), Logan Mankinst (OG, New England Patriots), Peyton Manninget (QB, Indianapolis Colts), Brian Robisont (DE, Minnesota Vikings), Osi Umenyiorat (DE, New York Giants), Mike Vrabelt (LB, Kansas City Chiefs) és a leendő újonc Von Millert (LB). A perre a továbbiakban Tom Brady vs. NFL vagy Brady vs. NFL néven fognak hivatkozni. A bírósági ügyben a játékosok a korábban az ő sikerükkel végződött Freeman McNeil vs. NFL (1992) pernek megfelelően esküdtszéki tárgyalást kértek.

A szurkolók számára mindenképpen fontosabb a lockout megszüntetésére benyújtott kérvény. Ha a bíróság úgy gondolja, hogy a beadvány, amely a lockoutot a trösztellenes törvény alapján támadja, megalapozott, akkor kényszerítheti arra a tulajdonosokat, hogy a lockoutot azonnali hatállyal fejezzék be. Ebben az esetben le kellene fektetniük egy szabályozást – amely feltehetőleg megegyezik majd a 2010-es idényével – és ez alapján folytatódik a liga működése. A kérdésben április 6-án tartja első meghallgatását Susan R. Nelson bírónő, és pár napon belül döntés is születhet, fellebbezésekkel együtt is megtudhatjuk becslések szerint április végére, május elejére, hogy mi a végső döntés a lockout ügyében. Amennyiben ennek értelmében a lockoutot megszüntetik, akkor a játék folytatódik a lefektetett szabályozás alapján, miközben a felek a bíróságon csatáznak tovább az új CBA-ért. A fél offseasont elvesztik a felek, de egyetlen mérkőzés sem marad el. Azt azonban ne feledjük, hogy ennek előfeltétele, hogy az NLRB ne a tulajdonosok javára ítéljen.

(Fotó: asset-nydailynews-com)

A csoportos per, hasonlóan megannyi, a játékosok által az NFL ellen megnyert perhez, a trösztellenes törvény, az államok által kidolgozott szerződésekre vonatkozó szabályozások és a kötelmi jog megszegésével vádolja az NFL-t. Az első kérdés a kulcs, hiszen ennek keretében minden olyan pont támadható a lefektetett szabályozásban, amely versenyellenes korlátozásnak tekinthető. A játékosok beadványa támadja a lockoutot, a draftot és az újoncokra vonatkozó fizetési sapkát és a különböző egyéb, főleg szabadügynök-piaci megkötéseket. A cél papíron az, hogy ezeket a bíróság megszüntesse, a valóságban viszont egy bírósági úton kikényszerített CBA-t szeretnének. A játékosok azért választották ezt az utat, mert úgy gondolták, hogy a bíróságon jobb feltételeket garantáló kollektív szerződést tudnak kiharcolni, mint az egyeztetések által. 1993-ban hasonló egyezség vezetett az előző, többször hosszabbított CBA elfogadásához (White vs. NFL per), amelynek köszönhetően megszületett a szabadügynök-piac és a fizetési sapka. Természetesen ehhez az úthoz az is kell, hogy egyrészt ne bukjon meg a decertifikáció az NLRB szintjén, és a lockoutot megszüntessék (ezáltal legyen lefektetett szabályozás), és végül a játékosok nyerjenek is. Kissé körülményesnek tűnik ennyi akadályon keresztülmenni, azonban vannak a játékosoknak kedvező precedensek. Az NFL rendszeresen vereséget szenvedett trösztellenes ügyekben, amikor alacsonyabb szinten a javukra ítéltek, akkor is rendre megváltoztatták a döntést magasabb szinten. Az egyik legfontosabb precedens a tavalyi ítélet az American Needle vs. NFL „trösztellenes perben", amelynek keretében az NFL a Legfelsőbb Bíróságon 9:0 arányban vereséget szenvedett. Hasonlóan ahhoz a perhez, a Brady vs. NFL csoportos perben is történhet fellebbezés, egészen a Legfelsőbb Bíróságig.

Érdemes még kiemelnünk, hogy az NFL többek között David Boiest kérte fel képviseletére. Boies az Egyesült Államok egyik legnevesebb ügyvédje, aki többek között George Steinbrennert, a New York Yankees baseball csapat tavaly elhunyt tulajdonosát képviselte antitröszt ügyben a többi MLB tulajdonossal szemben, a United States vs. Microsoft perben a Justice Department oldalán állt. A 43. amerikai elnök személyéről döntő Bush vs. Gore perben Al Gore-t képviselte és tavaly rekordot jelentő 1.3 milliárd dollárt hajtott be az Oracle-nek jogsértés miatt. A két oldalon szereplő ügyvédek a kulcsai lehetnek az esetleges jövőbeli egyeztetéseknek, hiszen a két fél rajtuk keresztül tárgyalhat ezentúl.

Röviden összefoglalva és egyszerűsítve ennyit érdemes tudni jelenleg a CBA szituációról, de akiket érdekel részletesebben, szinte napi rendszerességgel a téma, azok figyelmébe ajánlom a blogomat: The business of football. Többek között részletesen olvasható a TV-s szerződések ügyében hozott döntés, és a játékosok két beadványának részletes elemzése is.

2014.01.28 01:55:36

NFL nemzetisport.hu

A tengerentúli profi amerikaifutball-liga bajnokai az 1966-os szezon óta.

2017.10.26 11:16:13

NFL nemzetisport.hu

A Steelers újonc tehetsége hamar bizonyította, nem most jött le a falvédőről.

2017.10.18 15:21:48

NFL nemzetisport.hu

A bűvészfellépéseivel híressé váló Dorenbos nyílt szívműtéten esett át, amiről képeket is közölt.

2017.09.28 00:09:24

NFL BODNÁR ZALÁN

NS-VÉLEMÉNY. Miért lenne ezért hibás a nemzeti himnusz?