Elefántcsontpart-Zambia a döntőben!

Tovább folytatódik a zambiai csoda: Hervé Renard együttese döntőbe jutott! (Fotók: Action Images)

ZAMBIA–GHÁNA

Zambiai lövéssel kezdődött az összecsapás, mégis a találkozó előtt esélyesebbnek tartott Ghána juthatott volna könnyen vezetéshez, hiszen a Fekete Csillagok már a 7. percben büntetőt rúghatta, Asamoah Gyan azonban gyengén helyezte a tizenegyest, Kennedy Mweene kiütötte a labdát a bal alsó sarok elől.

A kihagyott lehetőség ellenére kifejezetten mozgalmas volt a mérkőzés, természetesen inkább a ghánaiak voltak a kezdeményezőbbek, miután középpályásaik révén uralták a pálya közepét, de egy-egy gyors megindulással olykor a zambiaiak is veszélyeztetni tudtak.

Asamoah Gyan rossz büntetője ellenére – vagy talán épp azért – rengeteg gondot okozott a narancs-zöldeknek, ám a legnagyobb helyzetet alighanem Jordan Ayew hagyta ki a 31. percben, amikor egy bal oldali szabadrúgást követően hat méterre a kaputól egyszerűen luftot rúgott. Zambia rögtön büntethetett volna, ám Rainford Kalaba szép bejátszása után Chris Katongo lövése mellé ment.

A túloldalon Kwadwo Asamoah veszélyeztetett, szép szólója után estében lőtt, ám megpattanó labdája nem sokkal a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret.

A második játékrészben kiegyenlítettebbé és statikusabbá vált a játék, így mindkét oldalon elsősorban rögzített szituációk után alakult ki helyzet. Gyan közel járt ahhoz, hogy „visszavágjon” Mseene kapusnak, ám a hálóőr rossz kifutása után a léc fölé szállt a fejese. Gyannak nem maradt több ideje a javításra, Goran Sztevanovics nem sokkal később Prince Tagoét küldte be a helyére.

A 78. percben aztán váratlanul vezetést szerzett Zambia! Emmanuel Mayuka kapott labdát 18 méterre a kaputól, majd lefordult John Boyéról, és a bal oldali kapufa mellé helyezte a labdát. 1–0

Néhány perc múlva Derek Boateng megkapta a második sárga lapját, és ugyan Ghána emberhátrányban is mindent megpróbált, a fáradtság kiütközött játékosain. Hiába kerültek helyzetbe Samuel Inkoom és társai, a kaput nem tudták bevenni. Zambia nyert, és finalista!

A Chipolopolo becenévre hallgató válogatott 1974 és 1994 után harmadszor játszhat döntőt az Afrika-kupán.

MALI–ELEFÁNTCSONTPART

Eseménydúsan és nagy elefántcsontparti fölénnyel indult a mérkőzés: az Elefántok az első bő negyedórában kétszer is eltalálták a kapufát. Előbb a 6. percben Didier Drogba csúsztatott a jobb oldali támasztékra, majd a 16. percben Salomon Kalou passza után Yaya Touré lövése rengette meg a bal oldali alumíniumelemet.

Az összecsapás lüktetését azonban az adta, hogy a maliak is próbálkoztak a kapu bevételével: a találkozó elején legismertebb emberük, a barcelonai Seydou Keita megpattanó lövése szállt fölé, majd Mustapha Yatabaré lövése akadt el az ötösön(!) csapattársában, Cheick Diabatében.

Ennek ellenére inkább az elefántcsontpartiak jártak közelebb a gólhoz, és a félidő utolsó percében villámgyors kontra végén be is találtak. Gervinho kapott labdát a bal oldalon a félpályánál, majd szinte az ötösig nyargalt úgy, hogy nem tudták őt utolérni, és okosan a bal alsó sarokba helyezett. 0–1

A második játékrészben már kevésbé volt folyamatos a játék, ami az előnyben és erőfölényben lévő Elefántcsontpartnak kedvezett. Francois Zahoui szövetségi kapitány a hajrában azt is megengedhette magának, hogy húzóemberei közül Salomon Kalou-t és Yaya Tourét is szívbaj nélkül kapja le a pályáról.

Elefántcsontpart 1–0-ra nyert (ötből ötödször győzött a tornán, s még nem kapott gólt!), így az 1992-es arannyal és a 2006-os ezüsttel végződő torna után újra döntőt vívhat – ráadásul egyértelmű favoritként.