A két nagy esélyes után Uruguay is megbotlott

Diego Forlán csak egy pontnak örülhetett (fotó: Reuters)

Nem verdeste az eget a 2011-es Copa América első négy mérkőzésén a színvonal, így mindenki azt várta az Uruguay–Peru találkozótól, hogy a tavalyi világbajnokságon negyedik helyen végzett uruguayi nemzeti tizenegy, a céleste „megmenti a tornát", és egy gólokban gazdag mérkőzéssel visszaadja a szurkolók hitét a dél-amerikai futballban.

„A mezőny sötét lovával kezd Uruguay" – hirdette beharangozójában a torna hivatalos honlapja, és bár a peruiak megnyerték legutóbbi Uruguay elleni találkozójukat (a világbajnoki selejtezőn Hernán Rengifo találatával győztek), de a torna előtt kidőlt két legjobb futballistájuk, Jefferson Farfán (Schalke) és Claudio Pizarro (Werder Bremen), majd a szegény embert az ág is húzza alapon lesérült irányítójuk, a fiorentinás Juan Vargas is.

Diego Forlán okozta az első meleg helyzetet a perui kapu előtt, de jobb oldali beadását kivágták a védők, majd Edinson Cavani szeretett volna nagyobb gólt lőni, mint Marco van Basten az 1988-as Európa-bajnokság döntőjében, de rosszul célzott. Az első negyedóra végén az első életképes perui támadás során az egyszemélyes csatársor, Paolo Guerrero lódult meg a bal szélen, és kicselezett három védőt is, de Diego Lugano buktatta pár centiméterrel a 16-os vonala előtt, mielőtt a támadó kapura húzhatott volna. Megérte a taktikai fault, mert a perui szabadrúgás veszélytelen volt.

A 23. percben a 16-os vonalánál egy csodás testcselt bedobó Cavani elől Santiago Acasiete mentett önfeláldozóan, majd a kitámadó uruguayiakat alaposan megleckéztették a peruiak: Michael Guevara remek passzával Paolo Guerrero lépett ki a két középső védő közül, higgadtan elvitte a labdát Fernando Muslera mellett és a hálóba helyezett. 0–1.

Az uruguayi Diego Lugano, Mauricio Victorino védőpárost aligha dicsérik meg a gól előtti gyászos helyezkedésükért...

Két kósza távoli lövéssel jelezték az uruguayiak egyenlítési szándékaikat, de ezeknél sokkal veszélyesebb volt Paolo Guerrero 28 méteres szabadrúgása a 33. percben, amelynél a játékszer jó egy méterrel zúgott el a jobb felső fölött. Nem sokkal később Forlán beadását rúgta rá Maxi Pereira tizennégy méterről, de az ötösön beletette a fejét a bombába Acasiete, majd Lugano fejelt a 11-es pontról, de Raúl Fernández leért a bal alsóhoz. Sorjáztak az uruguayi támadások, mégis egy perui bekk szerzett kis híján gólt, szerencséjére fejese pár centiméterrel elsuhant saját kapuja mellett. A félidő utolsó öt percében először Forlán tekert kapura egy szabadrúgást balról, huszonöt méterről, de Raúl Fernández nagy bravúrral védett, majd Luis Advíncula tüzelt 18 méterről leheletnyivel a bal alsó mellé.

Talán már az öltözőben jártak a peruiak gondolatai, amikor egyenlítettek az uruguayiak: Nicolás Lodeiro hozta fel a bal oldalon a labdát, középre játszott, ahol Forlán jó ütemben ugratta ki Luis Suárezt, aki elvitte a védők mellett a labdát, majd a 16-oson belülre érve a kapu bal oldalába lőtt: 1–1.

Érdekes közjátékkal és kétperces késéssel indult a második félidő, mert Acasietével lecseréltette sportszárát a rajta lévő fehér kötés miatt a kolumbiai játékvezető, Wilmar Roldán, és csak azután adott jelet a kezdésre. Jól sikerült az újrarendezés, mert pár perc múlva akkorát rúgott Acieste Cavaniba, hogy besárgult (mármint a perui védő, lapok tekintetében).

Roldánnal sem lehettek elégedettek az uruguayiak, mert csakhamar egy-egy meg nem ítélt büntetőt, illetve szögletet reklamálhattak rajta (előbbi elmaradása volt számukra fájdalmasabb, utóbbi a mulatságosabb, lévén jócskán elhagyta a labda a játékteret). Az uruguayi támadásokat szokás szerint egy perui gólhelyzet színesítette: az 55. percben egy Michael Guevara, Yoshimar Yotun összjátékot követően utóbbi lőtt kapásból tíz méterről, jobbról, de Muslera védett a rövid saroknál.

A peruiak uruguayi szövetségi kapitánya, Sergio Markarián két középső középpályását is lecserélte a 60. perc tájékán, hiszen érezhetően itt erőltették a támadásokat a kék mezesek, ide kellett a friss erő. A sérüléséből rapid módon felépült karmester, Vargas is pályára lépett.

A 69. percben Luis Suárez három védő közül is jól ugratta ki Forlánt, aki nyolc méterről, kissé balról hatalmas ziccerben a háló helyett az ígéretes argentínai éjszakába küldte a játékszert. A menetrendszerű ellencsapást Vargas postázta, 18-ról, centikkel a bal alsó mellé. A hajrára beállt az uruguayi csapatba a Palermo támadója, Abel Hernández a semmit sem mutató Cavani helyére, Lodeirót pedig a vébét kihagyó portói középpályás, Cristian Rodríguez váltotta.

Peru eldönthette volna a három pont sorsát a 89. percben, de Vargas bal oldali beadását Paolo Guerrero hat méterről, tiszta helyzetben, senkitől sem zavartatva a kapu mellé fejelte.

Végig izgalmas, fordulatos mérkőzést láthattunk, amelyen a „sötét ló", Peru nagyot harapott Uruguayba – sőt, ha Paolo Guerrero fejese bemegy a legvégén, fel is falta volna a célestét.

A Copa eddigi legjobb mérkőzését láthattuk.