UEFA: a szlovén elnökjelölt kritizálta a BL átalakítását

MTI MTIMTI MTI
Vágólapra másolva!
2016.09.13. 14:41
Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szlovén elnökjelöltje kritizálta a Bajnokok Ligája átalakítását.

Az UEFA augusztus 26-án jelentette be, hogy 2018 és 2021 között az eddigi 11 helyett 16 helyet biztosítanak a BL főtábláján a spanyol, az olasz, az angol és a német bajnokság első négy helyezettjének. Ezzel éppen az olyan – alacsonyabban rangsorolt – ligák csapatai kerülnek hátrányos helyzetbe, mint például a szlovén.

„Az a probléma, hogy nem tudunk semmit arról, mindez hogyan történt, ami nem csupán számomra, hanem az 55 nemzeti szövetség számára is zavaró. Ez nem fordulhat elő még egyszer” – nyilatkozta kedden Ceferin. Hozzátette: az a legnagyobb baja az eljárással, hogy nem kommunikálták megfelelően a változásokat, a szövetségek és a klubok ezért rendkívül dühösek.

A szlovén szövetség elnöke úgy véli, a jelenlegi az ideális modell, amikor a négy élbajnokságból egy-egy csapatnak selejtezőt kell játszania a csoportkörbe kerülésért.

Az UEFA augusztusi döntését minden bizonnyal az motiválta, hogy a kontinens leggazdagabb csapatai évek óta fenyegetőztek a BL-ből való kilépéssel és egy zártkörű szuperliga létrehozásával. Ennek kapcsán Ceferin úgy fogalmazott: biztos benne, hogy ezek a klubok nem akarják elhagyni az európai szövetséget és annak versenysorozatait, mert unalmas lenne számukra egy zárt ligában játszani, másrészt ez az UEFA elleni háborút jelentené részükről.

„Akkor fokozták a nyomást, amikor az UEFA-nak nem volt vezetője. Ez a probléma. Ugyanakkor ők nagyon fontos szereplők, akik sok pénzt hoznak az UEFA-nak, ezért le kell ülnünk velük – az 55 szövetség és a klubok társaságában –, és megbeszélni, hogyan kellene kezelnünk ezt a kérdést a jövőben. Mindent megteszünk, hogy a szuperliga sohase jöhessen létre” – tette hozzá.

Kiemelte: a módosítások egyáltalán nem kedveznek a kis és közepes kluboknak, azt viszont nem jelentette ki, hogy megpróbálja visszafordítani a változásokat, ha szerdán megválasztják, mert nem akar populista lenni.

„A különbségek egyre nagyobbak, és szerintem emiatt a helyzet egyre rosszabb.”

Ceferin a tárgyalásokon azzal érvelne, hogy a világ legjobb játékosai nem csak a négy kiemelt országból származnak, ezért a kisebb nemzetek visszaszorításával számos remek labdarúgót is elveszítenének.

„Mindez nem könnyű dolog, mert a bevétel az eredményektől, valamint a televíziós közvetítési jogoktól függ, és nem állíthatom, hogy az UEFA ugyanazt a pénzt kapja a szlovénok, mint mondjuk a spanyolok vagy az olaszok után.”

A szlovén sportvezető támogatná a regionális nemzetközi ligák létrehozását, de azok nem helyettesíthetnék a nemzeti bajnokságokat, és csak azok a csapatok szerepelhetnének benne,
amelyek nem jutottak be a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga csoportkörébe.

Elnökválasztásra azért van szükség, mert a nemzetközi szövetség (FIFA) etikai biztossága decemberben Michel Platini alelnököt, az UEFA első számú vezetőjét összeférhetetlenség és hűtlen kezelés miatt eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől. A francia sportvezető májusban, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem mentette fel őt, hanem csak hatról négy évre csökkentette az eltiltását, szóban lemondott a posztjáról, később pedig jelezte, hogy mindezt Athénban hivatalosan is megteszi majd – ehhez megkapta a jóváhagyást a FIFA etikai bizottságától.

Ceferin úgy vélekedett, hogy az UEFA nincs olyan rossz állapotban, amennyire a közvélemény számára tűnik.

„Szükséges, hogy átláthatóan dolgozzunk. Újra kell gondolnunk az elnök és a végrehajtó bizottsági tagok megbízatásának időtartamát, hogy senki ne maradhasson ugyanabban a pozícióban húsz éven keresztül. A közelmúltban láthattuk, mi történik, ha valaki túlságosan hosszú időt kap: azt gondolja, hogy az övé a szövetség” – nyilatkozta a 48 éves jogász.

Miután az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel María Villar egy héttel ezelőtt visszalépett, a szlovén szövetséget 2011 óta irányító Ceferin egyetlen ellenfele a holland szövetség elnöke, Michael van Praag lesz a szerdai választáson.

A magyar, a német, a francia, az albán, a bosnyák, a bolgár, a horvát, a görög, a ciprusi, a montenegrói, az orosz, a macedón, a román, a szerb, az olasz és a török szövetség korábban jelezte, hogy a szlovén indulót fogja támogatni, csakúgy, mint négy észak-európai ország futballszövetsége.

„Az a probléma, hogy nem tudunk semmit arról, mindez hogyan történt, ami nem csupán számomra, hanem az 55 nemzeti szövetség számára is zavaró. Ez nem fordulhat elő még egyszer” – nyilatkozta kedden Ceferin. Hozzátette: az a legnagyobb baja az eljárással, hogy nem kommunikálták megfelelően a változásokat, a szövetségek és a klubok ezért rendkívül dühösek.

A szlovén szövetség elnöke úgy véli, a jelenlegi az ideális modell, amikor a négy élbajnokságból egy-egy csapatnak selejtezőt kell játszania a csoportkörbe kerülésért.

Az UEFA augusztusi döntését minden bizonnyal az motiválta, hogy a kontinens leggazdagabb csapatai évek óta fenyegetőztek a BL-ből való kilépéssel és egy zártkörű szuperliga létrehozásával. Ennek kapcsán Ceferin úgy fogalmazott: biztos benne, hogy ezek a klubok nem akarják elhagyni az európai szövetséget és annak versenysorozatait, mert unalmas lenne számukra egy zárt ligában játszani, másrészt ez az UEFA elleni háborút jelentené részükről.

„Akkor fokozták a nyomást, amikor az UEFA-nak nem volt vezetője. Ez a probléma. Ugyanakkor ők nagyon fontos szereplők, akik sok pénzt hoznak az UEFA-nak, ezért le kell ülnünk velük – az 55 szövetség és a klubok társaságában –, és megbeszélni, hogyan kellene kezelnünk ezt a kérdést a jövőben. Mindent megteszünk, hogy a szuperliga sohase jöhessen létre” – tette hozzá.

Kiemelte: a módosítások egyáltalán nem kedveznek a kis és közepes kluboknak, azt viszont nem jelentette ki, hogy megpróbálja visszafordítani a változásokat, ha szerdán megválasztják, mert nem akar populista lenni.

„A különbségek egyre nagyobbak, és szerintem emiatt a helyzet egyre rosszabb.”

Ceferin a tárgyalásokon azzal érvelne, hogy a világ legjobb játékosai nem csak a négy kiemelt országból származnak, ezért a kisebb nemzetek visszaszorításával számos remek labdarúgót is elveszítenének.

„Mindez nem könnyű dolog, mert a bevétel az eredményektől, valamint a televíziós közvetítési jogoktól függ, és nem állíthatom, hogy az UEFA ugyanazt a pénzt kapja a szlovénok, mint mondjuk a spanyolok vagy az olaszok után.”

A szlovén sportvezető támogatná a regionális nemzetközi ligák létrehozását, de azok nem helyettesíthetnék a nemzeti bajnokságokat, és csak azok a csapatok szerepelhetnének benne,
amelyek nem jutottak be a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga csoportkörébe.

Elnökválasztásra azért van szükség, mert a nemzetközi szövetség (FIFA) etikai biztossága decemberben Michel Platini alelnököt, az UEFA első számú vezetőjét összeférhetetlenség és hűtlen kezelés miatt eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől. A francia sportvezető májusban, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem mentette fel őt, hanem csak hatról négy évre csökkentette az eltiltását, szóban lemondott a posztjáról, később pedig jelezte, hogy mindezt Athénban hivatalosan is megteszi majd – ehhez megkapta a jóváhagyást a FIFA etikai bizottságától.

Ceferin úgy vélekedett, hogy az UEFA nincs olyan rossz állapotban, amennyire a közvélemény számára tűnik.

„Szükséges, hogy átláthatóan dolgozzunk. Újra kell gondolnunk az elnök és a végrehajtó bizottsági tagok megbízatásának időtartamát, hogy senki ne maradhasson ugyanabban a pozícióban húsz éven keresztül. A közelmúltban láthattuk, mi történik, ha valaki túlságosan hosszú időt kap: azt gondolja, hogy az övé a szövetség” – nyilatkozta a 48 éves jogász.

Miután az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel María Villar egy héttel ezelőtt visszalépett, a szlovén szövetséget 2011 óta irányító Ceferin egyetlen ellenfele a holland szövetség elnöke, Michael van Praag lesz a szerdai választáson.

A magyar, a német, a francia, az albán, a bosnyák, a bolgár, a horvát, a görög, a ciprusi, a montenegrói, az orosz, a macedón, a román, a szerb, az olasz és a török szövetség korábban jelezte, hogy a szlovén indulót fogja támogatni, csakúgy, mint négy észak-európai ország futballszövetsége.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik