Torkos csütörtök: Oroszországtól Argentínáig

A francia élvonalbeli bajnokság már nem olyan színvonalat üt meg, mint mondjuk a nyolcvanas vagy a kilencvenes években, nem termeli az európai nagycsapatok számára a légiósokat szakmányban, mint a kétezres években, de akad immáron egy szemtelenül kő(olaj)gazdag egyesület, amelyik érdemben konkurál a kontinens gigászaival.

A PSG-ről van szó természetesen, amely történelmi, földrajzi és személyes okok miatt elsősorban most is a Serie A-ból halászgat, az első fogás pedig a Napoli argentin támadó-mindenese, Ezequiel Lavezzi lett. Több mint negyedszáz millió eurót kellett fizetni az olasz útlevéllel is rendelkező játékosért, és ez sok szakértő és szurkoló szerint is eltúlzott összeg – de hát Javier Pastore óta tudjuk, a pénz nem számít mostanság Párizsban. A Milant ismét „betámadták”, Pato után most Zlatan Ibrahimovicra és Thiago Silvára kivetve hálójukat. Első látásra, hallásra ez is őrültségnek hangzik, de vajon lesz-e ereje visszautasítani a százmillió euró felé tendáló összeget a milánói klubnak, amely anyagilag nem éppen legsikeresebb korszakát éli? Egyesek szerint már el is fogadta a Milan az ajánlatot, ami azért meglepő, mármint nem az, hogy rábólintott, hanem az, hogy már 60-65 millió eurónál elgyengült volna az olasz klub.

A Pescara is igent mond majd a fiatal középpályásért, Marco Verrattiért ajánlatra, ennek tízmillió oka van, ennél jóval többe kerülne viszont Hulk vagy Robert Lewandowski megszerzése. A Real Madridot már „csak” Fábio Coentrao ügyében kerülgeti a PSG, korábban még Gonzalo Higuaín és Kaká ügyében tárgyaltak ugyanott, de Maicon is érkezhet a védelembe, mint ahogyan a középpályára Luka Modric, ha nem akar Angliában maradni.

A többiek? Lassan már törpiek: a közelmúltat domináló Lyon eddig még csak saját utánpótlásából merített, a Marseille hozzá képest agyonigazolta magát a Nantes-tól ingyen elhappolt támadó, Florian Raspentino megszerzésével. Azért nem unatkoztak eddig sem, hiszen legnagyobb sztárjaikat igyekeztek megtartani. Tudjuk, belelendülnek a közeljövőben, de tízmilliós üzletekre nem számíthatunk az idén tőlük. A kisebb francia csapatokra kitérünk még, de ugorgyunk át most Oroszországba!

Mint tudjuk, felénk nincsenek oligarchák, bezzeg arrafelé csak úgy donganak a futball körül, ezért is adtak ki többet ki a nyáron új játékosokra az oroszok, mint a francia vagy a spanyol klubok. Nem lehet immáron nem komolyan venni azt a pontvadászatot, ahol akad 13 millió euró egy 21 esztendős brazil védőre, Mário Fernandesre (CSZKA Moszkva), hétmillió egy szintén brazil szűrőre, a válogatott Romulóra (Szpartak Moszkva), ötmillió egy szürke spanyol hátvédre, Iván Marcanóra (Rubin Kazany) és 18 millió – nem elírás – egy elefántcsontparti ékre, Lacina Traorére (Anzsi Mahacskala). A Lokomotiv Moszkva sem tétlenkedik, a kispadra érkezett Slaven Bilic, a keretbe pedig Vedran Corluka és a jobbszélső Alekszandr Szamedov, összesen húszmillió körüli summáért, miközben Rafael van der Vaarttal is tárgyalnak; a Dinamónál Dzsudzsák Balázs mellé egy régi ismerős érkezett a középpályára (reméljük, nem a kispadra) a PSV-tól Otman Bakkal személyében, a védelem új arca pedig az Európa-bajnokságon is látott Gordon Schildenfeld lesz.

Máshol is – ha ennyi nem is – csörgedez azért pár millió a kassza a mélyén, tekintsék csak meg táblázatunkat!