Kluivert, Overmars és Ronald de Boer: hová lettek a tulipánok?

Vágólapra másolva!
2011.03.23. 18:06
null
Overmars, a villámléptű (Fotó: Action Images)
„Hová tűnt Damon Hill?" – röppent a magyar légtérbe 1997-ben egy mára szólássá vált kétségbeesés, amely megihlette szerkesztőségünket is, hiszen újonnan induló sorozatunkban egykori kedvencek visszavonulás utáni sorsával foglalkozunk. Postás, színész, alkoholista, szakértő, kommentátor, feltaláló, punkzenész és szexipari munkás: bizony, változatos ösvényeken vonulnak az örök sportpályák felé az egykori közönségkedvencek. A közelgő Eb-selejtező kapcsán ezúttal a holland labdarúgó-válogatott kiválóságainak néztünk utána.

Egyszerre irigyli és sajnálja a fél ország a Hollandia ellen pályára lépő magyar válogatott tagjait: irigyli a címeres mezért, és sajnálja, mert gyorsvonati tempóval közlekedő szélsőkkel kell(ene) tartaniuk a lépést. Szerencsénkre minden idők legsietősebb holland „szellője”, Marc Overmars már nem húzza meg ellenünk a szélt.

OVERMARS-SZTORI:
DICSTELEN BARCELONAI ZÁRÁS
Barcelonai pályafutásának utolsó éve méltatlanra sikeredett, saját maga paródiájaként csetlett-botlott időnként. Több alkalommal volt a gárda leggyengébbje, ha pályára lépett, már fújoltak; ha lecserélték, tapsviharban törtek ki a szurkolók. Formájára jellemző, hogy a Real Madrid elleni rangadón egy alkalommal szó szerint kivezette a játékszert az oldalvonalon túlra, miközben tízméteres körzetben senki sem volt körülötte...

A villámléptű holland szélsőről két, visszavonulókat taglaló cikkünkben is megemlékeztünk, hiszen az 1973-as születésű klasszis, miután meglepően fiatalon, 2004-ben visszavonult a Barcelonától, 2008 nyarán aktiválta magát, és a Go Ahead Eagles színeiben folytatta. Egészen 2009 tavaszáig: a 86-szoros válogatott játékos, aki fénykorában a katalán gigász mellett az Ajaxban és az Arsenalban kergette őrületbe a szélsőhátvédeket, újfent búcsúzott a profi futballtól.

Overmars az Ajaxszal feljutott a futballvilág csúcsaira, nyert bajnokságokat, Bajnokok Ligáját és Világkupát is. Az érte 1997-ben 7.5 millió eurót áldozó Arsenallal duplázott, mégis garantáltan a Barca exvezetői felejtik el legkésőbb, hiszen 2000-ben (akkori klub- és holland) rekordösszeget, 40 millió eurót fizettek a szélső 99 bajnoki mérkőzésen elért 15 találatáért és egynéhány gólpasszáért. Ettől és üvegtérdétől eltekintve a „Gyalogkakukk" korának meghatározó szélsője volt. A holland válogatottal (ahol senki sem érte el olyan fiatalon 50. szereplését, mint ő) két-két világ-, illetve Európa-bajnokságon szerepelt. Pályára lépett a számunkra rossz emlékű 1994-es, 7–1-re végződő holland-magyaron is.

SZAVAZÁS

Pénteken Magyarország–Hollandia Eb-selejtező a Puskás-stadionban. Mire számít?

KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!

Szerencsénkre akkor gólt nem szerzett, nem úgy, mint 1993. februári, törökök elleni debütálásán, ahol már az 5. percben a kapuba talált.

Utolsó professzionális bajnoki mérkőzésén a bekkek méltóképpen búcsúztatták: az ellenfél egyik védője eltörte Overmars lábát... Később mégis visszatért, immáron másodszor akasztotta le azt a bizonyos cipőt arról a bizonyos szögről, és nevelőegyesülete, a sokadosztályú SV Epe (ahol testvére, Edwin az elnök) színeiben, amatőr szinten lép pályára vasárnaponként. Ha ideje engedi, ugyanis a Go Ahead után 2012-től immáron az Ajaxnál sportigazgató.

Egyébként nincs rászorulva a havi fixre, lévén karrierje során szerény 50 millió eurót száguldozott össze...

OVERMARS-KOMPILÁCIÓ
FÉNYKORÁBAN C. RONALDÓT IS KENTERBE VERTE...
Kluivert-balett (Fotó: Action Images)
Kluivert-balett (Fotó: Action Images)

Mostanában nem takarékoskodik ellenünk a találatokkal a holland nemzeti tizenegy, az Oranje, amelynek támadói közül éppen a címeres mezben legtöbb gólt szerző futballista nem köszönt be soha a magyar válogatottnak.

Patrick Kluivert a kilencvenes évek második felének egyik legjobb csatára volt: 1995 és 2002 között az Ajaxban, a Milanban és a Barcelonában jó átlagban minden második mérkőzésén betalált, a válogatottban pedig még ennél is jobb volt eredményességi mutatója! Ám a támadó a sikereket nem tudta kellőképpen feldolgozni, emellett motivációs problémái is akadtak, így pályafutásának utolsó évei felejthetőre sikeredtek.

KLUIVERT-SZTORI:
AZ ERŐS UTCAVÁLOGATOTT
A pályafutása során több mint 25 millió eurót összefutballozó Kluivert igen fiatalon elhatározta, hogy futballsztár lesz. Nyolcévesen már együtt pózolt egy fotón Frank Rijkaarddal (alig ért az akkori csillag térdéig). Akkoriban egy utcában lakott Edgar Davidsszel és Michael Reizigerrel, akik később megfordultak az Ajaxban és a Milanban is. A válogatott színeiben több nagy tornát is megvívott a trió – anno nem akármilyen utcaválogatott lehetett...
Bizonyára sokan emlékeznek még az 1995-ös Bajnokok Ligája-finálé legfontosabb jelenetére: a címvédő Milan és a csikócsapatnak számító Ajax mérkőzésén 0–0-nál beállt a hajrára egy 18 éves kölyök, aki öt perccel a vége előtt az egykori milánói szupersztár, Frank Rijkaard remek passzával kilépett Paolo Maldiniék közül, és hátradőlve, becsúszva spiccel eltolta a labdát a hálóba Sebastiano Rossi mellett. A suriname-i és curacaói gyökerekkel rendelkező Kluivert Hollandiában ekkor nem volt már ismeretlen futballista: nyolcesztendősen igazolt az Ajaxba a Schellingwoude együtteséből, az ifikorból még ki sem nőve Louis van Gaal felvitte őt az Ajax I-hez, és Kluivert bemutatkozó bajnoki idényében 18 góllal tette le névjegyét! A bajnokságban csak a PSV fiatal brazilja, bizonyos Ronaldo mutatta be nála gyakrabban gólörömét...

„Patje” még 18 éves sem volt, amikor a holland válogatottban is bemutatkozhatott a csehek elleni mérkőzésen, majd az 1996-os Európa-bajnokság pótselejtezőin sorsdöntő gólt lőtt az íreknek – s mindeközben zajlott le ugyebár a Milan elleni, világhírnevet hozó hálózörgetés, aminek és mindössze 18 évének, 327 napjának köszönhetően csúcstartó lett, hiszen nála fiatalabban senki nem lőtt gólt a legrangosabb európai kupa döntőjében. Akár csak társait, őt sem tarthatta meg az Ajax, hősünket a Milan vásárolta meg, mindössze kétmillió mai euróért. Ám odahaza egy kölcsönautóval halálos balesetet okozott (az ügyvédek végül kimosták), a Serie A-ban pedig gyengécskén játszott. Van Gaal így is a Barcelonához vitte, mégpedig húszmillió euróért.

Itt 2003-ig nem volt különösebb probléma a támadóval, hiszen sorrendben 15, 15, 18, 18, 16 bajnoki gólt termelt, de utolsó két szezonjában szinte mindenkivel összerúgta a port a blaugránáknál, a szurkolók is kikezdték gyengébb formája, a vezetők 5.8 millió eurós évi fizetése miatt. 2004 nyarán nem is hosszabbítottak vele (pedig példaképével, Rijkaarddal dolgozott együtt), így ingyen került a Newcastle Unitedbe. A támadó Angliában heti 80 ezer fontos fizetésért sem váltotta meg a világot, le is mondtak róla a Valencia javára. „Mindenki megnyugodhat, jól viselem majd magam éjszakánként!" – vezette fel valenciai szereplését az ék, majd sérülései miatt csak elvétve lépett pályára. A PSV dobott számára mentőövet (16 bajnokin háromszor volt eredményes), majd a Lille-hez írt alá (itt 13/4-es átlagot hozott).

Leggyakrabban a válogatottban mutogatta oroszlánkörmeit: az Oranjében 1994 és 2010 között 79 fellépésen 40-szer talált hálóba, ezzel rekorder ma is. Láthattuk őt az 1998-as világbajnokságon (két találat és egy kiállítás, hiszen a belga Lorenzo Staelens addig húzta őt viselt dolgai miatt, amíg Kluivert orrba nem vágta) és az 1996-os angliai kontinenstornán (1 gól). 2000-ben és 2004-ben is bronzérmet szerzett ugyanilyen eseményeken. A hazai rendezésű Eb-n ötször volt eredményes, így gólkirály lett (ám az olaszok elleni elődöntőben a rendes játékidőben kihagyott egy tizenegyest), 2004-ben Portugáliában egyetlen másodpercet sem játszott.

A lille-i kaland után nem vonult hivatalosan vissza az akkor még csak 31 esztendős holland (egészen 2010 májusáig halogatta ennek bejelentését), de elvégezte a gyorstalpaló edzőképzőt, és az AZ edzői stábjánál készült a későbbi feladatokra (természetesen Van Gaal kezei alatt „gyakornokoskodott”). Az ausztrál Brisbane Roarnál is edzősködött két hetet, majd 2010 nyarán a NEC egyik segédedzője lett. Van Gaal egyik segédjeként világbajnoki bronzhoz segítette 2014-ben, Brazíliában az Orenjét, majd a Twente és az Ajax fiataljainak gardírozása után 2016-tól egy éven át a PSG milliomosait szolgálta sportigazgatóként. Közte szakított egy kis időt, hogy szövetségi kapitány legyen Curacaón...

Három fia, Quincy, Ruben és Justin közül utóbbi már a nyomdokaiba lépett az Ajaxnál.

FÉNYKORÁBAN KLUIVERT NAGYON TUDOTT
Ronald de Boert buktatják az 1996-os Eb-n (Fotó: Action Images)
Ronald de Boert buktatják az 1996-os Eb-n (Fotó: Action Images)

A nem túl szép emlékű 7–1-es holland-magyar mérkőzésen pályára lépett Frank és Ronald de Boer is, majd az ikerpár részt vett egymás oldalán két világ- és egy Európa-bajnokságon is. Frank de Boer mostanában az Ajax mestere, de mivel tölti mindennapjait testvére?

Az 1970-es születésű futballista – többnyire testvére oldalán – az Ajax, Twente, Barcelona, Rangers, al-Rajjan, al-Samal útvonalon kereste kenyerét, egészen 2008-ig, amikor is súlyos nyaksérülése miatt fel kellett hagynia a profizmussal.

DE BOER-SZTORI:
RONALD VAGY FRANK
„Ronald vagy Frank?” – válaszolta nevetve Rob de Boer arra a kérdésre, hogy mit kérdeznek meg leggyakrabban tőle az emberek. Sokan elgondolkodtak rajta, hogy ő, vagy kora egyik védőfejedelme, Frank volt-e a jobb futballista kettejük közül. Némi kapaszkodó lehet ennek eldöntésében, hogy Ronaldot 1994-ben és 1996-ban az Év játékosának választották meg odahaza, míg testvére nem rendelkezik ilyen elismeréssel.

Nem sok alkalma volt anno hősünknek a fiatalok között csiszolódni, hiszen már 1987 novemberében, 17 évesen bemutatkozott a holland első osztályban és a Bajnokok Ligájában is. Előtte azonban ikertestvérével, Frankkal együtt letették névjegyüket az amszterdami klub második csapatában, hiszen a Holland Kupában emlékezetes menetelést produkáltak. Erre az ifjú társaságra épült a Johan Cruyff utáni Ajax-éra legnagyobb sikereket elérő csapata. A csúcspont természetesen a BL-győzelem, s minden Ajax-szurkoló ma is fejből felidézi azt a csapatot, amely 1995. május 24-én kifutott a bécsi Ernst Happel Stadion gyepére. Van der Sar – Reiziger, Blind, F. de Boer – Rijkaard – Seedorf, Litmanen, Davids – Finidi, R. de Boer, Overmars összeállításban kezdett a holland együttes, amely végül a csereként beálló Patrick Kluivert találatával 1–0-ra legyőzte a Milant.

„Persze, hogy az 1995-ös Bajnokok Ligája-döntő volt pályafutásom legemlékezetesebb mérkőzése – mondta a dicsőséges 90 percről a holland klasszis. – Nem mi voltunk az esélyesek, hiszen a Milan az előző hat idényben háromszor megnyerte a legrangosabb kupasorozatot, így természetesen a bécsi finálé előtt is Fabio Capello csapata volt a favorit. Mi azonban nagyon egységesek voltunk. S hogy nem véletlenül jutottunk fel a csúcsra, azt egy évvel később is bizonyítottuk, hiszen újra elverekedtük magunkat a döntőig, és csak tizenegyesekkel maradtunk alul a Juventusszal szemben. Abban az időszakban valóban a miénk volt az egyik legerősebb csapat Európában.”

A nemzeti csapatban 67 alkalommal szerepelt és 13 gólt vágott a jobb oldali középpályásként, jobbszélsőként vagy középcsatárként foglalkoztatott játékos. Pályára lépett az 1994-es és az 1998-as vb-ken, valamint az 1996-os és 2004-es kontinenstornákon, de az Oranjével nem tudta átlépni a siker küszöbét. A holland, spanyol és skót bajnoki címmel, valamint számtalan kupagyőzelemmel büszkélkedő futballista visszavonulása után Katarban maradt, ahol az al-Dzsazíra TV-társaságnál dolgozott, ezen kívül üzleti befektetéseit is gondozta. A 2010-es világbajnokságon szakértősködött a holland nemzeti televíziónak is. Korábban éppen a holland érdekeltségek ellen tevékenykedett, lévén Gabriel Batistuta kollégájaként a katari vb-rendezés mellett lobbizott, mint különleges futball-nagykövet. El is vitték a 2022-es torna rendezési jogát az ázsiaiak (a közösen pályázó holland-belga páros végül csak a 2018-as tornára pályázott).

A katari olimpiai válogatottnál egy ideig segédedzősködött, ma az Ajax fiataljainak adja át tudását.

RONALD DE BOER: TOP 10



Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik