FIFA: Fischer, Barcs és Szepesi – Csányi a negyedik magyar

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2017.04.05. 13:29
Fischer Mór, Barcs Sándor és Szepesi György után Csányi Sándor negyedik magyarként kapott helyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) vezérkarában.

1. FISCHER MÓR (1875–1945), A VILÁGBAJNOKSÁG EGYIK ATYJA 1. FISCHER MÓR (1875–1945), A VILÁGBAJNOKSÁG EGYIK ATYJA

Csányi mindössze a negyedik magyar sportvezető, aki vezető tisztséget tölthet be a futball világszövetségében. Az úttörő Fischer Mór (1875–1945) volt, akinek FIFA-alelnökként elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a szövetség kiírta és 1930-ban megrendezte az első labdarúgó-világbajnokságot. A gépészmérnök végzettségű, civil foglalkozását tekintve a MÁV műszaki főtanácsosaként dolgozó Fischer a Magyar Futballbírák Testületének elnökeként nyelvtudása – nyolc nyelven beszélt folyékonyan – és kiváló diplomáciai érzéke révén került a nemzetközi futball vérkeringésébe, előbb mint az MLSZ nemzetközi ügyeinek intézője, majd vezetője (1923–1927), majd a FIFA ellenőre, ami meglehetősen összetett feladat volt. Minő véletlen, ő is egy helsinki kongresszuson léphetett be a FIFA-vezetők elitjébe: az 1927-es összejövetelen választották alelnökké, egyben a végrehajtó bizottság tagjává. A világbajnoki trófea névadójaként elhíresült akkori FIFA-elnök, a francia Jules Rimet jobbkeze lett.

A vasút alkalmazottjaként a Törekvés (Guttmann Béla egykori klubja) labdarúgójaként is ismert Fischer a FIFA-ban már 1926-ban amellett szólalt föl, hogy a nemzetközi szövetség a nemzeti kormányoktól és a politikától függetlenül végezze a tevékenységét. FIFA-alelnökként jelentős szerepe volt abban, hogy 1927-ben útjára indult a Nemzetek Európa-kupája – a későbbi Gerö-kupa – nevű, közép-európai válogatottak közötti sorozat, amelyet ma már az Európa-bajnokság első számú elődjének tartunk, és az osztrák Hugo Meisllel karöltve fáradozott azon, hogy megszülessen a Közép-európai Kupa (KK), amely a BEK, majd a Bajnokok Ligája előfutárának tekinthető. A legnagyobb érdeme mégis talán az, hogy élharcosa volt a világbajnokság megszervezésének, leginkább neki köszönhető, hogy életre kelt az a négyévenkénti torna, amely ma a futballvilág legfontosabb eseménye, és a globális szórakoztatóipar zászlóshajója. Szakmai tekintélyére jellemző, hogy a FIFA Budapesten rendezte meg az 1930-as kongresszusát, amelyen végleg kimondták, hogy lesz világbajnokság. Bár maga mindent megtett a meggyőzés érdekében, Fischer Mór élete végéig legnagyobb személyes kudarcának tekintette, hogy a magyar klubok ellenállása miatt válogatottunk nem vett részt az első vb-n, Uruguayban.

Természetesen tagja volt a történelmi futballtorna szervezőbizottságának, mint ahogy az 1934-es és a (magyar ezüstéremmel záruló) 1938-as világbajnokság, valamint az 1928-as és az 1936-os olimpia labdarúgótornájának is egyik főszervezője volt. Arra is volt ideje, hogy előadássorozatot tartson az Egyesült Államok egyetemein arról, mit köszönhet a világ a magyaroknak, hogy könyvet (a fiatalok sport általi neveléséről), sőt futballszakkönyvet írjon A futball technikája címmel. Franciaországban és Németországban is becsületrenddel tüntették ki, míg Olaszországban csak úgy nevezték: a „Futballpápa”.

Munkáját 1938-ban a magyarországi zsidótörvények lehetetlenítették el. 1942-ben előfordult, hogy a svájci futballelnök az MLSZ aktuális vezetővel folytatott hivatalos tárgyalásai után titokban külön fölkereste Fischer Mórt Budapesten a FIFA ajándékcsomagjával. Túlélte a vészkorszakot, ám nem sokkal a háború után, 1945. november 8-án elhunyt (de előbb még bécsi túrát szervezett a Törekvésnek). Vele kapcsolatban talán fontos megjegyezni, hogy nem azonos azzal a Fischer Mórral, aki a Herendi Porcelánmanufaktúra felvirágoztatásában játszott jelentős szerepet, és Farkasházy Tivadar ükapja. A néhai FIFA-alelnök sírja a Kozma utcai temetőben található, amíg tudta, Szepesi György ápolta.

2. BARCS SÁNDOR (1912–2010), AKI MAJDNEM UEFA-ELNÖK LETT

Fischer FIFA-vezetővé választása után 45 esztendő telt el, mire újra magyar tagja lett a nemzetközi szövetségnek: 1972-ben Barcs Sándort (1912–2010) választották meg a FIFA alelnökévé (az UEFA-nak is alelnöke volt), vb-tagjává, valamint a Játékvezetői Testület elnökévé, sőt az 1974-es, nyugat-németországi világbajnokság szervezőbizottsági tagjává is. A szintén nagyon sokoldalú, kisgazda politikusként (1943–1949), országgyűlési képviselőként (1947–1990), MTI-vezérigazgatóként (1950–1980), a Magyar Rádió elnökeként (1948–1950), MÚOSZ-elnökként (1965–1974) és harmincegy éven át az Elnöki Tanács tagjaként is ismert Barcs az MLSZ elnökeként (1950–1963) és elnökségi tagjaként javasolta az UEFA-nak a Kupagyőztesek Európa-kupája klubsorozat megszervezését (1960-ban útjára is indult az első KEK). A Nagyváradról induló Barcs ötvenéves koráig aktív futballista is volt, a „közmédia” Antenna nevű csapatában szerepelt a BLSZ bajnokságaiban. Az ő nevéhez fűződik az a „futballképlet”, miszerint egy ország futballjának a színvonalát a futballozó fiatalok száma határozza meg, megszorozva az általuk a játékkal eltöltött idővel. Az UEFA-ba vb-tagként került be 1962-ben (az 1954-es alapító atyák egyikét, az Aranycsapat szövetségi kapitányát, Sebes Gusztávot váltotta), s 1972-es FIFA-alelnökké választásakor egy ideig megbízott UEFA-elnök is volt. Magyar központi utasításra („túl messzire ment”) az 1976-os tisztújításon már nem indulhatott, 1981-től haláláig az UEFA tiszteletbeli tagja volt. Jó esélye volt arra, hogy UEFA-elnök legyen, de – ahogyan az nálunk gyakorta előfordul – legerősebb ellenfelei a magyarok voltak: a Solti Dezső nevével fémjelzett olasz futballmaffia, és a nekik dolgozó magyar játékvezetők és sportvezetők. Az ő visszaéléseiket is felderítette volna Barcs, ha elnöknek választják, ezt ígérte, ám a hivatalos Magyarország megvonta tőle a támogatást…

3. SZEPESI GYÖRGY (1922–), AKI HAZAHOZTA PUSKÁST

A harmadik, Csányi Sándor megválasztását megelőző legutóbbi magyar FIFA-vezető, Szepesi György örökös tagja a világszervezetnek, s egészen 2010-ig, Dél-Afrikáig minden vb-n ott volt 1954 óta, előbb újságíróként, majd sportvezetőként. A 95 éves, korábbi népszerű rádióriporter, az Aranycsapat „tizenkettedik játékosa” 1979 és 1986 között irányította – meglehetősen sikeresen – elnökként az MLSZ-t, és 1982-től 1994-ig volt a FIFA végrehajtó bizottságának tagja. A németül kitűnően beszélő sportvezetőt Sepp Blatter korábbi FIFA-elnök és főtitkár „elragadó személyiségnek” nevezte a minap lapunknak adott interjújában. MLSZ-elnöki időszakának az 1982-es és az 1986-os világbajnokságra való kijutás, az 1984-es ifjúsági Európa-bajnoki cím és a Videoton 1985-ös UEFA-kupa-ezüstérme voltak a legnagyobb sikerei. Kiharcolta, hogy a játékosok dollárban kapják meg a vb-re kijutásért a FIFA-tól nekik járó prémiumot, elsőként engedett külföldre szerződni magyar futballistákat, kezdeményezte és végigvitte a tárgyalásokat a pártközponttal, amelyek eredményeként Puskás Ferenc 25 éves távollét után 1981-ben hivatalos meghívásra hazalátogatott Magyarországra, és csaknem hetvenezer ember előtt újra pályára lépett a Népstadionban a magyar–angol vb-selejtező előmérkőzésén. Szepesi naivitására jellemző, hogy az önmagában is rendszerellenes provokációval felérő öregfiúkmeccset először a magyar–román selejtező elé tervezte… Ő volt az is, aki évente egy magyar hallgatónak ingyenes képzést járt ki a nyugatnémet szövetségnél a világhírű kölni futballfőiskolán (más kérdés, hogy Bicskei Bertalan és Kisteleki István után más nem élt a lehetőséggel). Kulcsszerepe volt abban is, hogy a világszövetség 1994-es kongresszusán, az amerikai vb idején, Puskás Ferenc FIFA-érdemrendet kapott, Hidegkuti Nándor pedig fair play díjat Chicagóban. A FIFA 2012-es budapesti kongresszusán ő is megkapta a szervezet legrangosabb kitüntetését.

4. CSÁNYI SÁNDOR (1953–), AKIVEL 44 ÉV UTÁN MENTÜNK AZ EB-RE

A megújult, kibővült vezetőség, a FIFA Tanács első magyar tagja pénzügyi diplomájának megszerzése után a Pénzügyminisztériumban dolgozott, közben újabb közgazdasági diplomát, majd egyetemi doktori címet szerzett. Már a korai nyolcvanas években kapcsolatba került a pénzügyek mellett másik fontos szakterületével, az élelmiszeriparral, amikor osztályvezető lett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Hamarosan visszatért a bankvilágba, 1986-ban a Magyar Hitelbank, majd az Országos Kereskedelmi és Hitelbank egyik vezetője lett. 1992-ben az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójává nevezték ki, átalakította a bank vezetését, majd jelentős tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Volt a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, a Malév felügyelőbizottságának elnöke, a Europay, a Tiszamenti Vegyiművek Rt., a Matáv Rt. igazgatótanácsának tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnöke, 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának az elnöke, a Mol Rt. igazgatóságának alelnöke. Magyarország leggazdagabb emberének számít, jelentős magánbefektetései révén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar meghatározó szereplője, a Mol-Pick Szeged kézilabdacsapat tulajdonosa. Számos szakmai díj és elismerés után a magyar válogatott az ő elnöksége alatt jutott ki harminc év óta először világversenyre, és 44 év után – az először 24 csapatos – Európa-bajnokságra, amikor 2015 végén pótselejtezőn kivívta a franciaországi Eb-szereplés jogát. A kontinensviadalon csoportgyőztesként jutott a nyolcaddöntőbe a magyar csapat. Csányi FIFA- és UEFA-kongresszust hozott Budapestre, és itt lesz a 2020-as Eb négy mérkőzése is, az addigra felépülő új nemzeti stadionban. Különféle nemzetközi bizottsági tagságok után 2015-ben az UEFA végrehajtó bizottságának tagjává, 2017-ben a FIFA pénzügyi bizottságának tagjává választották meg, 2017. április 5-én pedig a FIFA Tanács tagja lett.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik