SZELI MÁTYÁS
SZELI MÁTYÁS
2020.02.06 09:12 Frissítve: 2020.02.06 09:57

„Tetszett, amit láttam, szívből gratuláltam Csányi Sándor MLSZ-elnöknek”

Az UEFA Eb-rendezésért is felelős igazgatója szerint idővel Bajnokok Ligája-döntőnek adhat otthont a magyar főváros.

 

A tavaly átadott Puskás Aréna látványa mindenkit rabul ejt (Fotó: Szabó Miklós)

 

– Alapvetően miért született az ötlet, hogy Európa-szerte rendezzék meg a kontinensviadalt?
– Ezzel is próbálunk arra emlékeztetni, hogy hatvanadik születésnapját ünnepli az Európa-bajnokság – mondta lapunknak adott exkluzív interjújában Martin Kallen, az UEFA rendezvényszervezésért felelős részlegének svájci ügyvezetője, aki a budapesti AIPS-kongresszus egyik előadója volt. – Ezért döntött úgy Michel Platini akkori UEFA-elnök, hogy egy vagy két ország helyett több rendező legyen. Ez az első ilyen alkalom, hiszen korábban legfeljebb két társrendező volt, most pedig tizenkettő. Tizenkét nyelvről, kultúráról és különböző törvényhozási keretekről van szó, tucatnyi szép stadionban játszhatnak a csapatok, javarészt fővárosokban, ez különösen izgalmas.

NAGY UTAZÁS

 Ha már az interjú során szóba került, megvizsgáltuk, mekkora a távolság az egymással összepárosított Eb-rendező városok között. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a válogatottaknak éppen ennyit kell utazniuk, ez attól is függ, hol van a bázisuk.

Baki–Róma: 3107 kilométer
Bukarest–Amszterdam:
1787 kilométer
Dublin–Bilbao: 1146 kilométer
Koppenhága–Szentpétervár: 1144 kilométer
Budapest–München: 561 kilométer
London–Glasgow: 556 kilométer

– Egyszerűbb úgy a rendezés, hogy egy-egy házigazdának csupán egy stadiont kellett felújítania, megépítenie?
– Igen, hiszen a Puskás Aréna az egyetlen teljesen új stadion, igaz, a többin is kellett kisebb-nagyobb átalakításokat elvégezni. Ez infrastrukturális szempontból előnyös, legfeljebb a távolságok jelenthetnek nehézséget, mert mondjuk Glasgow és Baki vagy Bilbao és Baki távol van egymástól.

– Ha ennyi rendező van, gondolom, egyszerűbb pótolni egy visszalépőt, mint ahogyan az Belgium esetében történt.
– Természetesen örültünk volna Belgium részvételének, az ottani labdarúgó-szövetség is szeretett volna építeni egy nemzeti stadiont, sajnos nem sikerült minden engedélyt megszereznie ahhoz, hogy idejében elkészüljön az aréna. Onnantól kezdve az volt a kérdés, hogy egy másik várost válasszunk-e, esetleg adjuk-e azt a négy mérkőzést a többi tizenkét rendező valamelyikének. Végül utóbbi mellett döntöttünk, és London kapta az extra találkozókat.

– A rendező városokat párba állították, Budapest és München a mai világban közeli és könnyen megközelíthető helyszín, de szurkolói szempontból korántsem tűnik optimálisnak, hogy Svájc Bakiban kezd, majd Rómában lép pályára, aztán ismét Bakiban.
– Ez igaz. Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogyan alakítsuk ki a párosításokat, és az is nyilvánvaló, hogy a legtávolabb fekvő Baki esetében nehéz feladatunk lesz. A walesiek is ugyanezekben a városokban szerepelnek, csak ők egymás után kétszer játszanak Bakiban. Nyilván Svájc esetében az okozza a nehézséget, hogy felváltva lép pályára a rendező helyszíneken.

Martin Kallen szerint Budapest megfelelő helyszín lenne egy BL-döntő megrendezésére (Fotó: Tumbász Hédi)

 

– A rendezők biztosítják a helyszíneket, építik a stadionokat és mindent, ami ezzel jár – mi az UEFA szerepe a szervezésben?
– Úgy is tekinthetünk az Európa-bajnokságra, hogy a vándorcirkusz a városba érkezik, majd idővel távozik. Mi biztosítjuk a fellépőket – a játékosokat –, és megszervezzük, hogy a nézők a nekik megfelelő módon nézhessék a műsort. No meg garantáljuk, hogy a rendezők készen álljanak és szeretettel fogadják a világ minden pontjáról érkező szurkolókat.

– Hányszor látogatta meg a ren­de­zőket az Európa-bajnokság kapcsán?
– Ez főleg az embereim feladata volt, akadt, aki ötször-hatszor is elment egy helyszínre, én legalább egyszer mindenhol voltam.

– Mikor járt Budapesten?
– Az új stadion nyitó mérkőzésén Uruguay ellen. Tetszett, amit láttam, a felvezető műsort is élveztem, úgyhogy szívből gratuláltam Csányi Sándor MLSZ-elnöknek.

– Ha holnap kezdődne az Európa-bajnokság, minden készen állna?
– Majdnem. Minden napra szükségünk van június tizenkettedikéig, hiszek benne, hogy addigra mindennel teljesen kész leszünk.

– Az előző Európa-bajnokságon is volt egy lényeges változás – miként értékeli a létszámbővítést?
– Sikeresnek ítéltük, hogy tizenhatról huszonnégyre nőtt a tornán részt vevők száma. Izland, Wales vagy Észak-Írország is messzire jutott, ezzel még izgalmasabbá vált az Eb. Az UEFA-nak ötvenöt tagja van, a legjobb csapatokat szeretnék látni, de közben a futball fejlődése érdekében arra törekszünk, hogy lehetőleg minél több együttes megmutathassa magát.

– Ezt követően a selejtező is átalakult, hiszen elindult Nemzetek Ligája, amelyből négy csapat kvalifikálhat a nyári tornára.
– A Nemzetek Ligája elindítása kísérlet volt, amely jól sült el. Úgy láttuk, sok olyan felkészülési mérkőzés szerepel a versenynaptárban, amelyek nem voltak annyira vonzók a szurkolóknak. Ennek a sorozatnak köszönhetően több az izgalom, és ezek a találkozók pénzügyileg is jövedelmezőbbek a tét nélküli összecsapásoknál.

– Az a cél, hogy a Puskás Aréna minél több rangos eseménynek adjon otthont, elképzelhető, hogy idővel több Bajnokok Ligája-döntő lesz ebben a régióban, és mondjuk Budapest is sorra kerül?
– A Puskás Aréna egyrészt olyan létesítmény, amelyben lehetne Bajnokok Ligája-döntőt rendezni, de nemcsak a stadion, hanem Budapest is megfelelő helyszín erre. Népszerű turistacélpont, biztonságos, minden megvan és nem esik ki, úgyhogy megvan az esélye rá, hogy egyszer ilyen eseménynek adjon otthont. 

2020.03.27 21:23:29

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Gyors reagálásuk az élet minden területén adakozásra ösztönöz.

2020.03.23 17:01:50

Magyar válogatott P. K.

A tavaszi forma alapján összeállítottuk, kik utazhattak volna Szófiába, ha nem szól közbe a járvány.

2020.03.19 10:54:41

Magyar válogatott MTI

„A magyar drukkerek szenvedélyesebbek, mint az olaszok, és ez érezhető a válogatott meccseken.”

2020.03.18 21:31:45

Magyar válogatott N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Rudas Ferenc sorsa örökre legenda, a »mi lett volna, ha?« kezdetű kérdés folytonosan feltoluló – megnyugvást persze sosem hozó – példázata maradt.