Mezey: Az edzőink nem rosszabbak a hollandoknál, németeknél

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2014.02.20. 13:49
null
Mezey György legutóbb a Videotonnál dolgozott vezetőedzőként (Fotó: NS-archív)
Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya a Sport Tv Mai helyzet című műsorában beszélt az irapuatói 0–6 okairól, a magyar edzőképzésről, és arról, milyen edző kell a gyerekeknek, és milyen a profiknak.

 

Mezey György ritkán szólal meg a magyar futballal kapcsolatban, mert úgy véli, túl sokan beszélnek róla, így az ő hangja is elvész a többi között, és értelmét veszti bármit mondani. A Sport Tv Mai helyzet című műsorában kivételt tett, és Fazekas Erzsébettel 25 percen át beszélgetett a magyar futball jelenéről és múltjáról. Az első fő téma az edzőképzés volt – mint ismeretes, Mezey éveken át irányította a magyar edzőképzést.

„Nagyon tévelyegni nem lehet a futballedzőképzésben, mert az UEFA-nak van egy meghatározott rendje, ezen a tanfolyamrendszeren keresztül megvan, amit oktatni kell. AZ UEFA ezt háromévenként ellenőrzi, eljönnek személyesen, végignézik, hogy mit csinálunk – mondta a szabályokról. Az ő munkáját olasz, angol, ír német, holland és szlovák szakemberek is ellenőrizték. – Jónak találták, mert elfogadták a képzési rendszerünket.”

„Az újításokkal az a baj, hogy a futballban a rúgást, az átvételt, a cselezést és lövést harminc-negyven évvel ezelőtt is úgy tanították, mint most – fogalmazott Mezey. – Csodákat nem lehet várni, a tömegbázist kell kegyetlenül felfejleszteni, ás akkor kiválasztódnak az új Törőcsikék. Maradona szintű klasszisnak tartom Törőcsiket is, Détárit is, Nyilasit is és a többieket is, akivel foglalkoztam. Nem különleges edzésmunkát végeztek, csak nem elégedtek meg azzal, hogy délután négytől ötig tréningeztek egyet.”

A korábban szövetségi kapitányként is dolgozó szakember elmondta, hogy ő edzőként nem tudott úgy lemenni a pályára, hogy az említett játékosokat ne találta volna ott gyakorolni. „Az a baj, hogy ez a helyzet megváltozott Magyarországon, ez a futballkultúra kihalt a változásokkal együtt. Teljesen új futballkultúrát kellene építeni, ennek az útját keresgélik most, de nem könnyű még megtalálni.”

„Nem vitás, hogy az edzők is hibásak a helyzet kialakulásában, ám ne felejtsük el, minden megváltozott a magyar futballban, a tulajdoni szerkezet, a társadalmi helyzet, a politika, a klubrendszer, szinte minden. Mégis egyedül csak a futballedzőtől várják, hogy produkálja azt, amit eddig – vette védelmébe kollégáit Mezey György. – Felelősséggel állítom, hogy a magyar edzők semmivel sem rosszabbak, mint német vagy holland kollégáik, de ebben a helyzetben célpontok lettek.”

A szakember vallja, a futballt nem lehet könyvből megtanulni, a gyakorlat teszi a mestert, de többféle edző kell a sikerhez.

„Teljesen más kvalitás kell egy utánpótlásedzőnek, aki a sportágra neveli a gyerekeket, mint egy profi edzőnek, akit az eredményei után azonnal felelősségre vonnak. Ez két különböző alkatot jelent. Farkas József Törőcsikék nevelőedzője volt a BVSC-ben, ő a legjobb példa az előbbire. Csodálatos ember volt, mint egy kotlós, gyűltek köréje a gyerek. Nem kellett neki zseninek lenni, vagy egyetemi végzettséggel bírnia, de vonzotta a sportághoz a gyerekeket, ilyen emberek kellenek. A profi világban a tökéletes szakértelem az, amit a játékos elfogad. Ha egy játékos azt érzi, hogy ez az edző össze-vissza beszél itt, ott már nincs hitel, ott a háttérben már megindul valami, két rossz eredmény, és vége a palinak.”

Pintér Attila munkássága és lehetőségei is terítékre kerültek az interjúban. Mezey szerint is fontos az összetartás, de az ő idejében könnyű volt hosszabb összetartásokat tartani, mert minden klubot és játékost az állam fizetett. „Pintér Attila törekvése helyes, csak az a baj, hogy ma már magánemberek kezében vannak a klubok és így a játékosok. A FIFA idevágó szabályai komoly korlátot jelentenek a szövetségi kapitányok számára."

Hétvégenként kisgyerekeknek tart foglalkozásokat, többek között az unokáinak is, látja a problémákat.

„A legnagyobb gond, hogy nem teljesen odaadóan teszik a dolgukat. Az a megszállottság, ami a Tajti Matyiban van, aki hezitál, hogy a Real Madridot vagy a Barcelonát válassza, s ott állt a pálya szélén, hogy kevesebb legyen a nagyok létszáma, és beállhasson, ez a fajta megszállottság a régiekben benne volt."

Sokan Mexikó alapján ítélik meg a munkásságát, tudja, hogy edzőként ezt el kell fogadnia, nem is tudja kitörölni az életéből. Az emberek szerinte elvárnának valami gazemberséget a háttérben, és az ő szakmai magyarázatát nem hallgatják meg. Most elmondta, mi volt a gond Irapuatóban.

„Először is, az a csapat nem volt jobb, mint az egykori szovjet válogatott, ők akkor megnyerték a BL elődjét, Lobanovszkij zseniális edző volt, és jól informált a magyar futballválogatottal kapcsolatban. Nincs olyan edző, beleértve Lobanovszkijt, Arsene Wengert vagy Alex Fergusont, aki 25-30 éves profi pályafutása során ne kapott volna hat, hét vagy akár nyolc gólt – beszélt az egykori kapitány az ellenfélről, és annak mesteréről. – A tragédia az volt, hogy két perc alatt kaptunk két gólt, és én három évig arra építettem a csapatot, hogy előre mozogva próbáljon labdát szerezni. Az ellenfél labdakihozatalakor előre kellett mozogniuk a játékosoknak, de kettő nulla után vissza kellett volna húzódni a kapu elé, hogy ne kapjunk többet, mert ha csak kettő nulla marad az eredmény, továbbjutottunk volna. Abban a miliőben én ezt nem tudtam megcsinálni. Félidőben már három nullára vezettek, akkor már bennem is ott volt, hogy kellene rúgni egyet, hogy javuljon a gólkülönbség."

Mezey hozzátette, kilencszer futottak lesre a szovjetek, amiből kiderül, hogy egyértelműen előremozgó védőkkel álltak szemben. Ma sem tudja, mit tehetett volna a kispadról, amikor 2 perc után 0–2 volt az állás.

Arra a kérdésre is válaszolt, hogy Magyarországon miért nem mennek végig a labdarúgást érintő kezdeményezések. „A Bozsik-programot kétszer is tönkretették, egyrészt a politika, másrészt maga a szövetség. Akik ebben döntöttek, nem tudták, mit jelent ez a sportág számára. Nem mentem fel őket, ezt tényként mondom, hiszen velük éltem együtt – nyilatkozta a Mai helyzetben, az edzőképzéssel viszont szerinte nem ez a helyzet. – Ha nem követjük az UEFA irányvonalát, akkor nincs edzőképzés Magyarországon. Ma az UEFA irányvonalát kell követni, beletenni a sajátosságokat. Ez nálunk azzal kezdődik, hogy tanulmányozzuk Puskás, Sárosi doktor és Schlosser karrierjét és életútját, így meg fogjuk érteni, mitől volt nagy a magyar futball.”

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik