BORBOLA BENCE, VAJDA GYÖRGY, ZOMBORI ANDRÁS 2017.04.10 09:29 Frissítve: 2017.04.10 10:06

„Köpjük ki a tüdőnket!” – a motivációs beszédek lélektana

Egyéniségek és hangadók nélkül mit sem ér a futball: a mögöttünk hagyott bajnoki fordulók kiélezett csatái és nagy fordításai is rámutattak, sok múlhat a lélektanon, és döntő lehet, hogyan tudják egymást tűzbe hozni a csapattársak.

Dzsudzsák Balázs norvégok elleni meccs előtti beszéde már elhíresült (Fotó: AFP)

Mire jók a meccs előtti motivációs beszédek? Fel lehet-e pörgetni a csapattársakat szavakkal? Lehet-e megtervezni az ilyen biztatásokat, bátorításokat, vagy legtöbbször spontánul jönnek a szavak?

A közelmúlt legemlékezetesebb öltözői beszéde Dzsudzsák Balázs nevéhez fűződik, a válogatott csapatkapitánya a 2015. novemberi, Norvégia ellen sikerrel megvívott Európa-bajnoki pótselejtező előtt tartott ösztönző beszédet társainak az öltözőben (a monológot szóról szóra keretes írásunkban olvashatják).

DZSUDZSÁK BESZÉDE A NORVÉGIA ELLENI EB-PÓTSELEJTEZŐ ELŐTT

„Srácok! Halljátok, mi van kint? Húszezer ember szurkol nekünk csak itt, tíz-tizenötmillió világszerte a tévék előtt. Ezt a továbbjutást innen nem viheti el senki! A világ legjobb csapata sem, ez a norvég sem! Kilencven perc, nehéz lesz, de tegye oda magát mindenki, dögöljünk bele, köpjük ki a tüdőnket, hajtsuk ki a belünket, de ne engedjük el, amiért annyit dolgoztunk, és itt van a kezünkben! Tegyük oda magunkat keményen, majd kipihenjük a fáradtságot, a sérülést akár, de most itt nem engedhetjük őket a kapunk közelébe. Talán sohasem lesz ilyen esélyünk, de meglehet, annak sem, aki még csak húszéves. Ezt a sanszot meg kell ragadni! Gyerünk, gyerekek, menjünk ki, fussunk, amennyit csak bírunk, mert akkor a sors velünk lesz. Nyomás kifelé! Hajrá, Magyarország!"

„Az ilyen beszédekre nem lehet készülni – magyarázta lapunknak Dzsudzsák Balázs, aki azóta az emírségekbeli al-Vahda együttesében játszik. – Előfordult pályafutásom során, hogy előre elterveztem, mit szeretnék mondani, mire szeretném a hangsúlyt fektetni, ám amikor ott állsz az öltözőben, sípcsontvédővel, sportszárral a lábadon, izzadó tenyérrel, képtelenség az előre megkomponált mondatokat felidézni. Aki azt mondja, hogy az ilyen beszédekre fel lehet készülni, az hazudik."

A válogatott 30 esztendős szélsője elárulta, a sokat emlegetett norvégok elleni összecsapást megelőző beszéde (is) spontán született. Miután egész héten együtt készült a csapattal, látta a srácokon, hogy mindenki elszántan várja a sorsfordító összecsapást, mindössze annyit határozott el magában előre, hogy a kivonulás előtt szót kér, és úgy próbálja meg még inkább motiválni a többieket.

„A meccs előtti drukk semmivel sem hasonlítható össze – szögezte le Dzsudzsák Balázs. – Az ember az ilyen találkozók előtt önkívületi állapotba is kerülhet, olyan hőfokon ég. Az ilyen beszédeket szerintem halkan, a szokásosnál nyugodtabban kell kezdeni, és amikor a lényegre térsz, fel kell emelned a hangodat. A norvégok elleni meccs előtt még be sem fejeztem a mondandómat, már mindenki az asztalt verte, és indult volna ki a pályára. Fontos az is, hogy társak nélkül mit sem ér az egész, ha ők nincsenek ráhangolódva, hatástalan lehet a legjobb szöveg is. Tapasztalatom szerint egy csapat sokkal jobban átéli az ilyen helyzeteket, ha odahaza játszik, valószínűleg a ránk váró fantasztikus hangulat miatt."

Szakemberek, motivációs könyveket piacra dobó szerzők mondják: a megfelelő szavakkal egy-egy alkalommal, de sorozatban is ki lehet hozni a legjobbat valakiből.

ARANYSZABÁLYOK
A lelkesítő beszéd öt aranyszabálya, ahogy Dzsudzsák Balázs is remekül kivitelezte a norvégok elleni meccs előtt.

1. Kezdjük halkan, kényszerítsük ki a csendet!

2. Nyerjük meg magunknak azonnal a társakat!

3. Legyen egyre pörgősebb és hangosabb a beszéd!

4. Ne legyen benne humor, a nevetés „megöli" a harci szellemet!

5. A csúcson fejezzük be, akár egy közös csatakiáltással!

Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, a Bp. Honvédot 1976-tól tíz éven át szolgáló Nagy Antal nemcsak meghatározó játékosa, kapitánya volt a kispesti klubnak, igazi vezérként arra is figyelt, hogy csapata a legjobb idegi-lelki állapotban várja az aktuális mérkőzést. Igazi hangulatfelelősként tulajdonképpen sohasem vallott szégyent.

„Hogyan is fogalmazzak? Mindig volt egy tervünk arra, miként nyerhetjük meg a soron következő meccset – árulta el a 32-szeres válogatott labdarúgó. – Egy afféle önműködő mechanizmust kell elképzelni: Amikor szükségét éreztem – márpedig tulajdonképpen mindegyiktalálkozó előtt így volt –, leültünk és megbeszéltünk bizonyos szakmai kérdéseket. Volt, amikor ketten-hárman dugtuk össze a fejünket, máskor az egész csapat jelenlétében, és nemcsak a bajnokik előtt, az öltözőben, hanem a hét valamennyi napján, akár a stadionon kívül is. Egyébként a Honvédnál maradva: Komora Imre például, miután megtartotta a meccs előtti eligazítást, mindig megkérdezte, van-e valakinek valami mondanivalója – nekem rendre volt..."

Azt nyilván egyetlen edző sem bánja, amikor csapata meghatározó futballistája nemcsak arra alkalmas, hogy karszalaggal a karján kivezesse társait a játéktérre, aztán pedig térfelet válasszon, hanem ahhoz is van érzéke, hogy a keret valamennyi tagját motiválja. Csank Jánosnál mégsem volt jellemző, hogy a taktikai értekezletei után Pásztor József, Nagy Tibor vagy más meghatározó labdarúgónak össze kellett volna „rántania"az öltözőt.

Kettő, három és: Magyarok!
Király Gábor is tartott olykor öltözői beszédet, a válogatottban legutóbb a búcsútalálkozója, a svédek elleni felkészülési mérkőzés előtt. A Groupama Aréna hazai öltözőjében egymást átkarolva álltak a játékosok, amikor a kapus belekezdett.
„Srácok, minden válogatott mérkőzés nagy pillanat. Ha esetleg nem megy a játék vagy elfáradunk, soha ne feledjétek, hogy mi van a szívetek felett! Egy országért küzdünk, ennél nagyobb motiváció nem kell. Kettő, három..."
A „Magyarok!" csatakiáltást már az egész csapat együtt üvöltötte...

„Nem tagadom, egy kicsit idegesít, amikor azt látom, a mérkőzések előtt, aztán a szünetben, majd pedig a lefújást követően is összeborulnak a játékosok. Annak idején ez nem volt divat – fogalmazott markánsan a korábbi szövetségi kapitány. – Hozzáteszem, elfogadom ezt, ha jónak találják, ha szükségét érzik, csinálják, de ha valakit motiválni kell mondjuk a Ferencváros elleni, Üllői úti bajnoki előtt, annak nem biztos, hogy futballistaként kell keresnie a kenyerét. Hogy mi volt a helyzet az általam felkészített csapatoknál? A mérkőzések előtt elmondtam, amit el kellett mondani az ellenfélről, valamint a saját játékunkról, a labdarúgóim tudták, mennyi prémiumért játszanak, ha valakit még külön is motiválni kellett volna, akkor nem biztos, hogy alkalmas vagyok a feladatra. Persze ha egy csapatkapitány jól látja el a feladatát, bizonyos helyzetekben tud segíteni az edzőnek – nem azzal, hogy a taktikát szidja, hanem a fiatalok bátorításával, a társai lelkesítésével. Egyébként az edzői utasítással már csak azért sem érdemes homlokegyenest szembemenni, mert ha veszítesz, a számonkérésnél még csak azzal sem védekezhetsz, te azt csináltad a pályán, amit az edződ kért tőled."

Malonyai Péter témáról szóló jegyzetét ide kattintva olvashatja el.

HARSOGÓ DEBRECENI ÖLTÖZŐ
Gyenge játékot produkált a Debreceni VSC az első félidőben a Gyirmót FC Győr elleni bajnokin. A lelkes és akaratos vendégek egygólos előnnyel mehettek pihenni a szünetben. Aztán valami történt a Loki öltözőjében, mert a folytatásban sokkal motiváltabban futballoztak a hazaiak – és 2–1-re nyertek.
„Semmiféle csoda vagy varázslat nem történt – magyarázta Mészáros Norbert, a DVSC győztes góljának szerzője. – Éreztük, hogy gyámoltalanul kezdtünk – ezért aztán a szünetben harsogott az öltöző. Egymást buzdítottuk, biztattuk, és egy emberként fogadtuk, hogy megfordítjuk az eredményt. Úgy is lett. A folytatás első percétől kezdve harcosabban futballoztunk, s a nagy lelkesedésben az sem zavart meg minket, hogy a kiállítás miatt egy mezőnyjátékossal kevesebben lettünk. Természetesen boldog vagyok, hogy idénybeli első gólommal miénk lett a három pont, ráadásul most voltam először eredményes a Nagyerdei Stadionban."

 

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.10.20 23:30:29

Magyar válogatott DLUSZTUS IMRE

NS-VÉLEMÉNY. Milyen társadalmi hatások érték a labdarúgást? Miért következett be a szakmai leépülés? Milyen okok vezettek az eredménytelenséghez?

2017.10.19 00:30:21

Magyar válogatott CSURKA GERGELY

NS-VÉLEMÉNY. Egyébként pedig szerintem nem koncepciókat kellene gyártani, hanem IQ-teszteket kellene csináltatni az összes magyarországi labdarúgóedzővel.

2017.10.19 00:23:30

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Valóban hálásak lehetnek Storcknak…

2017.10.18 13:12:12

Magyar válogatott nemzetisport.hu

A magyar kispadról távozó tréner „sorstársai” között is vannak ígéretes szakemberek.

2017.10.18 10:42:49

Magyar válogatott nemzetisport.hu

A kezdet: „Amikor minden rendben lesz, itt sem vagyok.” A csúcs: „Ez egy álom.” A vég: „Megbocsáthatatlan blamázs.”