Dárdai nem marad, más szövetségtől csábítunk el kapitányt?

„NEM RAGASZKODOM A POZÍCIÓMHOZ”; KEVÉS A FELKÉSZÜLT EDZŐ?

A beszélgetés moderátora, Hajdú B. István azzal kezdte a felvezetését, hogy az október 6-i dátum a véletlen műve, és szó sincs arról, hogy kivégzésre kerülne sor. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor azzal indított, hogy az Eb-selejtezők tekintetében a szombati bukaresti meccs miatt sorsdöntő hét előtt állunk, majd a nyitó gondolatot folytatva a számonkérhetőség témaköréről kezdett beszélni.

„Az én tevékenységemet akkor lehet értékelni, ha eltöltöttem tíz évet a sportágban. Ha most valaki azt kérdezi, hol vannak a huszonéves sztárok, a magyar játékosok a topbajnokságokban, akkor azt tudom mondani, kérdezzék meg azokat, akik tíz-tizenöt éve is benne voltak a sportágban. Engem tíz év elteltével lehet számon kérni. Én azt állítom, hogy azoknál, akik engem egyes fórumokon megítélnek, jobban értek a nagy szervezetek irányításához. Az MLSZ pedig egy nagy szervezet, és itt ez a feladatom. Elkezdődött egy szisztematikus munka, a futballozók száma nyolcvan százalékkal több, a gyerekek száma megduplázódott, több száz sportpálya épült” – fogalmazott Csányi Sándor.

A szövetség elnöke ugyanakkor azt is elismerte, hogy voltak olyan területek is, amelyekre eddig a kelleténél kisebb hangsúlyt fektettek, ezek közé sorolta az edzőképzést.

„Nem látom sem az élvonalban, sem a válogatottak környékén, sem az utánpótlásban tömegével azokat az edzőket, akik magas színvonalon tudják végezni a munkájukat” – vélte a sportvezető.

Vági Márton főtitkár ennél a témánál kifejtette, hogy milyen folyamatok zajlanak jelenleg Szalai László irányításával az edzőképzésben, és kitért a hiányosságokra is. Ilyen például a nyelvismeret hiánya a magyar edzők körében, ami például jelentősen nehezíti a külföldi módszerek tanítását, elsajátítását.

Csányi a hosszú távú szerepvállalása kapcsán arról beszélt, hogy ő nem ragaszkodik a pozíciójához, szívesen át is adná a helyét, ha látna olyan szereplőt, aki el tudná látni ezt a feladatot. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szívesen csinálja ezt a munkát, és akkor lenne boldog, ha minél sikeresebb lenne irányításával a magyar labdarúgás. Igyekszik is mindent elkövetni ezért, így jelenleg már több időt foglalkozik a magyar futball ügyes-bajos dolgaival, mint a cégcsoportja üzleti ügyeivel.

AKADÉMIÁK, A BELGA ÜGY

„Itt van ez a belga ügy. Ebből a jobbító szándékú, az MLSZ által indított kezdeményezéstől hogyan jutottunk el odáig, hogy mekkora bajban van a magyar labdarúgás?” – tette fel a kérdést Csányi Sándor. A futballvezér kifejtette, hogy a hazai akadémiákat felmérő belga céget azért kérték fel a munkára, hogy lássák, mik az akadémiák küldetése, céljaik, hogyan működik ezeknek a gyakorlati megvalósulása, milyen területeken lehet fejlődni.

„Ez a felmérés is egy tanulási folyamat része. Hogy tudjuk, milyenek vagyunk” – mondta Csányi, aki szerint pozitívumként kell értékelni, hogy egyáltalán eljutottunk odáig, hogy végre ilyen felmérés készül.

Vági Márton főtitkár ehhez a témához kapcsolódva azt is elmondta, hogy a Sport Televízióban hamarosan látható lesz egy riportfilm, amely részletesen bemutatja a Double Pass cég munkáját, és ebből részletesebb képet kaphatunk a felmérésről. A belgák az első jelentés után segítenek az egyes akadémiáknak a fejlődésben, és ezután készítik el végső értékelésüket, amely alapján különböző kategóriákba sorolják az intézményeket, amelyek ezek alapján részesülhetnek támogatásban.

A MAGYAR FUTBALL ÉS A KRITIKÁK; MARADHAT-E DÁRDAI?

Az MLSZ-elnök konkrét kérdést kapott a labdarúgásunk személyi hátterét illetően. Azzal kapcsolatban, hogy a szakmai és a tulajdonosi kör is évtizedek óta bele van ragadva a magyar közegbe, és kérdéses, hogy ezekkel a személyekkel lehet-e áttörést elérni.

„A magyar futball hangadói közül sokak fölött eljárt az idő, sokak fölé pedig meg sem érkezett. Sokan vannak olyanok, akiknek a kezei közül már nem jönnek ki jó játékosok – mondta ebben a témakörben Csányi, aki elismerte a magyar közeg belterjességét, majd a konkrét kérdésre is reagált. – Egyetértek a felvetéssel. Pintér Attila kinevezésénél, illetve most is a szövetségi kapitány keresésénél találkozunk a problémával. Mondjanak olyan magyar edzőt, akit alkalmasnak látnak? Abban bízhatunk, hogy most van nagyjából harmincezer utánpótlásedzőnk, ennek a mennyiségnek nagyjából a harmada is elég lehet, csak jól képzettek legyenek a szakemberek. Most nagyon sokan félállásban, fizetéskiegészítésként dolgoznak a gyerekekkel, ezen kell változtatnunk, főállású utánpótlásedzőkre van szükség, akik a jövőt jelenthetik.”

Csányi Dárdai Pál további lehetséges szerepvállalására is kitért, elmondta, erre kevés esélyt lát, mert a kapitány világossá tette, hogy hosszú távon ezt nem tudja vállalni.

„Ha én játszottam volna külföldön, és hazajönnék, meglátnám a körülményeket, akkor az első géppel mennék vissza” – mondta Dárdaira és egy kicsit az egész közegre reagálva az elnök, aki a lehetséges kapitányjelöltekre is kitért.

Elmondta, Pintér Attila kinevezése előtt Bölöni Lászlóval kezdték meg a tárgyalásokat, de ezek elakadtak, mert a szakembert sokszor nem tudták elérni, nem adott választ a megkeresésekre, ezért vele nem is fognak újra tárgyalni.

MIÉRT PINTÉR? KI JÖHET DÁRDAI UTÁN?

„Legalább harminc külföldi edző került szóba, Pintér Attila kinevezése előtt, de tudomásul kell venni, hogy vannak, akiket nem tudunk megfizetni, mert két-három milliárd forintért vállalná el a feladatot. Elkezdtünk gondolkodni, számba vettük a magyar edzőket is. Attila fennakadt a szűrőn, mint kétszeres bajnok. Az én felelősségem is a kinevezése, hiszen oda sem került volna az elnökség elé, ha én nem javasolom, de ugyanúgy az én felelősségem a leváltása is. Most hat név van a kalapban, van olyan, aki jónak tűnik.”

– Magyar? – szólt a visszakérdezés.
– Dehogy! – jött az egyértelmű válasz.

Csányi kitért arra is, hogy az eredménytől függetlenül a mutatott játékkal is elégedetlen volt az északírek elleni Eb-selejtezőn, és nem látta, hogy ezzel a taktikával eredményt lehet elérni.

„Attila négy játékrendszert gyakorolt be a csapattal, vasárnap pedig hallott egy hírt az északírekről, ezért úgy döntött, hogy bevet egy ötödiket” – mondta az elnök.

Ezek is közrejátszhattak Pintér Attila leváltásában, aki Csányi szerint talán túl sok játékost hívott be a keretbe, nem körvonalazódott a megfelelő keret, és a végére nagyon egyedül maradt a kapitány.

Csányi az NSO kérdésére elmondta, Paulo Sousával nem tárgyaltak, nem került szóba a jelöltek között.

„Nem tudom, mennyit keres a Baselnél, de ő lassan már abba a kategóriába csúszik, amit nem tudnánk megfizetni, ha az edzői kvalitásai alapján alkalmas is lenne. A mostani potenciális jelölt neve még nem hangzott el a sajtóban, de azért sem beszélhetek róla, mert van állása, jelenleg is szövetségi kapitányként dolgozik.”

Vági az U19-es, illetve az U20-as válogatottnál történt kapitányváltásról is beszélt. Elmondta, Mészöly Géza a hazai rendezésű Eb értékelésénél leginkább sajnálkozott a vártnál gyengébb eredmények után, ez pedig nem volt elég ahhoz, hogy folytassa a munkát.

„Géza sok lehetőséget kapott, annak idején Újpesten nagyon jó teljesítményt nyújtott, itt kevésbé. És az a véleményem, hogy a kapitány legyen főállású kapitány, az nem működik, hogy megoszlik a figyelem a kapitányi munka és egy üzleti vállalkozás között” – fűzte hozzá Csányi.

A SZURKOLÓI KÁRTYA, AZ NB I ÉS A LÉGIÓSOK

Csányi természetesen a szurkolói kártyával, illetve a tiltakozó drukkerekről is kérdést kapott.

„El kell mondanom, sikerült egységet teremtenünk a szurkolók között. Sz.rházi – MLSZ, visszhangozta egymásnak felelgetve az újpesti és a fehérvári tábor. Jól hangzik, jól csinálják – mondta mosolyogva az elnök. – Az ostobaságnak nincs határa. Nem tudom hány ezer ember üvöltözik, de ha megkéredzném, hogy fiam, mi a bajod a kártyával, biztosan nem tudná megmondani. Van egy törvény, hogy névvel ellátva lehet jegyet venni. Ez a Bajnokok Ligája-meccseken is így van. A kártya csak annyit jelent, hogy nem a személyi igazolványát kérik el, hanem a kártyáját, és egyúttal jelentőse lerövidül a sorbanállási idő. Nem a kártya miatt kell név szerint azonosítani. Van egy rendszer. Erre pedig azért is van szükség, mert Kiss Pistát akkor lehet minden stadionból kitiltani, rendbontás esetén, ha látják az adatait. Ezért tiltakozik Kiss Pista. Az a kritika pedig nem állja meg a helyét, hogy bűnözők a biztonságiak, akik hozzáférhetnek az adataikhoz, és megkereshetik a becsületes szurkolókat, mert a lakcím nem is szerepel a megadandó adatok között.”

Vági Márton ehhez hozzátette, hogy Magyarországon kialakultak olyan évtizedes gyakorlatok, különböző, belépőkkel kapcsolatos visszaélések, amiket az új rendszer megszüntet, és sokaknak ez nem tetszik.

A klubokat érő fegyelmi büntetések kapcsán a főtitkár azt emelte ki, hogy vannak bizonyos viselkedési formák, ezek közé tartozik a rasszizmus, a trágárság, az ocsmányság, amiket egyszerűen nem hajlandók eltűrni a stadionokban. Vági kérdésünkre hozzátette, a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, az edzőkre is, akiket ugyanúgy számon fognak kérni, ha ilyet tapasztalnak.

„Ezek mind mi vagyunk. Együtt vagyunk ilyenek. Vezetők, újságírók, szurkolók. Ez a mi közegünk. Az egyetlen eszközünk pedig a rendteremtésben az, hogy büntetünk, a klub pedig tiltsa ki azokat az embereket, akik miatt a büntetéseket kapják, és hárítsa át rájuk azt. Nem azzal kezdtünk, hogy büntetünk, mert sokáig például nem büntettünk az MLSZ szidalmazásáért, és a rasszizmus esetében is először csak figyelmeztettünk. Sajnos azonban vannak olyan szurkolók, akik azért is dobnak be mondjuk Honvéd-drukkerként egy petárdát, mert így majd jól kitolnak Hemingwayjel. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Büntetni tudunk” – fogalmazott a főtitkár.

Csányi viccesen annyit fűzött még ehhez, hogy a szurkolók még így is „aranyosabbak”, mint a tiltakozó devizahitelesek.

Szóba került a légióskérdés is, az hogy mennyi külföldire van szükség, hogyan lehet ezt szabályozni. Csányi elmondta, hosszú távon elsősorban az egy időben pályára lépő légiósok számát korlátozná mondjuk négy főben, kupaindulóknál pedig lehetne kivételt tenni és lehetne mondjuk öt légiós. „Erre azonban azonnal érkezik kritika, hogy ha kevesebb a légiós, akkor még alacsonyabb lesz a színvonal is” – mondta.

Bár a vaskos mondanivalók időnként rányomták a bélyeget a hangulatra, Csányi Sándort nem lehetett kizökkenteni. Jó kedélyűen válaszolt a legrázósabb kérdésekre is, és akkor sem akadt meg a mondanivalójában, amikor a magyar bajnokik színvonalának taglalása közben egy pillanatra elment a villany. És azt sem tagadta, volt olyan pillanata a szerepvállalásának (az északírek elleni vereséget követően), amikor kezdte úgy érezni, elment a kedve az egésztől.

De folytatta, és folytatni is szeretné a magyar labdarúgás érdekében. Mert, ahogy Vági Márton megadta a végszót – célok nélkül nem lehet…