Az évszázad mérkőzésére emlékeznek

1953. november 25. Ez az az évszám, amelyre minden futballrajongó kapásból rávágja: magyar–angol 6:3!

Az ötvenhét esztendeje Londonban megrendezett összecsapást – amely az évszázad mérkőzéseként vonult be a históriás könyvekbe – Sebes Gusztáv szövetségi kapitány legénysége ragyogó játékkal nyerte meg, s bár mindenki kívülről fújja, a rend kedvéért vessük papírra, kik győzték le első nem brit együttesként Anglia válogatottját.

Íme, a Wembleyben pályára lépők: Grosics Gyula (Gellér Sándor, 83.) – Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály – Bozsik József, Zakariás József – Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán.

A százötezer néző előtt lejátszott mérkőzésen a mieink közül Hidegkuti Nándor háromszor, Puskás Ferenc kétszer, Bozsik József pedig egyszer vette be Gil Merrick kapuját. „Felejthetetlen mérkőzés volt – mondta kicsit meghatottan Buzánszky Jenő. – Természetesen Grosics Gyula is ott lesz a Régi Siposban – itt van mellettem, s bőszen bólogat –, ezt a megemlékezést semmi pénzért sem hagyná ki. Három órakor kezdődik az ünnepség, de szokás szerint mindenki hamarabb érkezik. Azért tartjuk ekkor a megemlékezést, mert ebben az időpontban harsant föl a kezdő sípszó ötvenhét éve a Wembleyben. Persze előtörnek az emberből a régi történetek, akár reggelig is sztorizhatnánk... Célunk még, hogy ezzel a kis találkozóval felhívjuk a fiatalok figyelmét, hogy régen azért magasan jegyezték a magyar labdarúgást. Tudják a gyerekek, rengeteg munkával, szorgalommal és némi tehetséggel nagyon sokra vihetik a futballban is."