– Lám, teljesült az álma.
– Így van – helyeselt a szerda este Debrecenből Bécsbe autózó, onnan csütörtök kora reggel a Fürthhöz közeli Nürnbergbe repülő Varga József. – Amikor jött a fürthi lehetőség, úgy éreztem, muszáj megragadnom. A legszebb az egészben, hogy innentől fogva csak rajtam múlik, mire viszem. Az esélyt biztosan megkapom a bizonyításra, s ha mást nem is, azt ígérhetem, hogy igyekszem élni vele.
– Aki ismeri, amondó, leginkább a Bundesliga stílusa passzol önhöz.
– A német bajnokság légköre és színvonala régóta vonzó számomra, a körülményekről nem is beszélve. Magam is kíváncsian várom, mire leszek képes abban a közegben. Fél évem lesz rá, hogy megmutassam magam, szerintem ez éppen elég ahhoz, hogy kiderüljön, megütöm-e ezt a szintet. Hozzáteszem, nem csupán magamnak, hanem az immár korábbi klubomnak, valamint a jelenleginek is bizonyítani szeretnék. Remélem, senkinek sem okozok csalódást. A célom természetesen az, hogy bentmaradáshoz segítsem a Fürthöt.
– Kicsit azért fáj a szíve, hogy elhagyja Debrecent?
– Nem is kicsit… Sokat köszönhetek a Lokinak, nehéz volt a búcsú, ám ez az élet rendje. Velem vagy nélkülem, de minden megy tovább.
A TELJESÍTMÉNYE MELLETT MINEK KÖSZÖNHETI MÉG VARGA A BUNDESLIGA-SZERZŐDÉST? HOGY VÁRJÁK ŐT A FÜRTHNÉL? VÁLASZOK A MENEDZSERTŐL, FILIPOVICS VLADANTÓL ÉS AZ ÚJDONSÜLT CSAPATTÁRSTÓL, STIEBER ZOLTÁNTÓL A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTBAN!
