Újra otthon – Somogyi Zsolt jegyzete

Szalai Ádám visszatért Mainzba. Remélhető, hogy ez jó hír a magyar szurkolóknak – és persze Ádámnak is. A hazai futballkedvelők többsége ilyen: a magyaros érdekeltségű csapatok eredményeit látva-hallva azonnal arra kíváncsi, játszott-e a mi fiunk. Szerzett-e gólt? És játszhat bármelyik honfitársunk akármilyen bajnokságban, ha az a hír, hogy csereként szállt be, esetleg végig a kispadon ült, a drukker magában hozzáteszi: csak… Pedig felfoghatatlanul nagy a verseny, hatalmas a konkurencia, amit érdemes egy Bundesliga-transzfer esetében is figyelembe venni.

Túlkínálat van jó játékosokból, az öt topliga a világ minden részéről, minden korosztályból válogathat, nagyon meg kell becsülnünk, ha valakit egy német csapat szerződtet. Akkor is, ha ehhez az kell, hogy egy másik esetleg lemondjon róla. Szalai Ádám – amennyire az óbudai szerkesztőségből meg lehet állapítani – racionális döntést hozott. Tudni lehetett, hogy korábbi edzője, Julian Nagelsmann Lipcsébe költözött, és lehet, a támadó úgy érezte, a váltás után kevesebb játéklehetőség jut neki. Ha pedig eldöntötte, hogy vált, van logika abban, hogy Mainzba megy vissza – vagyis hazatér. 2010-ben itt kezdte el németországi pályáját, 2013-ig ebben a klubban szerepelt, amíg igent nem mondott a Schalke hívására. Mainz kisváros, megbízható, szimpatikus a klub, megfelelő hely arra, hogy az 56-szoros válogatott center játékba lendüljön és a magyar válogatott erőssége legyen. Mert nem vitás: Marco Rossi csapatában is alapember, a támadójáték meghatározó alakja, az Eb-kvalifikáció tekintetében döntő tényező a formája. Márpedig nem egyszerű feladat a bajnokikon kispadozva a nemzeti csapatban villogni. Szalai Ádámnak az 1. FSV Mainz ismerős közeg, ismerős klub, jó lehetőség, hogy a 32. születésnapjához közelítve új impulzus érje, lendületet kapjon a karrierje. Tizedik teljes idényét kezdi el a világ egyik legerősebb bajnokságában. Bárcsak lenne tíz csatárunk, akinek jutna egy esztendő a Bundesligában!