Megbecsülve – Bodnár Zalán jegyzete

A délolasz emberekről általában is azt tartják, szenvedélyesek.

A délolasz futballszurkolókra ez hatványozottan igaz, a legfinomabb megfogalmazás szerint is fanatikusak.

Ők azok, akik levetetik saját játékosaikkal a mezt, ha rosszul szerepelnek. Ők azok, akik olykor a magánéletét sem tisztelik saját futballistáiknak, ha kell, a házuk előtt randalírozva „ösztökélik” őket jobb teljesítményre. Olykor halálos fenyegetéseket is küldenek játékosnak, edzőnek, klubvezetőnek, ha úgy látják, nem adják életüket és vérüket a klubszínekért.

És ők azok is, akik soha nem felejtik el azt sem, aki egyszer nagy szolgálatot tett és örömöt szerzett nekik.

A legfrissebb példa erre Vincze István és a Lecce esete. „Pilu” 1988 és 1990 között volt a sárga-pirosak játékosa, 28 Serie A-meccsen három gólt szerzett. Csatárként ez felejthető teljesítmény, gondolhatnánk.

Nem így gondolják ezt Leccében. Pláne, mivel a háromból az egyik gólja a gyűlölt ősi rivális, a Bari elleni győztes találat volt, ráadásul idegenben. Harminc éve történt, de Leccében emlékeznek rá, számon tartják. Az évforduló kapcsán „Pilut” elhívták az Inter elleni mérkőzésre, megajándékozták egy mezzel, megünnepelték a pálya szélén, felállva tapsolták. Csak azért, mert harminc éve odavert egyet a Barinak. Nem bajnokot csinált a csapatból, még csak nem is a kieséstől mentette azt meg.

Ez kérem, futballkultúra!

Ez az, amit nem tud kiiktatni a futballból sem a beáramló ázsiai tőke, sem a Bosman-szabály. A szurkoló és hőse semmihez sem hasonlítható lelki összefonódását. És ezt nem csak BL-győzelmet érő góllal lehet elérni.

De látunk hasonlót az Austria Wiennél is, ahol Nyilasi Tibort várják vissza rendszeresen nagy szeretettel, vagy a belga Anderlechtnél, ahol Juhász Rolandot becsülik meg hasonlóképpen.

A magyar futballkultúra még csak most épül újjá a rendszerváltás utáni „vallásüldözés” után. S talán most már nem ártana ilyen történeteket hallani itthonról is, azt, hogy húsz-harminc évvel ezelőtti légiósának valamely hőstettét ünnepeli egyik klubcsapatunk egy rangadó előtt, a pálya szélén.

Ne csak arról szóljanak a hírek, hogy mikor melyik stadionba nem engedték be valamelyik klublegendát ilyen-olyan okokra vagy sajnálatos tévedésre hivatkozva…