HIRDETÉS
HEGYI DÁNIEL, SZ. NAGY TAMÁS 2016.11.25 10:57 Frissítve: 2016.11.25 11:16

Magyar foci, van remény! Itt már benyelték a Dárdai-vírust

Zalaegerszeg vagy Puskás Akadémia FC ide, Nyíregyháza vagy Békéscsaba oda, a labdarúgó másodosztályt a Balmazújváros vezeti. A csapat igen megacélosodott, amióta az a 2014–2015-ös szezon végén éppen csak elkerülte a kiesést. És bár még messze az idény vége, a csapat fejlődése imponáló. Feczkó Tamás vezetőedző tudhat valamit, amivel ilyen sikert ér el a magyar közegben, erre voltunk kíváncsiak.

 

Mi a hite a munkában?
– Ha dolgozunk, annak mindig megvan az eredménye – adja meg az alaphangot Feczkó Tamás, a Balmaz Kamilla vezetőedzője. – Munka nélkül nincs eredmény, nincs siker. Ez a legfontosabb. Korán megsérültem, nem futottam be első osztályú labdarúgó karriert. Ezért az edzői pályán többet kell bizonyítanom, hiszen a megyén kívül egyáltalán nem ismertek. Az átlagosnál több erőfeszítést kellett tennem azért, hogy elismerjék a munkámat.

Feczkó Tamás, a Balmazújváros vezetőedzője

– A bizonyítási vágyból fakad vagy már gyermekként is jellemezte ez az attitűd?
– Ezt a mentalitást otthonról hoztam.

– Mi a három legjobb tulajdonsága edzőként?
– Úgy gondolom, valahol minden edzőnek a győzni akarás az első, nálam ez különösen így van. A második a pozitív szemlélet. Hitelesen pozitívnak lenni, ez nagyon-nagyon fontos. A harmadik pedig, hogy matek-tesi szakos tanárként végeztem, és a pedagógiai érzék, az ott megszerzett ismeretek hozzásegítenek, hogy könnyebben megtaláljam a hangot a játékosokkal. Nincs két ugyanolyan futballista, nincs két ugyanolyan helyzet, ezt is tudni kell kezelni. Úgy érzem, hiteles tudok lenni a játékosaim előtt.

– Jövőre lesz negyvenéves. Mit érez a legnagyobb dolognak a saját pályafutásában?
– Talán azt, hogy minden csapatomon keresztül tudtam vinni a szakmai elképzeléseimet, és sikeresek tudtunk lenni. A legelső csapatommal, a megyei kettőben szereplő Tiszalök ifjúsági csapatával bajnokságot tudtunk nyerni, az NB III-as Nagyecseddel szintén bajnokok lettünk, és döntetlent játszottunk a Lokival a kupában. Nagyon büszke vagyok az amatőrválogatottra, hogy 2013-ban, a Régiók Kupáján bronzérmesek lettünk az olaszok és a spanyolok mögött – a német és a cseh csapatot is legyőzve. Büszke vagyok arra, hogy két szezonnal ezelőtt a Balmazújvárossal bent tudtunk maradni, azután, hogy a szezon második felében szinte reménytelen helyzetben vettem át a csapatot.

NÉVJEGY
FECZKÓ TAMÁS
Született: Nyíregyháza, 1977. szeptember 8.
Klubjai edzőként: Tiszalök ifi (2001–2003), Nyírsuli (2004–2008), Nagyecsed (vezetőedző, NB III, 2008–2012), Ebes (vezetőedző, NB III, 2013 ősz), Nyíregyháza Spartacus (pályaedző, NB I, 2014–2015), Balmazújváros (vezetőedző, NB II, 2015–), Bozsik Akadémia, Nyíregyháza (vezető, 2016–)

Ma Magyarországon mennyire határozza meg az edzők munkájának megítélését az eredményesség?
– Erős fokmérő, az biztos. Sok tehetséges, fiatal edző dolgozik, aki nem biztos, hogy megkapja a lehetőséget. Ha pedig valaki megkapja, nagy valószínűséggel csak egyszer kapja meg, ezért ezt nagyon meg kell ragadni.

– Ez iszonyú nyomást jelenthet.
– Igen, ez tény, de egy edzőnek el kell viselnie ezt. Az igazság az, hogy első helyen a család áll, nekem is van két gyönyörű kislányom. A futball csak másodlagos, egy játék, és úgy is kell felfogni. Élvezni kell minden percet, amit benne töltesz, mert ki tudja, hogy másnap mi történik. Egy edzővel mindig minden megtörténhet. Nem érdemes tehát rágörcsölni erre.

– Egy-két játékossal beszélve azt lehetett érezni, hogy nagyon szeretnek önnel együtt dolgozni. Mit élveznek a közös munkában?
– Ezt tőlük kellene megkérdezni. (Nevet.) Ahhoz, hogy jól tudjunk dolgozni, a jókedvnek és a humornak ott kell lennie az edzésen. Ha ilyen a hangulat, sokkal jobb kedvvel végzik el a játékosok a keményebb gyakorlatokat is. Nincs olyan edzés, hogy ne lenne legalább egy poén, nemcsak tőlem, a játékosoktól is.

– Nem egy szigorú, autoriter edző képe sejlik fel előttünk…
– Pedig az az arcom is megvan. Mindennek megvan a helye. A jókedvnek, a munkának és a szigornak is. Illetve a következetességnek, ez alapvető fontosságú. Mint minden csapatnál, nálunk is vannak szabályok. A játékosok tudják, hol a határ és azt is, ha valaki azt egyszer átlépi, akkor neki mennie kell. Már volt erre is példa.

– Hogyan tud hosszú távon következetes lenni egy futballöltözőben?
– Nagyon jó kérdés. Fontos, hogy következetes legyen az ember, de az egyáltalán nem biztos, hogy ezt minden héten, minden szituációban száz százalékosan meg tudja valósítani. Elképzelhető, hogy ezt a csapatérdek felülírja. Csak ez írhatja felül.

– Közhely, de megkérdezzük: mi a balmazújvárosi szárnyalás titka?
– Az egyik bizonyosan az, hogy minden posztra van két, szinte azonos képességű játékosom, és közöttük versenyhelyzet van. A másik pedig a csapategység. Eddig bárhol értem el eredményt, ez volt a siker nyitja.

– Ez igen! Rivalizálnak, de mégis egységesek a játékosok, és a hangulat is jó. Kulcskérdésnek tűnik, hogy az edző hogyan teremti meg ennek az egyensúlyát.
– Nem könnyű feladat. Épp a múltkor mondtam Tiba Istvánnak, a klubunk vezetőjének, hogy minden edzésnapot élvezek a héten, kivéve az utolsót, amikor a keretet kell kijelölni. Hiszen vannak olyan játékosok, akik keményen végignyomták a hetet, de mégis a lelátóra szorulnak. Minden elismerésem a futballistáké, hogy ezt fel tudják dolgozni, és a következő héten szintén kiadják magukból a maximumot, hogy elérjék a céljukat.

– Van sportpszichológus a csapat mellett. Mennyiben támaszkodik az ő munkájára?
– Abban a korban élünk, hogy egy modern edzőnek stábban kell dolgoznia. Szerencsére remek szakemberek vesznek körül, a mentális felkészítésért Nagy Enikő a felelős, a maga területén ő az egyik legjobb az országban.

Hogy zajlik a mentális felkészítés?
– Említettem, hogy a legfontosabbnak a csapategység kialakítását tartom. Sok közös programunk van, és nagyon örülök, hogy bár az elején én kezdeményeztem, most már a játékosok saját maguknak szervezik ezeket. Segítségünkre van Enikő, ő csapat-, egyéni és csapatrész-szinten is foglalkozik velük.

– Ön mennyire foglalkozik a játékosokkal? Vannak egyéni alkalmak is velük?
– Igen, hiszen pontosan kell tudnom, hogy mi lehet egy-egy gyengébb forma mögött. Ez lehet egy magánéleti probléma, bármilyen otthoni dolog. Ha ezt nem kérdezzük meg, vagy nincs lehetősége elmondani, könnyen lehet, hogy rosszul ítéljük meg a játékost. Sok négyszemközti beszélgetést kezdeményezek, de van, hogy a srácok kezdeményezik.

– Minden szervezet kiemelten kezeli az új munkatársak felvételét. Mit figyel, esetleg figyeltet meg egy igazolni kívánt játékosnál?
– Nekem két tényező számít. Az emberi tényezőt ugyanolyan fontosnak tartom, mint a játéktudást! Ezek ugyanolyan súllyal esnek latba. Ha valaki emberileg nem illik az öltözőbe, több kárt tud okozni, mint amennyit a játéktudásával hozzátesz a csapat teljesítményéhez.

– Az emberi oldal feltérképezésénél mit vesz figyelembe?
– A legfontosabb, hogy tiszta tekintetű legyen. A tiszta tekintetű játékosok értelmesek, okosak, vannak céljaik, és fel tudják fogni, hogy a csapat célja előrébb való az egyéni céloknál.

– Ki a példaképe?
– Mindenkitől lehet tanulni, de vannak extra képességű edzők. Nálam Mourinho és Guardiola a két legnagyobb. Nem csak az eredményeik kiemelkedőek, hanem a játékosokkal, még a sztárokkal is úgy tudnak bánni, hogy – az előbbinél talán már kevésbé, de – szinte csak pozitív visszajelzés érkezik a munkájukra. Illetve van három világklasszis magyar edző, Kemény Dénes, Mocsai Lajos és Rátgéber László, hármójuk minden gondolatát elolvasom, figyeltem és figyelem a munkásságukat.

–  Mi a célja a következő tíz évre?
–  Erről egy történet jut eszembe. Az NB III-as Nagyecsednél dolgoztam, amikor beszélgettem a korábban az NB I-ben is dolgozó magyar edzővel. Ő megkérdezte: »Mi a célod?« Szeretnék NB I-ben dolgozni. »Nem, mi a célod?« NB I-es edző akarok lenni. »Nem, mi a célod?« NB I-es edző akarok lenni. »Pálya- vagy vezetőedző?« Vezetőedző. »Ez sem cél, mi a célod? Külföldi csapattal szeretnék bajnokságot nyerni. »Na, igen, ez már cél.« Minden lépcsőfokot végigjártam az ovifocitól az NB I-es pályaedzőségig. Öt évig voltam vezetőedző az NB III-ban, most már a harmadik szezonomat taposom az NB II-ben. Szeretném magam kipróbálni az élvonalban vezetőedzőként, biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb ez összejön. Tavalyelőtt már volt egy lehetőségem külföldről, Kuvaitból kerestek, de nem éreztem azt, hogy váltanom kellene. Ha a tíz éven belül megtalál egy külföldi lehetőség, mindenképp kipróbálnám magam, ha már bizonyítottam az NB I-ben.

– Mit tanácsolna egy most kezdő utánpótlásedzőnek, aki a pályája elején tart?
– Célok nélkül nincs siker! Nagyon örülök, hogy az utóbbi két évben jobban megismertek az országban, és sok pozitív visszajelzést kapok a keleti régión belül is, hogy hitet adok a fiatal edzőknek, hogy munkával minden elérhető.

– Vannak-e megkeresései olyan fiatal edzőktől, akik tanulni szeretnének?
– Ha visszagondolok, fiatal edző koromban több olyan idősebb kolléga is volt, aki nagyon sokat segített. Németh Károlytól, Fecsku Istvántól, Herczeg Andrástól vagy Pajkos Jánostól sokat tanultam, átadták a tapasztalatukat. Jó érzés az, hogy a volt játékosaim, akik már edzősködnek, engem keresnek meg, és igyekszem is mindenkinek segíteni. Ez hatalmas megtiszteltetés, de egyben felelősség is.

 

 

RITKA JELENSÉG: A VESZTES MECCSEK UTÁN IS JÁR A TAPS

Feczkó Tamás többször is jelezte, mindenképpen említsük meg a cikkben a szakmai stáb összes tagját, hiszen jól működő csapat irányítja a munkát a klubnál, amelyben mindenkinek fontos szerepe van. A kazah származású Pacaj Szergej pályaedzőként segít, a korábbi debreceni kapus, Fekete Róbert pedig a kapusedző a klubnál. Feczkó büszkén említi, hogy csapatát erősíti rehabilitációs edzőként György Rolland, őt és a válogatott mellett, illetve Gyirmóton is dolgozó Holanek Zoltánt tartja a műfaj két legjobbjának itthon. A stáb tagja még Nagy Enikő, aki sportpszichológusként segíti a játékosokat, Zájcsek Tibor pedig az ellenfelek feltérképezéséért felelős.

– Milyen a hangulat most Balmazújvárosban?
– Mielőtt Balmazújvárosra kerültem, két-háromszáz fő járt ki a meccsekre, de akkor nem ment jól a csapatnak. Most akkor is összejön ezer fő a stadionban, ha hétköznap délután fél kettőkor játszunk kupameccset a Paks ellen, nagyon szeretik a drukkereink a csapatot. Nálunk nem nézők vannak, hanem igazi szurkolók. Szűcs Misi, a Soroksár ügyvezetője mondta a végül elhalasztott meccsünk előtt, hogy itt igazi futballhangulat van. Szerencsére ritkán kaptunk ki hazai pályán az utóbbi időben, de a nézők a vesztes meccseink után is megtapsolták az együttest, ami nagyon ritka Magyarországon.

– Az eredmény mellett mi vonzza ki a szurkolókat a meccsekre?
– Azt hallom, hogy szemre is tetszetősen játszunk. (Nevet.) A drukkerek idősebb generációja azt mondja, hogy azért igazán büszkék a csapatra, mert az utolsó másodpercig küzdünk, és a játékosok a szívüket, lelküket kiteszik a pályára.

– A városban is gyakran megállítják a szurkolók?
– Nyíregyházán élek, de természetesen sokat tartózkodom a városban. Nagyon jó érzés, amikor a benzinkutas kérdezi, hogy mi várható a hétvégén, vagy amikor az utcán vagy a gyógyfürdőben gratulálnak a játékosainknak, edzőinknek. Nagy szeretet árad felénk. Kicsiben olyan ez, mint Dárdai Pali helyzete Berlinben. Amikor nála jártunk, még U15-ös edző volt, de mégsem tudott egy lépést sem tenni anélkül, hogy megállítsák az utcán a szurkolók.

– Mik a személyes erősségei?
– Az egyik, hogy gyorsan, határozottan hozok döntéseket. A másik a mérkőzések átlátása, úgy érzem, jól tudok reagálni a pályán történő váratlan helyzetekre. A harmadik pedig, amit már említettem, az egység megteremtése az öltözőben.

– És mik a gyengeségek? Miben szeretne fejlődni?
– Meg kell tanulnom, hogy az érzelmeket félre kell tenni, vannak olyan pillanatok, amikor nekem és a stábomnak is sokkal higgadtabbnak kell maradni. Szeretnék előrelépni a nyelvtanulásban is. Most éppen egy nyelvtanár segítségével az angolomat fejlesztem.

– Ha már a tanulásról esett szó, hogyan képzi magát edzőként?
– A Pro licencen rengeteget tanultunk az előadóktól és egymástól is. Szerencsénk volt, hiszen velünk járt több rutinos szakember mellett Dárdai Pali is, az ő mentalitása nagyon sok pluszt adott a képzéshez. És arra is volt lehetőség, hogy mi, fiatal kollégák jobban megismerkedjünk egymással, ott találkoztam a szombathelyi Illés Akadémián dolgozó Pacsi Bálinttal is, akivel azóta is aktívan segítjük egymást a tudásunk megosztásával. Olyan világot élünk, hogy ha leülsz a YouTube elé, megtalálsz rengeteg mindent, például komplett edzésgyakorlatokat. De azt is tudni kell, hogy hová illeszd be ezeket az edzésmunkába, ez az igazi tudás egy edzőnél. Kell szakítani időt a fejlődésre, a szakcikkekre, nem csak a futball területén, hanem a pszichológia vagy épp a pedagógia terén, és az a jó, ha ezt nem mindenkinek egyedül kell tennie, hanem működik a tapasztalatcsere. A fiatal edzőtársadalom abban erősebb a korábbi generációnál, hogy gyorsabban terjed a tudás köztük, ezáltal mindenki tud fejlődni. Szintén nagyon fontosak egy edzőnek a külföldi tanulmányutak. A téli szünetben a stáb tagjaival szeretnénk eljutni a West Bromwich-hoz és a Rosztovhoz.

– Hány ilyen edzővel működik ez a tudásmegosztás?
– Néhány kollégával tartjuk a kapcsolatot. Pacsi Bálinttal a legaktívabb az együttműködés, decemberben jön hozzánk, és előadást is tart a keleti régió szakembereinek. Nagyon jóban vagyunk Csáki Istvánnal is, aki a szakdolgozatához rengeteg cikket fordít, tőle első kézből kapom meg a friss anyagokat. Ez is hatalmas segítség.

– Említette Dárdai Pált is. Vele milyen a kapcsolata?
– Egy-egy nagy eredmény után gratulálok neki, váltunk egy-két SMS-t. Ha bármilyen kérdésem volt, mindig segített. Nagyon korrekt, határozott egyéniség.

– Milyen mentális segítséget kap vezetőedzőként? Van-e, lenne-e igénye pszichológus, mentor vagy éppen egy coach támogatására?
– Úgy gondolom, mindenkinek szüksége van ilyen jellegű segítségre. Én a stábomra nagyon tudok támaszkodni. Soha nem azt mondják, amit én hallani akarok, hanem azt, amit ők gondolnak egy-egy kérdésről. És így adódik össze többünk tapasztalata és tudása. Vegyük például a segítőmet, Pacaj Szergejt. Futballistaként kilenc országban fordult meg, aztán Ruszlan Bergyijev mellett benne volt a Rubin Kazany stábjában, rengeteg tapasztalat felhalmozódott nála. Ő igazi profiként látja a dolgokat, én pedig lefordítom ezt a magyar viszonyokra. Több esetben vitatkozunk is egymással emiatt, de a szakmai vita viszi előre a csapat szekerét. Fontos még, hogy bármikor fordulhatok a sportpszichológusunkhoz, Nagy Enikőhöz és kvázi mentorként Pajkos Jánoshoz is, aki ismeri a helyi viszonyokat és a csapat magját is.

– Ha eltelik öt év, és mondjuk, egy külföldi csapat edzője lesz, akkor is meg tud majd maradni normális embernek?
– Sokan mondják, hogy azért szeretnek vagy kedvelnek, mert nem változtam semmit azóta, mióta a megyekettes utánpótláscsapat edzője voltam tizenhat éve. Úgy gondolom, hogy ez így is kell, hogy maradjon, így tudsz értékes ember maradni, és így tudom a játékosaimtól is elvárni ugyanezt.

– Mi az a két-három dolog, amit megváltoztatna a magyar futballban?
– A nagyobb létszámú NB I híve vagyok, mert a vidéki fellegvárakra szüksége van a magyar élvonalnak. A nézőszámok alakulása is azt támasztja alá, nem kedvez a futballunknak, hogy olyan városok maradnak első osztályú labdarúgás nélkül, mint Nyíregyháza, Győr, Pécs, Zalaegerszeg vagy Békéscsaba.

– Rendszerszinten, a futballközeg szemléletén mit alakítana?
– A legfontosabb, amiben változniuk kell a magyar futball szereplőinek, az a felelősségvállalás. El kell ismerni, ha hibázik az ember, hiszen abból lehet tanulni. A botlások visznek előre. Ezenkívül azt gondolom, hogy sokkal pozitívabb szemléletre van szükség a magyar futballközegben. A legjobb példa Dárdai Pali esete, aki megváltoztatta az ország labdarúgásról alkotott gondolkodását a válogatott irányítása során. Hiszek benne, hogy ezt a változást kicsiben minden szakember meg tudja valósítani a saját környezetében. Erre törekszünk mi is a Balmazújvárosnál. Jómagam ugyanannyi lehetőséget adnék a magyar edzőknek, mint a külföldieknek, mert a hazai szakemberek is felkészültek, de nem mindig kapják meg a tulajdonosoktól ugyanazt a bizalmat, mint az idegen országból érkező trénerek.

– Az NB I-es edzői közeg viszonylag zárt, nagyon nehéz bekerülni a vérkeringésbe. Mi lehet az oka annak, hogy kicsi a fluktuáció az élvonalban?
– Sok tehetséges fiatal magyar edző dolgozik a szakmában, akik az utánpótlásban bontogatják a szárnyaikat. Számukra nagyon nehéz az előrelépés, mivel gyakran azért nem kapnak lehetőséget felnőtt csapat irányítására, mert korábban még csak fiatalokkal dolgoztak. Eközben a külföldi példák azt mutatják, hogy a sikeres edzők az utánpótlásból indulva jutnak el a nagy csapatok kispadjáig. Ha egy szakember nem tapasztal eleget a fiatalok irányítása során, akkor a felnőtt csapatnál követi majd el azokat a hibákat, amelyeket az utánpótlásban – még kisebb tét mellett – kijavíthatott volna. Jártunk tanulmányúton a PSV-nél Eindhovenben, és azt láttuk, hogy az U17-esek edzésén egy szakállas ember szedi a labdát, aki nem volt más, mint Ruud van Nistelrooy. Szerintem az évekig külföldön légióskodó magyarok nagyon sokat segíthetnének az utánpótlásban a játékoskarrierjük befejezése után, a fiatalok közegében adhatnák át azt a rengeteg értékes tapasztalatot és szemléletet, amit külföldön összegyűjtöttek. A holland példa mutatja, hogy olyan korábbi sztárok, mint Van Nistelrooy vagy Mark van Bommel is az utánpótlásban kezdi edzői karrierjét, és kezdetben a fiataloknak adja át a tudását. Hollandiában egyébként kötelező két évet eltölteni az utánpótlásban az edzőképzés során.

– Hogy látja a hazai helyzetet?
– Itthon gyakran a név nyomja a legtöbbet a latban az edzői pályafutás alakulásában. Hiányoznak azok a klubok, amelyek kinevelik a magyar edzőket. Nemcsak játékosokat kell képeznünk, hanem a trénereket is. Magyarországon egyetlen klubnál neveltek ki szakembereket az utóbbi években, a Debrecennél. A klubok saját érdeke, hogy felismerjék, képezni kell a saját edzőket, és meg kell adni a bizalmat a trénereknek, hogy fejlődni tudjanak. Így a merítési lehetőség is nagyobbá válik.

 

 

MI AZ A BALMAZ?

"Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik.

Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re. Lakosságszáma 18 149 fő, ami viszonylag stabilnak mondható" – sorolja a legfontosabb információkat a település honlapja.

Sokakban felvetődhet, hogy mit is jelent a város előtagja. "A Balmaz török, közelebbről valószínűleg kun eredetű régi magyar személynév, jelentése: nem létező" – írja a Wikipédia.

A város sportéletére bizonyosan nem lehet azt mondani, hogy nem létező, hiszen az NB II-ben listavezető futballcsapat mellett a férfi kézicsapatuk az NB I-ben vitézkedik, női kéziseik az NB I/B-ben szerepelnek, és a korábban debreceni férfi kosárlabdacsapat is Balmaz Kamilla néven indult el az NB I/B-ben. A helyi sportélet fejlesztésében nagy szerepe van Tiba István országgyűlési képviselőnek és Veres Margit polgármesternek.

– Készen áll arra, hogy NB I-es vezetőedző legyen?
– Igen, van már annyi tapasztalatom, hogy élvonalbeli csapatot irányítsak, és megvan a stábom, amely alkalmas lenne, hogy segítse a munkámat az NB I-ben. De ne feledjük, hogy összesen hat magyar szakember dolgozik az első osztályban. Azonban már tizenhat éve edzősködöm, nyolc éve foglalkozom felnőtt csapatokkal, végigmásztam a ranglétrát. Ha megtalál a lehetőség, nem ugrom félre.

Nem jelent hátrányt, hogy játékosként a sérülése miatt nem tudott komoly karriert befutni?
– Arrigo Sacchi mondta ezzel kapcsolatban annak idején: ahhoz, hogy valaki zsoké legyen, nem kellett versenylónak lennie előtte.

– Mikor jöhet el ez a lehetőség?
– Ezt nem tőlem kellene megkérdezni. Természetesen vannak céljaim, de sokat kell még tanulnom és bizonyítanom. Azt gondolom, hogy a Balmazújváros benntartása nagyon jó vizsgamunka volt, de még többet kell letennem az asztalra, de ezzel nincs gond, mert ez csak még jobban motivál.

– Edzőként milyen stílusban játszatja a csapatát?
– Lehet egy edzőnek bármilyen stílusa, ha nincs meg hozzá a megfelelő játékosállománya. Az agresszív védekezésből induló gyors támadásvezetések híve vagyok trénerként, ezzel maradtunk bent a másodosztályban a Balmazújvárossal. Ebben az idényben előtérbe került a labdabirtoklás, mivel sok csapat beáll védekezni ellenünk. A középső zónában történő labdabirtoklásból való áttörés szerepe megnőtt,  így nagyobb szerepe van a kreativitásnak, az egy az egyben végrehajtott párharcok minőségi kivitelezése létfontosságúvá vált.

– Több edző is alkalmaz futsal elemeket a csapata felkészítésében, többek között Dárdai is a Herthánál. Mit gondol a futsal beépítéséről a nagypályás labdarúgásba?
– A futsal nagyon sokat segíthet, több a labdaérintés, a játékosok fejlődhetnek az egy az egyezésben, ami a legfontosabb a mai labdarúgásban. Technikásabbak lesznek, gyorsabb lesz a gondolkodásuk. Most mindenki Nagy Ádám példáját említi, de ez tényleg így van. A magyar futballisták legnagyobb hátránya, hogy nem előre veszik át a labdát, hanem visszafelé, míg a futsallal megváltoztatható ez a gondolkodásmód.

– Már használ futsal elemeket az edzésein?
– Még nem, de nyitott vagyok rá, éppen most lesz egy találkozóm ezzel kapcsolatban.

– A vezetői munka minden területén nagy szükség van az adatokra, az adatszerűségre. Edzőként mennyire van ellátva adatokkal, döntéshozatalt segítő információkkal?
– Nagyon fontosak a mérések, az adatok. A csapatunknál Csáki István és Sáfár Sándor minden félévben kétszer elvégzi azokat a méréseket, amelyekre szükségünk van, ezáltal megvan a viszonyítási alapunk. Óriási segítség lesz számunkra, hogy a klubvezetés támogatásával bevezethetjük a válogatottnál is használt Catapult rendszert. A tervek szerint a következő félévtől már használhatjuk ezt, György Rolland rehabilitációs edzőnk pedig elvégezte a képzést az eszköz használatáról, így minden adatunk meglesz majd a játékosok állapotáról. Természetesen videoelemzéseket is használunk, enélkül már nem létezik profi labdarúgás. A pontrúgásokat Fekete Róbert kapusedzőnk elemzi, míg a meccselemzéseket én készítem el.

– Erre mikor tud időt szakítani?
– Általában vasárnap vannak a bajnoki meccseink, így a hétfői szabadnapon foglalkozom ezzel. Az elemzések adatait kitesszük az öltözőben, és a játékosok emailben is megkapják. A videókkal pedig konkrét szituációkat tudunk megbeszélni a futballistákkal, ami a leghatékonyabb visszajelzési módszer. A héten két alkalommal foglalkozunk a videókkal, általában kedden értékeljük a hétvégi találkozó tapasztalatait, majd pénteken már a következő ellenfél elemzésével foglalkozunk. Nagy segítség számunkra, hogy az MLSZ támogatja az InStat videoelemző rendszer használatát a másodosztályban is.

 

2019.03.03 13:26:58

Labdarúgó NB II nemzetisport.hu

Ötöt vágott a Vasas, négyet az ETO • A Siófok legyőzte a Csabát • Balmaz-siker a kiesési helyosztón.

2019.03.02 01:59:30

Labdarúgó NB II F. B.

ESÉLYLESŐ Április 7-én lesz a tavasz rangadója • A Gyirmót annyi pontot szerzett otthon, mint idegenben.