Hogyan kereshető 200 millió MLSZ-forint az NB II-ben? Íme, a recept!

Vágólapra másolva!
2015.06.25. 06:57
null
A legnagyobb nyereség persze továbbra is a bajnoki cím, amelyet legutóbb a Vasas hódított el (Fotó: Teknős Miklós)
A 2015–2016-os bajnoki évben az NB II-es klubok névszponzori díjból, televíziós jogdíjból és fogadási vagyoni értékű jogokból juthatnak pénzhez – nem is kevéshez, hiszen megfelelő számú fiatal, magyar játékos szerepeltetése esetén egy klub bevételei többszörösére nőhetnek az eddigiekhez képest. Emellett az eredményes szereplés is jól fizet, mivel a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) „pontpénzt” és „célprémiumot” is fizet.

 

Az MLSZ néhány évvel ezelőtt a névszponzori és egyéb bevételekből központi finanszírozásként csak körülbelül 1 millió forintot juttatott egy másodosztályú futballcsapatot működtető klubnak az adott bajnoki évben. Az évek során ez az összeg átlagosan 25 millióra, majd az előző szezonban átlagosan 50 millió forintra növekedett.

A 2015–2016-os bajnoki szezonban azonban akár 200 millió „MLSZ-forinthoz” – a szövetség által az új szabályzórendszer alapján utalt 200 millió forinthoz – is juthat egy klub, viszont az új, nagy bevételért cserébe szigorú követelményeknek kell megfelelnie, amelyek elsősorban a fiatal, magyar játékosok szerepeltetésével kapcsolatosak.

A Nemzeti Sport Online megtudta az NB II-es csapatok központi finanszírozásával kapcsolatos, forradalminak nevezhető változások részleteit. Nézzük elemekre lebontva a várható bevételeket!

Az NB I-es csapatokhoz hasonlóan az NB II-esek névszponzori díjból, televíziós jogdíjból és fogadási vagyoni értékű jogokból juthatnak bevételhez a 2015–2016-os kiírásban.

• az NB II-es bajnokság (Merkantil Liga) névszponzori díjából mindegyik csapat 3 millió forinthoz jut;

• az előző szezonhoz hasonlóan „pontpénz” is lesz: egy csapat egy győzelemért 3 millió forintot, döntetlenért 1 millió forintot kap;

• televíziós közvetítés esetén az érintett csapatok 1 millió forinthoz jutnak hozzá mérkőzésenként;

• Az egyik legnagyobb tétel az új szezonban is a magyar játékosok szerepeltetésével kapcsolatos összeg lesz. Ha egy klub a mérkőzésekre nevezett 18-as keretében nem szerepeltet külföldi játékost a bajnoki és kupa versenysorozatok egésze idején, akkor 40 millió forint bevételhez jut. Ez az összeg azonban csak akkor jár, ha az adott klub ugyanekkora nagyságú saját erőt fordít – tehát minimum 40 millió forintot – a klub működtetésére egy adott évben. Amennyiben a bajnokság során a csapat mégis alkalmaz külföldi futballistát, az összes, tehát a már addig kifizetett összeget is elveszíti.

• Még nagyobb tétel lehet a fiatal játékosok pályára lépésével kapcsolatos összeg. Az MLSZ ösztönző rendszerének lényege, hogy az NB II-es csapatokban minden mérkőzésen kezdőként lépjen pályára legalább egy 1995. január 1-je, legalább egy 1996. január 1-je, illetve legalább egy 1997. január 1-je után született labdarúgó, tehát egy jelenleg maximum 18 éves, egy maximum 19 esztendős és egy maximum 20 éves játékos. Ez nem kötelező, viszont ebből a forrásból csak akkor juthat bevételhez a klub, ha ezt a feltételt teljesíti. Egy 20 esztendős játékos minden pályán töltött perce után 7500 forintot kap a klub, egy 19 éves labdarúgónál ez az összeg 9375 forint, míg egy 18 esztendős játékosnál 11 250 forint percenként. Ebből a forrásból a bajnoki évben maximálisan 75 millió forint bevételhez juthat egy klub, tehát az nem lehetséges, hogy az előírt háromnál több fiatal szerepeltetésével „trükközzön” és ezáltal 75 millió forintnál még nagyobb bevételhez jusson (azaz hiába állna ki egy csapat mindegyik meccsen tizenegy 18 éves játékossal – ami az egész bajnokságra átszámítva több mint 300 millió forintos bevétel lenne –, 75 milliónál többet nem kaszálhat ebből a típusú bevételi forrásból).

• Végül, de nem utolsósorban az MLSZ célprémiumot is meghatározott: a bajnokság 3. helyén végző klub 100 millió, a 4. helyezett 75 millió, az 5. helyezett 50 millió, míg a 6. helyen végző csapat 25 millió forint díjazásban részesül a bajnokság végén – de csak akkor, hogy ha szerepeltet annyi fiatal játékost a bajnokság során, amelyből legalább 45 millió forint bevételre szert tesz.

Nézzük tehát egy NB II-es erős középcsapat várható bevételeit! Tegyük fel, hogy az együttes a bajnokság során megnyer 13 mérkőzést és 10 találkozón döntetlent játszik, ezáltal tehát 49 millió forint bevételhez jut (pontprémium). Emellett nem szerepeltet külföldi labdarúgót, így újabb 40 millió forintot kaszál, míg a bajnokság névszponzori díjából 3 millió forint üti a markát. A klub várhatóan megpróbál minden mérkőzésen pályára küldeni három fiatalt, akik, bár nem játszanak minden meccset végig, percalapon számolva mégis körülbelül 50 millió forintot „hoznak” a klubnak. Emellett tegyük fel, hogy a csapat a bajnokság 6. helyén végez, ezzel újabb 25 millióhoz, így összességében 167 millió forinthoz jut a következő bajnoki évben. Még sikeresebb szereplés esetén ez az összeg a 200 millió forintot is meghaladhatja, a bajnokság 3. helyén végző csapat esetében 250 millió forintra is felkúszhat.

A szövetség több részletben, idén júliusban, októberben, decemberben, majd 2016 márciusában, májusában és júniusában utal pénzt a kluboknak.

A Nemzeti Sport Online azt is megtudta, hogy az NB II-es csapatok az új finanszírozási rendszerrel kapcsolatban tanácskozást tartottak, amelyen egységes álláspont alakult ki: a klubok a „fiatalszabály” finomítását kérték a szövetségtől, hiszen erősen kérdéses, hány klub tud megfelelni az augusztus 1-jén induló szezonban a szigorú kritériumoknak.

Mint ismeretes, egyelőre nem végleges az NB II létszáma, hiszen csak 15 klub kapott rajtengedélyt, az esetleges 16. induló kilétéről az MLSZ elnöksége dönthet július 2-án.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik