Vigyázat, ez félelmetes alvilág!

Vágólapra másolva!
2009.12.03. 10:45
null
Képünk illusztráció
Címkék
Az Európán végigsöprő bundaügy vihara a magyar futballt is megcibálja. Már jött figyelmeztetés az UEFA-tól a Fenerbahce–Budapest Honvéd Európa-liga-selejtező (5–1) apropóján, a bochumi ügyészség anyaga – a német hírforrások szerint – tizenhárom magyar mérkőzést említ az elhíresült fogadási csalások kapcsán, idehaza pedig az utóbbi napokban a Nemzeti Sportban beszéltek őszintén rutinosabb és fiatalabb játékosok arról, hogy az elmúlt években vagy éppen a közelmúltban milyen csalárdságokra próbálták őket rávenni kupameccsen, sőt címeres mezben lejátszott mérkőzésekkel kapcsolatban is. Ijesztő a kép, hiszen az elmondottak alapján érzékelhető, tán már nincs is olyan szeglete a futballnak, ahol ne lenne csábítás a fogadási csalásra. A Nemzeti Sport birtokában van egy, immár a szerkesztőségen kívül letétbe helyezett irat, amely egyik újságírónk oknyomozó munkájának részleteit tartalmazza. Vajda György kollégánk – akivel az alábbiakban arról beszélgetünk, hogy a magyar futballt is érintő fogadási ügyekben mit tapasztalt 2004-ben – története arról fest képet, mi zajlik a háttérben.
A NÉMETEKNÉL IS VOLT VALLOMÁS

A tekintélyes német Spiegel magazin internetes oldala lényegében összefoglalót közöl cikkeinkből: elsősorban az U21-es válogatott Szlovákia és Szerbia elleni vereségére koncentrál, valamint idézi Somodi Bence kapus és Pintér Ádám nyilatkozatát, amelyben arról beszélnek, hogy megkeresték őket, de nem vállalták, hogy a „megrendelők" kedve szerint alakítják az eredményt.

Időközben a német hatóságok újabb ügyre bukkantak. Egy, a német közszolgálati televízióban névtelenül nyilatkozó, szerb származású bandatag Ante Sapina letartóztatása után szólalt meg, elmondva, hogy a német másodosztálytól kezdve egészen az ötödosztályig manipuláltak mérkőzéseket, sőt azt is elárulta, hogy 2007-ben egy klub a közbenjárásukkal esett ki, mert a szezon vége előtt egymás utáni két mérkőzés eredményét befolyásolták.

Az informátor beszámolt a módszereikről is, és elmondta, hogy felmérik, kinek van tartozása, ki szereti a szerencsejátékokat vagy például az alkoholt.

– Kétezer-négy elején azzal a hírrel érkeztél a szerkesztőségünkbe, hogy drámai részletek birtokában vagy a fogadási csalásokról. Az ügy főszereplője, akit „Karesznek" neveztél, végül nem vállalta a nyilvános szereplés, az általad gyűjtött anyag így nem válhatott publikussá, a történeted azonban a most napvilágra kerülő ügyek révén újra életre kelhet.
– Öt évvel ezelőtt a Nemzeti Sport központi telefonvonalán többször is jelentkezett egy ismeretlen, akinek kiejtése furcsa volt, zavartnak is tűnt, és egyre-másra az akkori főszerkesztőnket kereste – elevenítette fel a történteket Vajda György. – Az egyik délelőtt az asszisztens, megunva a folyamatos hívásokat, hozzám kapcsolta a telefonálót. Nem mutatkozott be, gyanakvó is volt, de amikor érezte, hogy olyan emberrel beszél, aki jól ismeri a magyar futballt, a neveket, az eseményeket, akkor rákezdett. Azt mondta, olvasta a fogadási ügyekről akkoriban készült cikkeinket, és neki lenne bőséggel mondanivalója. Megadta az elérhetőségét, egy szerbiai telefonszámot, az mondta, nevezzem majd csak „Karesznek", és azzal tette le a telefont, hogy hívjam fel, ha érdekel a téma,

– Amiről akkoriban beszéltél nekünk, az hihetetlen, sőt ijesztő sztorinak tűnt...
– Elképesztő volt, amit mondott: vagyis, hogy harminc NB I-es mérkőzésről, valamint hatvan, a magyar bajnokságban játszó futballistáról tud, és bizonyítékai is vannak arra, hogy ki, mikor, hogyan került bele a fogadási ügyekbe.

– Miért volt érdeke „Karesznek", hogy kipakoljon?
– Azt mondta, azért akar elmondani mindent, mert az egyik játékos átverte. Eleinte csak csöpögtette a híreket, többször is felhívtam, és egyre-másra árulta el meglepő információit: félidei állásokat, végeredményeket mondott be halál pontosan, sok-sok játékost becenevén emlegetett, nagyon benne volt a magyar futball ügyeiben. Sokáig azonban hiába kértem találkozót tőle, azt mindig elodázta.

– Bolond is lett volna meghívni magához.
– Pedig aztán csak megtette. Kiderült, hogy nincs vízuma, úgyhogy aztán nekem kellett kimennem Szerbiába, amikor beadta a derekát, hogy találkozzunk. Az ismerősömmel felkerekedtünk, és amikor Horgoshoz értünk, onnantól telefonon már ő navigált, merre is menjünk tovább. Nem voltunk messze a határtól, de mégis úgy tűnt, „Karesz" egy isten háta mögötti falucskában él. A lakásába nem hívott be, az udvaron, a diófa alá ültünk le beszélgetni.

NYOLC NB I-ES MECCSBŐL
KÉT ÖSSZECSAPÁS GYANÚS

A lapunkhoz eljutó legújabb információ szerint a Soproni Liga augusztus 15-i és november 7-i fordulójában jelzett az UEFA élő fogadási csalásokat kiszűrni hivatott monitoringrendszere: ezeken a játéknapokon rendezték meg azt a két mérkőzést, amelyekkel kapcsolatban Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke és Helmeczy László alelnök a keddi rendkívüli sajtótájékoztatón - nem megnevezve őket - lehetséges visszaélésről beszélt. A lapunkhoz eljutó információ azt is tartalmazza, hogy mindkétszer ugyanannak a fővárosi csapatnak egy vidéki együttes elleni összecsapásáról van szó. Mint arról szerdán beszámoltunk, az MLSZ a Nemzeti Nyomozóirodához fordult, és felkérte az illetékes hivatalt, hogy a fogadási visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítésében járjon el. Kisteleki István, a szövetség elnöke nem titkolta: a fent említett két mérkőzésről érkező jelzésen kívül elsősorban a Nemzeti Sportban megjelent cikkek hatására vált sürgőssé a büntetőfeljelentés.

A mellékelt táblázatban azokat a mérkőzéseket soroltuk fel, amelyekre illik a lapunkhoz eljutott információban lévő „személyleírás". Hangsúlyozzuk: az alábbi nyolc mérkőzésből csupán kettőt talált gyanúsnak a monitoringrendszer.

– Akkor és ott kaptál néhány oldalnyi papírt is...
– Így van. „Karesz" rögvest a történet közepébe vágott, elővett egy füzetet, abban pedig kézzel írva, akkurátusan vezetve szerepelt minden magyar bajnoki és kupameccs, helyszín, időpont, statisztikák és az, hogy egy-egy csapatból melyik játékos a beavatott. Volt, hogy két név szerepelt a klubé mellett, volt, hogy öt. Végül „Karesz" teleírt öt oldalt, amit odaadott, hogy azt használjam.

– Mindegyik, az NB I-ben akkor szereplő magyar csapat szerepelt azon a listán?
– Nem. Három csapat neve nem szerepelt a listán: a Debrecené, az MTK-é és a FTC-é.

– „Karesz" pénzt kért lapunktól az információkért, aztán az ügyből mégsem lehetett semmi. Megijedt?
– Eltűnt. Egymillió forintot kért a birtokában lévő anyagért. Azt mondta, a leleplezésre két oka is volt: segíteni a börtönben ülő ismerősén, és megleckéztetni azt a magyar játékost, aki becsapta.

– Mi volt a legmegdöbbentőbb eredménysor a listán, és mit tudtál meg, milyen módszerekkel folyt a meccseredmények manipulálása?
– Szerepelt azon a listán például kétezer-kettőben játszott válogatott felkészülési mérkőzés, nemzetközi kupameccs, külföldi bajnoki, amelyiken magyar légiós is pályára lépett. A felsorolást látva, a történeteket hallgatva bizonyossá vált, hogy „Karesz" volt az a szervező, aki bizonyos játékosokkal – így a hatvan magyarral –, az összekötőkkel tartotta a kapcsolatot. Ő ugyebár nem jöhetett el Magyarországra, de elmondta, hogy a játékosokkal - akik között, mint az élet bármely másik területén, mindig akadt olyan, akinek szüksége volt gyorsan és könnyen megszerezhető pénzre - az összekötők sohasem találkoztak futballkörnyezetben, mondjuk a pályák környékén. Éjszakai szórakozóhelyek, belvárosi éttermek, szállodák voltak a megbeszélések helyszínei.

– Kiadónk letétbe helyezte azokat a feljegyzéseket, amelyeket „Karesztól" kaptál, de te, aki napról napra járod  a pályákat, mit tapasztaltál, a magyar futballban dolgozókat megérintette-e valaha is ez az ügy, vagy berkeken belül csak most lett divat bundát emlegetni?
– Ellenőriztem a „Karesztól" kapott információkat, így beszélgettem edzőkkel is a helyzetről, akik közül például Gellei Imre, Csank János vagy Pintér Attila őszintén kíváncsi volt arra, mi zajlik a háttérben vagy éppen a magyar szakemberek háta mögött. Felhívtam Szieben Lászlót, a liga akkori elnökét, aki meghallgatott, de azt mondta, nem lehet mit kezdeni, ha nincs bizonyíték, vagy a rendőrség nem lép. Később Kisteleki Istvánnak – aki akkoriban volt ligaelnök – is jeleztem, hogy vannak információink, és kíváncsi lennék a véleményére, de tőle nem érkezett válasz.

KÉT MÉRKŐZÉS GYANÚS 
Augusztus 15-én lejátszott mérkőzések
Videoton–Honvéd    2–0 (1–0)
Kecskeméti TE–Vasas    5–1 (2–0)
MTK Budapest–ZTE    1–0 (0–0)
FTC–Paks    1–1 (0–0)
November 7-én lejátszott mérkőzések
ZTE–Vasas     4–1 (1–1)
Kecskeméti TE–MTK Budapest    2–5 (0–3)
Honvéd–Paks    1–1 (0–1)
Pápa–FTC    0–1 (0–0)

– Az Újpest egyik tulajdonosa, az MLSZ elnökségének tagja, Kovács Péter jelezte, tud az általad összegyűjtött anyagról, az NS birtokában lévő, letétbe helyezett papírokról.
– Kovács Péter volt az egyetlen olyan futballvezető, aki komolyan vette az ügyet és azt, hogy a Nemzeti Sport korábbi, valamilyen okból gyanúsnak tűnő meccsekkel foglalkozó cikkeinek van valóságalapjuk. Két és fél évvel ezelőtt találkoztunk, és ő arról beszélt, elborzasztó sejtései, sőt tapasztalatai vannak, és a lista alapján ő is szembesülhetett a múltbéli esetekkel. Sokan kérdezik most tőlem, miért nem írunk, említünk neveket. A fogadási csalásokkal kapcsolatban ez a legnagyobb akadály: a németek tettenéréssel, lehallgatással buktattak vagy buktatnak le bírókat, játékosokat, sportvezetőket, de ilyen módszerekről idehaza nem beszélhettünk. Az újságírók, a lapok kezét is megkötik a különféle jogszabályok. Az például megtörtént, hogy valaki szólt nekem: tisztes távolságból megnézhetem, kik és hogyan hajtják be a pénzt egy félresikerült fogadási ügy után, de azért az informátor figyelte, mit hogyan csinálok. Félelmetes volt a szituáció. Külföldi rendszámú autó parkolt le, szekrény termetű emberek szálltak ki a kocsiból, úgyhogy nem véletlenül mondták a minap a labdarúgó-szövetség sajtótájékoztatóján: vigyázat, ez a félelmetes alvilág!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik