Új irány? Futballsztárok az ificsapatokból

Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke a Nemzeti Sport vasárnapi számában olvasható interjúban megemlítette, hogy a bajnoki záró fordulóban a végül bronzérmet nyerő felcsúti együttes hat saját nevelésű labdarúgót szerepeltetett, és hogy Hornyák Zsolt vezetőedző egyre több korábbi akadémistának adott lehetőséget.

A saját nevelésű játékosok szerepeltetését gyakran kérik számon a honi akadémiákon, ezért összeállítást készítettünk, amely megmutatja, melyik NB I-es klub hány ilyen futballistáját játszatta legalább tíz bajnoki mérkőzésen, vagyis hozzávetőlegesen az idény egyharmadában.

Látható, hogy a DVSC, a Puskás Akadémia és a Honvéd utánpótlásképzése azért már fel tud mutatni eredményeket (a debreceniek elsőségének fényét erősen árnyalja, hogy a csapat kiesett az első osztályból, ugyanakkor a tíz saját nevelésű fiatal szerepeltetése nemzetközi mércével mérve is kimagasló). Abból a szempontból is csalóka a kép, hogy a friss feljutó MTK Budapest nem szerepel a listán, holott az ország első ilyen intézménye, a kék-fehérek által működtetett agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémia nagyon sok játékost adott első és második ligás kluboknak, miközben az MTK maga is szép számban szerepeltet onnan kikerülő fiatalokat.

Ugyanez elmondható a most szintén másodosztályú szombathelyiekre is, akik az Illés Akadémián az elmúlt években kinevelték mások mellett a friss élvonalbeli gólkirályt, Radó Andrást, a székesfehérváriakkal kétszeres bajnok Kovács Istvánt vagy éppen Dombó Dávid kapust.

Ugyanakkor a statisztika nem mutatja meg azt sem, hogy például a kispesti nevelésű Bobál ikrek – Dávid és Gergely – végül a Zalaegerszegben, a Felcsúton képzett Zsótér Donát pedig Kispesten és Újpesten lett országosan elismert játékos. Miközben pedig az is látható, hogy vannak csapatok, amelyek egyetlen náluk pallérozódó tehetséget sem tudnak huzamosabban játszatni a felnőttcsapatukban, sőt egyesek hazai játékost sem igazán.

Az NB I-es klubok mellett megmutatjuk azt is, hogyan áll e tekintetben az európai futball elitje, összegyűjtöttük a Bajnokok Ligájában pillanatnyilag még versenyben lévő tizenkét csapat saját nevelésű játékosait is. (Árnyalja a képet, hogy a spanyol bajnokságból még több forduló hátravan, a francia viszont nem fejeződött be.)

Kiderül, hogy a legendás, korábban a leendő sztárokat nagy tömegben kinevelő barcelonai La Masía ugyan már nem ragyog régi fényében, de még mindig a Barcelona foglalkoztatja a legtöbb általa nevelt növendéket, és bár ezt kevesen gondolnák, a Real Madrid sem áll rosszul ezen a téren. Az RB Leipzig nem a hagyományos utat járja, a szó szoros értelmében saját nevelésű játékosa nincs is, többen viszont a franchise-hoz tartozó Red Bull Salzburgtól vagy a New York Red Bulltól kerültek át a Bundesligába, az egységes képzés keretein belül (a projekt működéséről a napokban bővebb összeállítást közöltünk).

Szintén becsapósak a Chelsea számai, hiszen a londoniak elképesztő számú tinédzsert láncolnak magukhoz már fiatalon, akiket aztán folyamatosan „kölcsönben neveltetnek”, ám dicséretes, hogy miközben 1999-ben a Chelsea volt az első angol klub, amely csupa idegenlégióssal lépett pályára, ma már a hazai, részben saját nevelésű fiatalok jóval nagyobb eséllyel megkapják a lehetőséget.