KÁNTOR BARNABÁS 2015.04.28 15:07 Frissítve: 2015.04.29 13:43

„Nem kell farkast kiáltani” - így mentheti meg a futsalcsapat az ETO-t

Mint beszámoltunk róla, a sporttörvény és a Labdarúgás Versenyszabályzata alapján a Magyar Labdarúgó-szövetség engedélyt ad arra, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő Győri ETO FC Kft. az NB III-ban szereplő Győri ETO II versenyjogát (és az utánpótláscsapatokét is) átruházza a vele szerződéses együttműködési viszonyban álló másik egyesületnek – azaz a futsalcsapatnak. Ezzel megmenekülhet az egyesület utánpótlása, valamint az ETO jövőre indulhat az NB III-ban, így nem a legalsó osztályban (megyei III. osztály) kell újrakezdenie. A helyzet pontosabb megértése céljából Szabados Gábor sportközgazdászt kérdeztük.

 

Még az is lehet, hogy a következő szezontól is NB I-es labdarúgás lesz az ETO Parkban (Fotó: Móricz-Sabján Simon)

– Meglepőnek tartja az MLSZ döntését?
– Egyáltalán nem – nyilatkozta Szabados Gábor a Nemzeti Sport Online megkeresésére. – Látni kell, hogy az ETO olyan szinten működött az NB I-ben, amely költségvetés szempontjából az egyik legjobban ellátott klubbá tette, ez pedig nem piaci bevételeken alapult. Ami a piaci bevételekből és a költségvetésből hiányzott, azt a Quaestor adta bele. Hogy milyen forrásból tette ezt, azt a bíróság eldönti, legális volt-e vagy sem. Az ETO-nak ez a helyzete tulajdonosi hozzájáruláson alapult, márpedig ha ez nincsen, akkor csak a piaci bevételek maradnak, esetleg önkormányzati segítség. Ha sikerülne új tulajdonost találni, akkor is csak úgy működik ez a történet, ha van egy olyan tulajdonos, aki meg tudja ezt tenni.

 A többi NB I-es klub segítségét kérték
A többi NB I-es klubtól vár hozzájárulást az MLSZ ahhoz, hogy a közös marketingbevételből hitelt adhasson a Győri ETO 150 milliós forintos köztartozásának kiegyenlítéséhez – tudta meg az origo.hu. A portál azt írja, a pénzt csak kölcsönbe adná a szövetség, fedezetnek azt szánja, hogy a jelenlegi tartalékcsapat hátha feljut előbb a másodosztályba, majd az élvonalba.

– Pontosan mit jelent ez?
– Azt, hogy van egy olyan tulajdonos, akinek megéri adott esetben több százmillió forintot éves szinten beletenni azért, mert ő ezt valamilyen más forrásból vissza tudja hozni, tehát olyan szinergia-stratégia működik, hogy neki ez más vállalkozásain keresztül megtérül. A Quaestor esetében feltételezhetjük, hogy a cégnek megérte az a marketingérték, amit a klub képvisel. Sok klub működik így: van egy tulajdonos, aki azért működteti veszteségesen a csapatot, mert egyébként neki az más forrásokból megtérül. Ha nincs ilyen tulajdonos, csak a piaci bevételek maradnak, az egy NB I-es klub fenntartásához kevés. Azért mondom, hogy nem vagyok meglepve, mert ez maradt az egyetlen gazdaságilag, finanszírozási szempontból elfogadható megoldás.

– Van-e buktató ebben a történetben, olyan jogi pont, amelyen ez a megoldás elakad?
– Tavaly az Újpest némileg hasonló helyzetben volt, kérdéses volt, hogy megfelel-e az a forgatókönyv a jogszabályoknak és a törvényeknek. Ezt a „rugózást” a Győrnél is el lehet játszani. Annyiból más a helyzet, hogy itt az NB I-ből nem az élvonalba mentik meg a klubot, hanem a harmadosztályba, tehát van benne jócskán jogi kompromisszum a győriek részéről.

– Hosszú távon milyen kifutása lehet a jelenlegi helyzetnek?
– Nagy kérdés, hogy hosszú távon az új cég, a futsal kft., amely most már a nagypályás labdarúgásban is érdekelt, fel tud-e építeni egy olyan klubot, amely visszakerül az első osztályba. Eközben azt látjuk, hogy jó eséllyel Győrben is lesz NB I-es csapat a Gyirmót révén. Ez érdekes szituáció, hogy fel tudják-e építeni úgy a csapatot, hogy élvonalba jusson, illetve van-e igény két első osztályú csapatra Győrben. Azt gondolom, hogy az ETO-ra van igazán igény a városban, de kérdés, hogy mindez megvalósítható-e. Tudnak-e olyan támogatókat, valamint tulajdonost szerezni, aki az NB III-ból ezt véghez tudja vinni. A túléléshez ez a terv nagyon jó alap, hiszen így nem a megyei alsóbb osztályból kell nekivágniuk a visszakerüléshez. Sőt, marketing szempontból még jól is járhat a klub ezzel.

– Láthattuk a Ferencváros esetében is, az Üllői úton telt ház volt első NB II-es meccsen.
– Igen, az a jelenség akkor elindított egy szimpátiahullámot a szurkolók körében. Kérdés, hogy egy ilyesfajta összefogást Győrben ki tud-e váltani ez a helyzet, ez mindenképpen kellene ahhoz, hogy fel lehessen építeni ezt a csapatot az NB I-be jutáshoz. A Fradinál is láthattuk, hogy a lelkesedés kezdett elapadni, főleg akkor, amikor már harmadszor futottak neki a feljutásnak a zöld-fehérek. Győrben pedig a bajnokcsapatot is csak néhány ezren nézték az új stadionban. Mindeközben, mint említettem is, minden bizonnyal lesz győri csapat ősztől az első osztályban, így egyáltalán nem lennék meglepve, ha a Gyirmót az ETO Parkban játszaná a mérkőzéseit a következő szezonban. Hosszú távon az a normális, ha az ETO van az NB I-ben és a Gyirmót alacsonyabb osztályban, ennek ellenére könnyen lehet, hogy a következő években ezt fordítva látjuk.

– Külföldön előfordulhatna ilyen helyzet?
– Egyáltalán nem tartom kizártnak, nem kell farkast kiáltani, hogy ez csak Magyarországon lehetséges és sehol máshol. Szerintem ez teljesen normális helyzet. Vannak hasonló példák külföldön, olyan esetre is, amikor egy csődbe ment csapat jogát megvették és elköltöztették. Angliában, például amikor a Wimbledon megszűnt és átvette a Milton Keynes, az ilyen helyzet volt. A Wimbledon szurkolói ekkor új csapatot alapítottak ugyanezen a néven, és elindították alsóbb osztályban. Vannak erre példák külföldön is, nem egyedi jelenség ez, nem tartom kirívónak. Ebben a helyzetben egy NB I-es futballklub, amely megszűnik, ugyanabban a városban, vele együttműködésben működő klub révén az NB III-ban tud indulni – ez Európában is teljesen normális és elfogadott. Nem az MLSZ-t akarom védeni, de tényleg nagyon fontos ebben a történetben, hogy több száz gyereket működtető utánpótlás-szervezetről is szó van, az, hogy ez életben maradjon, közös érdeke Győrnek és az egész magyar labdarúgásnak.

 A sportról szóló 2004. évi I. törvény – melyik paragrafus vonatkozik az ETO-ra?

Alább a sporttörvény indulási jogok átruházására vonatkozó paragrafusait olvashatják. Az ETO-ra a a (2) bekezdés c) pontja vonatkozhat, az Újpestre tavaly a (2) bekezdés d) pontját alkalmazták, a lila-fehérek – az UTE közreműködésével – ezért tudták az NB I-es jogot megtartani.

33. § (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően:
a) az a sportvállalkozás, sportegyesület, sportszövetség, amellyel szemben a bíróság elrendelte a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll,
b) az a sportegyesület, sportszövetség, amely elhatározta feloszlását,
c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult.

(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:
a) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át,
b) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át,
c) a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átadja a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak,

d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület tagra az országos sportági szakszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.

(2a) Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik. 

 

2020.06.04 23:43:32

Labdarúgó NB I MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Ahogy a reklám mondta: új nyár, új fürdőruha.

2020.06.03 13:45:27

Labdarúgó NB I ZOMBORI ANDRÁS (összefoglaló), HATÁR DÁVID (percről percre)

A Mezőkövesd egyszer egyenlített, másodszor már nem volt válasza • El-selejtezőben indulhatnak a kispestiek.

2020.06.02 21:12:49

Labdarúgó NB I DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Oda lehet érni itthonról a csúcsra magyar futballedzőként.

2020.06.02 15:42:53

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A góllövőlista vezetője 9-es osztályzatot kapott. Az NS szerint Iványi Zoltán tévedett Diósgyőrben.