G. G. „Hatéves koromban az óvodai úszásnál ismerkedtem meg az sporttal, nagyon nehéz volt, hiszen magától a víztől is rettegtem, de szerencsére megszoktam, és gyakorlatilag tizenegy évre ott ragadtam. Pont az tetszett meg az úszásban, ami másokat megriaszt, azaz a monotonitás. Számomra ez a rendszerességet jelentette, ami biztonságot adott, ugyanakkor ahogyan nőttem, egyre inkább lett túlságosan is megszokás a dologból” - elevenítette fel a kiskunhalasi éveket Vas Luca, aki hosszú évekig egy 19 méteres medencében gyűjtötte a kilométereket. „Remek kis csapat voltunkNovotny Attila vezetésével, összességében azt kell, hogy mondjam, nagyon jó emlékeim vannak, talán kivéve a medencét, egyszerűen nem is értem, hogyan bírhattam ennyi évig. Gyakorlatilag mire az ember belejött az úszásba, már jöttek is a fordulók, ez pedig elképesztően le tudja szívni az energiát. Ezen kívül valahányszor elmentünk egy versenyre és beugrottunk a rendes ötvenes medencébe, azt hittük, sosem lesz vége.”G. G. „Hatéves koromban az óvodai úszásnál ismerkedtem meg az sporttal, nagyon nehéz volt, hiszen magától a víztől is rettegtem, de szerencsére megszoktam, és gyakorlatilag tizenegy évre ott ragadtam. Pont az tetszett meg az úszásban, ami másokat megriaszt, azaz a monotonitás. Számomra ez a rendszerességet jelentette, ami biztonságot adott, ugyanakkor ahogyan nőttem, egyre inkább lett túlságosan is megszokás a dologból” - elevenítette fel a kiskunhalasi éveket Vas Luca, aki hosszú évekig egy 19 méteres medencében gyűjtötte a kilométereket. „Remek kis csapat voltunkNovotny Attila vezetésével, összességében azt kell, hogy mondjam, nagyon jó emlékeim vannak, talán kivéve a medencét, egyszerűen nem is értem, hogyan bírhattam ennyi évig. Gyakorlatilag mire az ember belejött az úszásba, már jöttek is a fordulók, ez pedig elképesztően le tudja szívni az energiát. Ezen kívül valahányszor elmentünk egy versenyre és beugrottunk a rendes ötvenes medencébe, azt hittük, sosem lesz vége.”
Vas Luca • Forrás: Délmagyar
Vas végül június közepétől szeptemberig kis pihenőt tartott, s ahogyan elmondta, ebben az időszakban tökéletesen feltöltődött, s újult erővel vágott bele a szegedi kalandba, amely új fejezetet nyitott az életében. „Ez az időszak tökéletes volt arra, hogy kitaláljam, mit is akarok valójában. Szegedre költözésem minden szempontból nagy váltás az életemben, hiszen itt decemberig gyakorlatilag egyedül éltem, azóta a legjobb barátnőm, az ugyancsak Kiskunhalasról érkezett úszó, Szilvási Gréta is itt lakik velem, valamint az iskolában is magántanuló vagyok”- tette hozzá.
A vidékbajnokságon ugyanmedencében gyűjtötte az aranyakat, idén Gellért Gábor irányításával elsősorban a nyíltvízi viadalokra koncentráln. „Eddig kétszer úsztam nyílt vízben, tavaly és tavalyelőtt az országos bajnokságon. Először igazából a fóbiámat kell majd legyőznöm, a nyílt víz ugyanis egy kicsit nyomaszt, hiszen nem látom a mélységét és a végét sem. Először azt szeretném csak elérni, hogy azokat az elvárásokat, amelyeket Gellért Gábor támasztott velem szemben, teljesítsem, majd jussak ki az ifjúsági Európa-bajnokságra és a világbajnokságra.”
A fiatal sportoló megjegyezte, amióta véget ért kiskunhalasi pályafutása, inkább rövidebb távlatokra tervez.„Most először a jövő heti medencés hosszútávú országos bajnokságra készülünk, amely Békéscsabán lesz, majd a nyíltvízi országos bajnokságra. Összességében úgy gondolom, akkor van értelme bárminek az életben, ha az ember élvezi, amit csinál. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy én is addig fogok úszni, amíg örömöm lelem benne, vagy bele nem fásulok.”
Gellért Gábor dicsérte tanítványát: végtelenül szorgalmas, jó ingerekkel megáldott, hatalmas munkabírású sportoló, hasonlót korábban csak Olasz Annánál tapasztalt. „Egyszerűen fáradhatatlan, ma reggel is reklamált egy kicsit, amiért csak 8500 métert úsztunk...”
További korosztályos hírek ÚSZÁSBAN a sportági aloldalunkon.
