NB I: Csányi Sándor szerint legkorábban május 23-án folytatódhat a bajnokság

K. Zs.K. Zs.
Vágólapra másolva!
2020.04.30. 19:04
null
Csányi Sándor (Fotó: Koncz György, 2019)
Számításaik szerint legkorábban május 23-án kezdődhetnek meg ismét a mérkőzések a koronavírus-járvány miatt szünetelő labdarúgó NB I-ben és NB II-ben – derült ki abból az élő videóinterjúból, amelyet Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke a Brain Bar Facebook-oldalának adott csütörtök kora este.

 

Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója elsősorban a magyar gazdaság kilátásairól, a világgazdasági helyzetről, a krízis tanulságairól beszélgetett Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, de a koronavírus-járvány futballra gyakorolt hatása is teret kapott a mintegy másfél órás interjúban.

„Ha lehetővé teszik, akkor elkezdjük a bajnokságot, az MLSZ elnöksége erről korábban állást is foglalt, és erről tájékoztatta a csapatokat is. A mi számításaink szerint május 23. és június 13. között tudnánk elkezdeni, és ez esetben be tudjuk fejezni június végére, július legelejére” – fogalmazta meg a lényeget Csányi Sándor, hangsúlyozva, hogy egyelőre várják az állami szabályozás hivatalos leiratát.

Beszámoltunk róla: csütörtökön a kormány engedélyezte az edzést és a zárt körű sporteseményeket május 4-től a profi, amatőr és tömegsportban, s ez alapján a Nemzeti Sport Online is legkorábbi május 23-i bajnoki kezdést valószínűsített.

A csütörtöki kormányinfón ugyanakkor nem vált egyértelművé, hogy az edzésekre és a zárt körű meccsrendezésre vonatkozó engedély az egész országra vagy csak vidékre érvényes-e – alighanem erre is vonatkozott az MLSZ-elnök megjegyzése, hogy várják a pontos állami szabályozást. Ennek első lépéseként késő este a Magyar Közlönyben aztán megjelent a vonatkozó kormányrendelet.

Csányi Sándor szerint az NB I és az NB II csapatai rendelkeznek olyan infrastruktúrával, amire támaszkodva megteremthetők az újrakezdés feltételei (mérkőzések előtti tesztelés, esetleges fertőzöttek elkülönítése, további egészségügyi előírások betartása), ám a tesztelés jelentős költségeit elő kell teremteni. Az MLSZ-elnök szerint a bajnokság újraindulása ebből a szempontból is fontos, hiszen ez esetben befolynak a klubokhoz a teljes idényre szóló szponzori pénzek.

Ezzel összefüggésben, az amatőr futball és a Bozsik-program mielőbbi újbóli elindulásával kapcsolatban elmondta: „Azok indulnak a legkevésbé újra” – indoklásképpen az egészségmegőrzéshez szükséges tesztelés tetemes költségét, lebonyolításának fizikai nehézségeit, a teljes utánpótlás- és felnőttmezőnyt tekintve százezres nagyságrendű részvételt felhozva.

 

Ami az NB I-et és az NB II-t illeti, Csányi egyértelműsítette, hogy az első időkben nyilvánvalóan zárt kapus mérkőzésekre kerül sor – a kormányinfón elhangzottak értelmében ötszáz főnél nagyobb rendezvényeket augusztus 15-ig nem lehet tartani –, amivel kapcsolatban viccesen megjegyezte: „Zsúfoltak nem szoktak lenni a stadionjaink, előrelátó volt a szövetség, hogy úgy alakította a nézőszámokat, hogy járványhelyzetben is kezelhetők legyenek.”

Mint ismert, a magyar válogatottra Eb-pótselejtező vár Bulgária ellen, ennek időpontja még nem ismert. Csányi Sándor elmondta: az UEFA illetékes testülete május 11-én tárgyalja a közeljövő válogatott programját, ez ügyben akkor láthatunk majd tisztábban.

REGIONÁLIS BAJNOKSÁGOK

A koronavírus-járvány világszerte megrázza a futballklubokat, logikusnak tűnik, hogy előtérbe tolódhat a regionális bajnokságok sokak által dédelgetett ötlete – azaz a tehetősebb csapatok mintegy előre menekülve ilyen ligákba tömörülhetnek.

„Támogatom is, meg nem is – mondta erre a nemzetközi futballban is vezető tisztségeket betöltő Csányi Sándor –, mert még nem látok tisztán.”

Ez ügyben folynak vizsgálatok, gondolatkísérletek, de az elnök szerint nemcsak a sportszakmai kérdésekre kell megnyugtató választ találni (elegendő számú kvóta a BL-induláshoz, El-induláshoz – egy négy ország csapatait tömörítő regionális bajnokságban például 4-8 –, a kiesés, feljutás méltányos megszervezése), hanem a gazdasági hátteret is körül kell járni.

Nagy kérdés például, hogy ha egy ma még a nemzeti bajnokságokra fókuszáló szponzor a regionális pontvadászatban lát nagyobb lehetőséget, és vált, miként érhető el, hogy ez ne okozzon jóvátehetetlen károkat a hazai bajnokságban.

 

STABILITÁS ÉS ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS

„Az állami szerepvállalás nagyobb, mint máshol, de a produktumhoz képest nem nevezhető túlzottnak” – felelte egy fórumozói kérdésre Csányi, hozzátéve, hogy bár a válogatott mérkőzései iránt vitathatatlanul nagyobb az érdeklődés, az NB I is kiszolgál akkora szurkolói igényt, hogy más tv-műsorokhoz mérten ne minősüljön „túlfizetettnek”.

Az elnök megismételte, amit nemrégiben a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjúban is kifejtett: a koronavírus-járvány teremtette körülmények között a magyar labdarúgás helyzete a környező országokhoz képest, sőt európai viszonylatban is stabil, ami relatív versenyelőnyt jelent, erre alapozva „bízom abban, hogy a magyar futball felfelé ívelő pályán van”.

Ugyanakkor, ha a magyar klubok alkupozíciója javul is nemzetközi bizonylatban, úgy véli, hogy a „nagyok” és a „kicsik” közötti különbség érdemben nem csökken az új helyzetben sem.

A taopénzek várható csökkenésével kapcsolatban elmondta: ahogyan az OTP vezetőjeként, úgy MLSZ-elnökként is a tartalékolás híve, „tíz éve gyűjtögetünk”, hogy ha vészhelyzet áll elő, akkor át tudják hidalni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik