NB I: a válogatottba vágyik a Diósgyőr középpályása

– Először az álomcsapatban. Meglepődött?
– Már a Nemzeti Sport szerdai számában láttam, hogy az abszolút rangsorban az ötödik helyen zártam, gondoltam, így benne leszek az ősz csapatában – mondta lapunknak Márkvárt Dávid, a kilencedik helyen álló DVTK 25 éves középpályása. – Jó érzéssel nyitottam ki az újságot, ez egyfajta visszajelzés, hogy hasznos tagja vagyok a Diósgyőrnek.

– Figyeli a bajnokik utáni osztályzatokat?
– Igen, amúgy is megveszem a lapot mindennap, de nyilván a vasárnapi ilyen szempontból különleges – azt kell mondanom, a legtöbb esetben egyetértettem az osztályzatokkal. Inkább azon bosszankodtam, hogy ha, mondjuk, kihasználok még néhány helyzetet, jobb is lehetett volna az átlagom.

– Ezért is bánhatja, hogy nem lépett pályára az utolsó két őszi bajnokin a Mezőkövesd és a Ferencváros ellen.
– Igen, remek lett volna két erős csapat ellen játszani és bizonyítani, de sajnos az MTK elleni Magyar Kupa-mérkőzésen megsérültem – ráadásul ki is estünk. Az biztos volt, hogy Mezőkövesden nem játszom – szerencsére nélkülem is három pontot szereztek a srácok –, míg a Fradi elleni bajnoki előtt megpróbáltam edzeni, de éreztem, még nem jött rendbe a comb-izomhúzódásom, így nem kockáztattunk. Fáj a szívem, hogy nem segíthettem, ráadásul ki is kaptunk az éllovastól.

– Hogyan értékeli az őszt?
– Felemásan. Öt-hat ponttal többet is szerezhettünk volna, s akkor nyugodtabban várhatnánk a január végi folytatást.

– Jót tett az edzőváltás? Az ötödik forduló után érkezett Fernando Fernández helyére Feczkó Tamás.
– Az eredményességünkön megmutatkozik, hogy igen, jót tett a csapatnak. Ráadásul más stílusban is futballozunk, jobban erőltetjük a letámadást, agresszívabban játszunk, kellemetlenebb ellenfél lettünk. Rendkívül szoros a mezőny, mindössze két ponttal szereztünk többet, mint a kieső helyen álló Zalaegerszeg, vagyis el kell kapnunk a fonalat már a „tavaszi” szezon rajtján. Főleg úgy, hogy éppen a ZTE-vel kezdünk, majd az utolsó Kaposvár következik. Nyilván nem mondhatjuk, hogy hat pont megszerzése esetén már hátra is dőlhetnénk, de nagy lépést tennénk a bennmaradás felé.

– Milyen érzéssel tölti el, hogy még decemberben meghosszabbították jövő nyáron lejáró szerződését?
– Elmondhatatlanul jó! A pályán szeretném is meghálálni, hogy így szeretnek Diósgyőrben. A szurkolók hamar elfogadtak, gondolom, a futballom, a kitartásom és a személyiségem miatt. Megunhatatlan és felemelő érzés, amikor az utcán sétálva megállítják az embert csak azért, hogy készítsenek vele egy fotót, és sok sikert kívánjanak a következő bajnokihoz – ebből rengeteg erőt lehet meríteni.

– Játszhat úgy a folytatásban is, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány meghívót küldjön?
– Eddig háromszor szerepeltem a válogatottban, és aki egyszer odakerül, mindig visszavágyik. Az egyik legfőbb motivációm, hogy újra számítsanak rám, de látni kell, óriási a harc, mindenki be akar kerülne ebbe a szűk körbe. Igyekszem olyan teljesítményt nyújtani, hogy negyedszer is pályára léphessek.