MLSZ: nem korlátozzák a légiósok számát; új világ kezdődik – íme, a változások

2020.02.13. 00:15
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) január végén, az elnökségi ülést követően több, az NB I-et és az NB II-t érintő, a 2020–2021-es idénytől tervezett változtatásról beszámolt, melyekről a héten sajtóbeszélgetés keretében Vági Márton főtitkár és Barczi Róbert versenyigazgató részletes tájékoztatást adott.
Isael, Nguen és Boli (balról jobbra) már bizonyított az NB I-ben – az eddigi korlátozás eltörlésével a nyártól akár a Ferencvárosban is nőhet a külföldiek száma (Fotó: fradi.hu)
Isael,  Nguen és Boli (balról jobbra) már bizonyított az NB I-ben – az eddigi  korlátozás eltörlésével a nyártól akár a Ferencvárosban is nőhet a  külföldiek száma (Fotó: fradi.hu)
Isael, Nguen és Boli (balról jobbra) már bizonyított az NB I-ben – az eddigi korlátozás eltörlésével a nyártól akár a Ferencvárosban is nőhet a külföldiek száma (Fotó: fradi.hu)
A VÁLTOZÁSOK PONTRÓL PONTRA

 

Az MLSZ által a 2020–2021-es idénytől tervezett változtatások pontokba szedett ismertetése előtt azt érdemes leszögezni, amit Vági Márton, a szövetség főtitkára is megtett a napokban szervezett sajtóbeszélgetés során, hogy az eddigiekhez képest, az NB I-es és NB II-es klubokat érintő szabályozások terén szeretnének egy fokkal hátrébb lépni, ahogy elhangzott: „az eddigiekhez képest máshol és más anyagból lesz a kerítés”. A cél, hogy nagyobb döntési szabadságot kapjanak a klubok, ne érhesse a szövetséget az a vád, hogy a túlzott szabályozás miatt nem fejlődik a labdarúgásunk, nincs mozgástere a csapatoknak. Ezzel összhangban ugyanakkor az is cél, hogy gazdaságosabbá tegyék a működést, ne legyenek tömegével olyan játékosok, akiknek van NB I-re érvényes versenyengedélyük (ilyenből volt az előző idényben 504), fizetést is kapnak, de az első csapatban nem szerepelnek, nincs játékpercük (208-an voltak ilyenek a legutóbbi idényben) – erről a szándékról beszélt tavaly a klubvezetőknek intézett elhíresült kritikájában Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is.


25-ÖS KERET ÉS BÉRTÖMEG-SZABÁLYOZÁS

A fentiekkel összefüggésben az egyik legfontosabb változás a következő idénytől, hogy a keretek létszámát maximalizálják 25 főben, ennyi játékos kaphat A-s versenyengedélyt. Ezenkívül csak úgynevezett I-s engedéllyel rendelkező, U19-es és annál fiatalabb játékossal növelhető a keret. Ezzel együtt pedig, az UEFA által is alkalmazott „financial fair playjel” összhangban bevezetnek egy bértömeg-szabályozást.

Ennek az a lényege, hogy az úgynevezett sportágon kívüli bevételek – idetartozik többek között a jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, televíziós közvetítésekből és szerencsejátékból származó bevétel – hetven százaléka fordítható személyi kiadásokra, vagyis bérköltségre (ez a teljes bérköltségre vonatkozik, nem csak a játékosok bérezésére). Fontos leszögezni, ez nem fizetési sapka, mert nem lesz bérplafon, nem lesz egységes fizetési keret, hanem a bevételek függvényében korlátozzák a bérekre fordítható összeget. Az UEFA szabályzatában nem része ennek a bevételnek a játékoseladásból szerzett bevétel és a tulajdonosi tőkeemelés sem.

A tavaly ősszel bevezetett kooperációs kölcsönöket – ide tartoznak azok a fiatalok, akik egyszerre szerepelhetnek az NB I-ben és az NB II-ben is – nem befolyásolja az új szabály, ez a lehetőség továbbra is megmarad, de csak a 25-ös keretben amúgy is szereplő, U21-es játékosokat adhatják ilyen formában kölcsön.

AZ NB I-BEN MEGSZŰNIK A LÉGIÓSKORLÁTOZÁS; MI LESZ A FIATALSZABÁLLYAL?

VAR – A TERV MEGVAN

Az MLSZ által a napokban rendezett sajtóbeszélgetésen szóba került a videobíró, vagyis a VAR NB I-es bevezetésének terve is. Vági Márton elmondta, szeretnék a 2020–2021-es idénytől bevezetni, de annyira körülményes a technikai és egyéb feltételek kialakítása, hogy elképzelhető csúszás. (Ausztriában például előbb elindult a kiépítés folyamata, de az osztrákok már bejelentették, hogy nem ősszel, hanem csak jövő tavasszal vezetik be az új rendszert.) Az már megvan, ki fogja kiépíteni a VAR (Video Assistant Referee) technikai rendszerét, amely a pályán és a szobában lévő játékvezetők kapcsolaára épül, de emellett van egy úgynevezett VOL (Virtual Offside Line) online videórendszer is, amely a leshelyzeteket elemzi, és amelynek a technikai hátterét szintén ki kell építeni. A harmadik technikai elem a gólvonal-technológia lehetne, de ez utóbbit Magyarországon nem alkalmazzák majd a VAR mellett. A technikai háttér megteremtésén túl ki kell képezni a VAR rendszerét kezelni képes játékvezetőket, asszisztenseket, sőt még a rendszert üzemeltető (döntést nem hozó) operátorokat is. Erre megvannak a FIFA által előírt képzések, amelyeket mindenkinek el kell végeznie. Magyarországon jelenleg csak három játékvezetőnek van ilyen képesítése, de a profi bírók jelenlegi, hazai kerete kevés is lesz ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a VAR-hoz szükséges létszámot, ezt a kérdést is meg kell oldani. Aztán a megfelelő szakemberek kiképzése után, a rendszer bevezetése előtt hatvan valós tesztmeccset is meg kell szervezni (erre várhatóan Telkiben és még egy másik helyszínen kerülhetne sor), mert az előírások meghatározzák, hogy a VAR-bíróknak hány próbameccsen kell közreműködniük, különböző szerepekben, mire élesben is mérkőzést vezetnek a rendszer segítségével. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a VAR a közvetítő televízióra is többletterheket ró, mert minden meccset 12 kamerával kell rögzíteni, ehhez az eddigiekhez képest több operatőrre is szükség lesz. Már a felsorolásból is látszik, rendkívül összetett folyamatról beszélünk, így egyelőre kérdéses, hogy már az új idény augusztusi indulásakor életbe tud-e lépni a rendszer.

A változások másik fontos eleme, hogy a következő idénytől az NB I-ben semmilyen korlátozás sem vonatkozik majd a légiósokra, tehát megszűnik az a szabály, hogy csak tíz légióst lehet nevezni az NB I-es keretbe. Vági Márton kifejtette, tízéves időkeretben nézve Magyarországon, az európai átlaghoz képest nem magas a légiósok száma. A kezdőcsapatokban tíz év alatt átlagosan hét-nyolc magyar és három-négy külföldi szerepelt, és mivel általánosan elmondható, a külföldiek jövedelme a magasabb kategóriába tartozik, az MLSZ nem tart attól, hogy a jelenlegi korlátozás megszüntetésével ellepik majd a légiósok az NB I-et, nem számítanak arra, hogy egy keret 20-25 külföldi játékosból áll majd.

Az NB II-ben továbbra sem lehet légiósokat foglalkoztatni, illetve lehet, de az a klub elesik a szövetség 2.4 milliárd forintos normatív támogatásának ráeső részétől. Viszont nyártól már nem kettő, hanem csak egy U20-as játékos szerepeltetése lesz kötelező mérkőzésenként a másodosztályban.

Azok a határon túl született magyar, illetve magyar származású játékosok, akiknek ugyan nincs magyar állampolgárságuk, de közokirattal igazolni tudják, hogy felmenőik között vannak, voltak magyar állampolgárok, a jövőben sem számítanak majd légiósnak – de ez csak az U21-es, illetve fiatalabb játékosokra vonatkozik majd. Az idősebbek esetén a jelenleg élő szerződéssel rendelkezőket a szerződésük lejáráig nem korlátozzák, de ezentúl már csak az U21-es, illetve fiatalabb futballistákra vonatkozik ez a könnyítés.

Az NB I-es klubok normatív támogatási kerete az új idényben is 400 és 600 millió forint között alakul, és az alapösszeg kiegészíthető a többségében hazai játékosok, illetve a következő idénytől az U21-es magyar játékosok szerepeltetéséért járó, nagyjából 50-50 millió forinttal, amely egy az egyben percalapon lesz elszámolva (meg lesz határozva, hogy egy perc hány forintnak felel meg, a pontos összegek kidolgozása még folyamatban van). Lényeges különbség lesz azonban, hogy egy fiatal játékos pályára lépéséért önmagában még nem fog pluszpénzt fizetni az MLSZ, csak akkor, ha az adott meccsen a fiatal játékossal felálló csapat pontot is szerez. Az új idénytől a pluszösszeggel nem „kényszerösztönözni”, hanem jutalmazni szeretnék a csapatokat, hogy olyan fiatalt tudtak feladni az első keretbe, aki hozzá tudott járulni a pontszerzéshez.

AZ UTÁNPÓTLÁS-BAJNOKSÁGOK ÉS AZ NB III

Itt érkezünk el az életbe lépő változások egy másik fontos eleméhez, az utánpótlás-bajnokságok rendszeréhez és azon lehetőséghez, hogy az új idényben az NB I-es klubok indíthatnak NB III-as tartalékcsapatokat – a változások ezen részét Barczi Róbert versenyigazgató mutatta be a napokban tartott sajtóbeszélgetésen.

MAGYAR KUPA-DÖNTŐ LESZ A PUSKÁS ARÉNÁBAN, KETTŐS RANGADÓ ALIGHA

A nyártól életbe lépő változások annyiban érintik majd a labdarúgó Magyar Kupa lebonyolítási rendszerét, hogy jövőre minden párharc egymeccses lesz, nem lesznek visszavágók, az alacsonyabb osztályú csapatok lesznek a pályaválasztók, két azonos osztályú csapat meccsénél pedig az dönthet a pályaválasztói jogról, hogy melyik csapat játszott a korábbi fordulók alatt kevesebbszer otthon (az lesz a pályaválasztó). Vági Márton elmondta, a Magyar Kupát külön branddé kívánják alakítani, a döntőnek pedig minden évben a Puskás Aréna adna otthont, ahogy például Németországban is mindig a berlini Olimpiai Stadionban rendezik meg a kupadöntőt. A Magyar Kupával kapcsolatban elhangzott kérdésként, nem tart-e attól a szövetség, hogyha egy kisebb szurkolótáborral büszkélkedő csapat, például a Mezőkövesd eljut a döntőig, akkor nagyrészt üres lelátók előtt rendezhetik majd a finálét. Vági válaszában megjegyezte, a kisebb települések döntőbe jutása esetén azt kell megszervezni, hogy a város apraja-nagyja útra keljen, tehát mondjuk a 16-17 ezres Mezőkövesd esetén tízezer ember, mert így valódi futballünneppé válhatna az a nap egy kisváros lakói számára is. Ezen túlmenően pedig az MLSZ „titkos fegyvere” lehet ezen a téren az országban futballozó rengeteg gyerek, akiknek szintén ünnepnappal érne fel, ha minden évben ellátogathatnának a Puskás Arénába a Magyar Kupa döntőjére. A főtitkár ugyanakkor arról is beszélt, hogy kettős rangadók megrendezésére nem lát esélyt a Puskás Arénában, mert sem a mérkőzések megrendezésére vonatkozó különböző szabályok és technikai feltételek nem teszik lehetővé, hogy közvetlenül egymás után két bajnoki mérkőzést is megrendezzenek. Ráadásul a Puskás Arénában történő rendezés olyan anyagi terheket is róna a csapatokra, hogy nem áll érdekükben odavinni a bajnoki mérkőzéseiket.

Az MLSZ a klubokkal egyetértésben 2020–2021-től változtat az utánpótlás-bajnokságok rendszerén, amely eddig úgy nézett ki, hogy a kiemelt korosztályoknak számító U16-os, U17-es, U19-es bajnokságban nyolccsapatos első és 16 csapatos másodosztály volt, az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, és ha egy klub U17-es csapata kiesett, akkor az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztályt is „magával rántotta”. Az új idénytől úgy változik a rendszer, hogy ősszel az első és a másodosztály csapatait összevonják, két 12 csapatos csoportban küzdenek oda-visszavágós alapon, majd tavaszra az őszi eredmények alapján három nyolccsapatos csoportra osztják a mezőnyt. A 24-ből lesz egyetlen kieső, amelynek a helyére egy csapat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül, viszont mindegyik korosztály csak a saját szerepléséért felel (vagyis ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem szerepelhet a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen).

Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy így a tehetségesebb gyerekeket jobban merik majd felfelé játszatni a csapatok, nem lesz akkora nyomás az U17-es csapatokon, a legjobbjaiknak nem kell az eredmény céljából a saját korosztályuknál maradniuk, hanem följebb léphetnek. Ezzel egyidejűleg az U19-es csapatok legjobbjai pedig már az NB III-ban szerepelhetnek.

A következő idénytől ugyanis ismét megteremtik annak lehetőségét – akár az NB III-as létszám emelésével (bár a pontos kidolgozás még itt is folyamatban van) –, hogy az NB I-es klubok indíthassanak csapatot az NB III-ban (egy klub még gondolkodik a lehetőségen, a többi élne vele). Viszont az NB III-as csapatban U21-es és fiatalabb játékosok, illetve négy idősebb játszhatna.

Összefoglalásként elhangzott, az utánpótlásban korosztályonként az első és másodosztályban együttvéve több mint háromszáz gyerek futballozik, öt korosztályt nézve (U15-től) ez a szám ezerötszáz – azt szeretnék elérni, hogy átlagosan mindegyik NB I-es klub, mindegyik korosztályából egy-egy gyereket tudjon eljuttatni az NB I-ig, de nemcsak addig, hogy bemutatkozik, hanem hosszú távon meg is állja a helyét az élvonalban. Példaként elhangzott a Chelsea-ből Tammy Abraham neve, aki a londoniak utánpótlásából kikerülve 21-22 éves korára, három-négy év alatt, több másodosztályú kölcsönjáték beiktatásával jutott el odáig, hogy immár meghatározó játékosnak számít a Premier League-ben.

BÍZNAK ROSSIBAN

Vági Márton kérdésre válaszolva megerősítette, amiről már Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is beszélt korábban, hogy bíznak Marco Rossi szövetségi kapitányban, aki akkor is a posztján maradhat, ha a válogatott nem jut ki az Európa-bajnokságra. A trénerrel összességében azt a végeredményt produkálta a csapat az Eb-selejtezőkön, ami a magyar labdarúgás Európában elfoglalt helye alapján várható is volt. Elégedettek a munkájával, nem teszik felelőssé azért, mert nem sikerült bravúrt elérve a csapattal a 4. helynél előrébb végeznie a csoportban.

Az MLSZ azt szeretné, ha a klubok most már teljesen szabadon, az eddigi szabályozásból fakadó kötöttségek alól mentesülve úgy gazdálkodnának a saját utánpótlásuk erőforrásaival, a 17 és 22 év közötti fiatalokkal, hogy közülük mindegyik évfolyamból legalább egy játékost be tudjanak építeni az első csapatba. Legyen folyamatos az átjárás az utánpótlás és az első csapat között, az első csapat edzője kövesse nyomon a fiatalok fejlődési folyamatát, ami a korosztályos bajnokságok után az NB III-ban, majd az utánpótlás-piramis csúcsaként, a kooperációs kölcsönnek is köszönhetően az NB II-ben folytatódhat. Hogy minél többen juthassanak el az első osztályig, hogy legyen kiből válogatnia az aktuális szövetségi edzőknek, szövetségi kapitányoknak, az utánpótlás- és a felnőttválogatottnál, alakuljon ki valós versenyhelyzet.

A folyamatot a szövetség egy, az utánpótlásra vonatkozó licencrendszer kialakításával (ami a Double Passtól független, állandó ellenőrzésre, nyomon követésre épülne), illetve mentoringrendszer kidolgozásával is segítené. Utóbbi az edzőképzésből kikerülő trénereket is érintené, a lényeg az állandó, akár napi kapcsolat kialakítása a szövetség és az edzők, klubok, akadémiák között, a közös gondolkodás, közös problémamegoldás, de nem az eddigi szabályozások mentén, hanem a kluboknak nagyobb szabadságot adva.

„Új világ kezdődik, amelyben a klub döntéshozó. A klub szakembereinek kell kiválasztania korosztályonként a legtehetségesebb gyerekeket, megtervezni a karrierjüket, elmenedzselni őket a felnőttfutballig – ők jelenthetik hosszú távon a magyar labdarúgás jövőjét. Az MLSZ pedig biztosítja az ehhez szükséges, kiszámítható hátteret” – fogalmazott Vági Márton főtitkár.

Ezek is érdekelhetik
Legfrissebb hírek