MLSZ: az MTK és Gulácsi az élen a produktivitási rendszerben

Az MLSZ sajtóbeszélgetés keretében hozta nyilvánosságra a klubokra, iletve a futballistákra vonatkozó listát, amelyből az látszik, hogy az MTK toronymagasan kiemelkedik játékosnevelésben. Az elmúlt három idény alapján az MTK 145 584 pontot gyűjtött, mögötte a Puskás Akadémia (98 093) és a Budapest Honvéd (90 961) következik.

Roskó Zoltán operatív igazgató beszámolója szerint ezt a három klubot érinti a 450 millió forintos kifizetési plafon. Hozzátette, a szombathelyi Illés Akadémiával (74 787) és a Vasassal (67 047) kiegészülő legjobb öt a pontok 38 százalékát érte el, míg a legjobb nyolc, amelyben még a Ferencváros (49 758), a Győr (49 712) és a Debrecen (42 910) szerepel, az 50 százalékát. Az MLSZ honlapján megtekinthető listán összesen 492 klub szerzett legalább egy pontot.

Az egyes klubok ponttermelésében többféle modell van, például a Puskás Akadémia úgy lett második, hogy neveltjei javarészt nem a felcsúti csapatban kaptak játéklehetőséget, míg például a Honvéd „legtermékenyebb” játékosai többnyire a kispesti együttesben jutottak szóhoz, így saját nevelésű labdarúgóként extra pontokat is hoztak az egyesületnek. Szintén érdekesség, hogy a Ferencváros hatodik helye úgy jött össze, hogy utánpótlásából rengeteg másodosztályú labdarúgó került ki.

Az elmúlt három idény összesítéséből az is kiderült, hogy a 2015–2016-os szezonhoz képest egy évvel később nőtt a termelt pontok száma, ami nagyban köszönhető az NB II megemelt létszámának, míg a 2017–2018-ra történt visszaesést nagyrészt a kevesebb fiatal szerepeltetése okozta.

A tájékoztatón Roskó bemutatta a jelenlegi élvonalbeli szezon első fordulójának ponttermését, melynek dobogósai a Debrecen, a Haladás és a Puskás Akadémia voltak. Utóbbi két klubnál viszont érdekesség, hogy több pontot szereztek úgy, hogy neveltjei más csapatokban szerepeltek. Ezt követően a Honvéd, a DVTK, az MTK, a Ferencváros, a Vidi, a Paks és az Újpest következett sorrendben, míg a Mezőkövesd és a Kisvárda egyetlen pontot sem szerzett. Szintén érdekesség, hogy az FTC és a Vidi csak úgy jutott ponthoz, hogy korábbi növendékei más csapatban kaptak lehetőséget.

A játékosok lajstromában toronymagasan Gulácsi áll az élen 25 674 ponttal, őt Gyurcsó Ádám és Vida Máté követi közel 16, illetve 15 ezer ponttal.

A „fiatalszabályt” váltó új rendszer lényege, hogy a produktív időszakban lévő játékosok szereplése után a nevelési időszakban résztvevő klubok kapnak pénzt időarányosan. A pályán töltött percekhez különböző szorzószámokat rendelnek. A legtöbbet az ér, ha egy játékos az öt legjobb – angol, francia, német, olasz, spanyol – bajnokság élvonalában, vagy a felnőtt válogatottban szerepel, illetve ha valaki U19-es korosztályig saját nevelésű labdarúgóként játszik a magyar élvonalban. Az NB I-es szereplés az U21-es korosztály után 25 éves korig 1-es szorzójú, utána viszont már nem eredményez pénzt a nevelőegyesületeknek. Az NB II-ben 23 éves korig termel pontot a játékos. A kiemelt külföldi bajnokságban, BL-ben, El-ben és válogatottban nincs korhatárhoz kötve a pontszerzés.

Az MLSZ által bemutatott táblázatok alapján egy pont 4000 forintnak felel meg.