nemzetisport.hu 2014.06.18 13:11 Frissítve: 2015.03.22 01:19

Mínusz három ponttal a rasszizmus ellen

A napokban lezárul a Polgári Platform „Szurkoljunk a rasszizmus ellen!” elnevezésű kampányának első szakasza. A tapasztalatokról és a további tervekről kérdeztük a szervezet elnökét. Kész Zoltán elmondta, hogy kezdetben kevesen hittek abban, hogy érdemes ezt a témát felvetni, de a kampány során nagyon sok támogató állt melléjük. Színészek, sportolók, klubvezetők, politikusok tettek hitet a gyűlöletmentes szurkolás mellett. A kampány szervezői optimisták, szerintük a stadionokból kiszorítható a gyűlölet és rendbontás, és a lelátókat visszafoglalhatják maguknak a családok, a szenvedélyes, de kulturált szurkolók. (x)


Kész Zoltán szerint kiszorítható a stadionokból a gyűlölet

Tavaly szeptemberben egy spontán akcióból indult el a Polgári Platform most már professzionális, „Szurkoljunk a rasszizmus ellen! elnevezésű kampánya. Mesélne a hátteréről?
Mindannyian focirajongók vagyunk a Polgári Platformon belül. Mégis nagyon sok idő eltelt azóta, amikor családostól egy bajnoki meccsre ki mertem menni. Korábban rengeteget jártam mérkőzésekre. Annak idején elvittem a fiamat a San Marino–Magyarország meccsre. Három-nullás magyar vezetésnél ahelyett, hogy a magyar szurkolók ünnepeltek volna, nekiálltak románozni. A fiam értetlenkedve kérdezte: Apa, hol vannak itt a románok? Szégyelltük magunkat azért, mert magyarok voltunk ott San Marinóban, ahol senkinek fogalma nem volt arról, mi történik a lelátón, csak azt látták, hogy csomó ember randalírozik.

Ha nem megy ki az ember a meccsekre, akkor megóvja magát ezektől az élményektől…
– Az nem megoldás. Ha tévén nézzük a magyar futballmérkőzéseket, akkor is behallatszik, hogy ilyen-olyan cigányok, csináljatok ezt-azt. Úgy gondoltuk, hogy ez teljesen tarthatatlan állapot. Olyan időszakot élünk, amikor stadionok épülnek, mi lenne, ha a szurkolók is kulturáltan szurkolnának? A kulturált számomra azt jelenti, hogy lehet ordibálni, lehet szenvedéllyel szurkolni. De ebbe nem tartozik bele, hogy a másik csapatot rasszista jelzők kíséretében szidjuk. A világbajnokságon is látjuk: egymás mellett szórakoznak a különböző országok szurkolói, ott nincs randalírozás.

Színvonal viszont van. Lehet, hogy nem is annyira a radikálisok, hanem a színvonaltalanság tartja távol a magyar stadionoktól a családokat. És miután mások nem mennek el, ezért látszanak kizárólag a radikálisok.
Ez a tyúk és a tojás esete. Ahogy kérdés az is, hogy attól lesz a közönség kulturáltabb, ha új stadionok épülnek, vagy ha kizárjuk közülük azokat, akik nem oda valók? Szerintem mindkettőre szükség van. A kormány stadionokat épít. Az MLSZ dolgozik azon, hogy kiszoruljon a gyűlölet a stadionokból. Mi ezt a törekvést támogatjuk. Optimista vagyok, hiszek abban, hogy lesz változás. Nagyon fontos az is, hogy amennyiben a célunk megvalósul, ennek a hozadéka a jóval több szurkoló, magasabb bevétel, így erősebb csapatok, s hosszú távon jó magyar foci.

– A Polgári Platform spontán fellépése a Nyílt Társadalom Intézet jóvoltából vált jól szervezett kampánnyá. A tapasztalatuk szerint a közvéleményt mennyire érdekli még ez a téma?

– Az elmúlt fél évben azt tapasztaltuk, hogy ezt a kampányt sokan támogatják a Magyar Labdarúgó Szövetség, a klubok és a média részéről egyaránt. Az elején voltak olyan hangok, hogy kár a munkáért, úgysem érünk el semmit. Mégis, rengetegen álltak mellénk. Hemingway úr, a Budapest Honvéd tulajdonosa az első perctől kezdve segítőkész volt, több eseményünkön részt vett, biztosította, hogy a Honvéd-stadionba bejuthassunk. Színészek, újságírók és volt labdarúgók adták a nevüket a kampányhoz. Eseményeinken szerepet vállalt többek között Szijjártó Péter vagy Bús Balázs, Óbuda polgármestere.

És a szurkolók hová álltak?
A párbeszéd velük is elkezdődött. Az általunk szervezett kerekasztalon megjelentek a szurkolók is, a Szurkolói Iroda képviseletében. Partnerek voltak egy kulturált eszmecserében, a nézeteltérések ellenére. Kiderült: van számos dolog, ami megvitatásra vár. Mi szívesen vállalunk közvetítő szerepet.

 

A kampányt tehát sikeresnek értékeli?
Mint első lépés, igen. Ismertek lettünk a közösségi médiában és a nyilvánosságban. Sikerült erre a fontos témára felhívni a figyelmet. Tudtunk beszélni arról, hogy azok, akik randalíroznak a stadionokban, kisebbségben vannak. De ők a hangosak. Azt kellene elérni, hogy a normális többség legyen hatással erre a kisebbségre. Az is cél, hogy amikor felhangzik egy rasszista rigmus, akkor a nézők többsége mondja azt: figyelj, ez nem ide való, nem így kell szurkolni a csapatnak.

Ez egyelőre idealisztikusnak hangzik. Éppen az önök által szervezett kerekasztal beszélgetésen hangzott el az, hogy a stadion a társadalom leképződése. A cigányozás a többség számára nem számít kirívó normasértésnek. A megkülönböztetés jelen van a szórakozóhelyektől a gárdavonulásokon át az iskolákig. Miért pont a stadionokból lehetne kiszorítani?
– Én nem vagyok ennyire pesszimista. Mondok egy másik sportot. Szívem csücske a kézilabda. Elmentem a final four-ra Kölnbe, háromezer másik Veszprém-szurkolóval együtt. Fantasztikus volt. Kulturáltan szurkolt háromezer ember. Jó volt magyarnak lenni, jó volt veszpréminek lenni. Miért nem lehet ezt megcsinálni a fociban is? Kényelmes azt mondani, hogy a stadion csak a társadalom leképeződése. Ez egy közösség. A közösségen belül kell rendet teremteni.

Eddig nem sikerült. A klubok nem tiltják ki a renitens szurkolókat, a bírók nem fújják le a rasszista rigmusoktól kísért meccseket. A hatóságok sem lépnek fel hatékonyan, pedig erre a jelenségre külön paragrafusok vonatkoznak az új Btk-ban.
– Mi azt szeretnénk, hogy a törvényeket ténylegesen alkalmazzák. Például, hogy működjön a regisztráció. A szurkolók közül sokan a mai napig ellene vannak. Pedig máshol megcsinálták. Azokon a helyeken már nincs kerítés a pálya és a szurkolók között. A kameráknak és a beléptető rendszernek köszönhetően tudják azt, hogy kit kell szankcionálni egy berepülő sörösüveg vagy egy banán miatt. Ezt miért nem lehet itthon megcsinálni? Beszélgettünk szurkolókkal arról, hogy visszatartja-e őket a randalírozástól, ha megbüntetik a csapatukat néhány százezer forintra. Azt mondták nem, őket ez teljesen hidegen hagyja, nem ők fizetik. És a pontlevonás? Kiderült, hogy az fájna. Ha pontot vonnak le a csapattól, és ezért jobb helyzetbe kerül a rivális, azt ők is veszteségként élnék meg.

 KÉSZ ZOLTÁN – NÉVJEGY
Kész Zoltán (1974) tanár, sportriporter. A Szabad Piac Alapítvány igazgatója és a Polgári Platform elnöke. Iskoláit Magyarországon és az Egyesült Államokban végezte, számos sikeres nyelvkönyv szerzője, sportriporterként Veszprémben dolgozott éveken át a helyi rádiónál. Fulbright ösztöndíjasként amerikai történelmet tanított Kaliforniában, s a világon elsőként végezte el 2012-ben az Atlas Economic Research Foundation Think Tank MBA és Vezetőképző Akadémiáját.

– Bíró mindössze egyszer fújt le meccset rasszista rigmusok miatt, azt sem az NB1-ben. Az önök kampánya nekik is szól?
– Elsősorban az MLSZ szankcionálási eszköztárát kellene megváltoztatni. Hol van az a határ, amikor azt mondja a bíró, most már elég, lefújom a mérkőzést. Mit mérlegeljen ilyenkor? Egyes szavakat vagy a hangerőt? A feliratokat? Ha ez és ez történik, akkor végleg lefújja a mérkőzést vagy csak szünetet rendeljen el? Írják le! Kell erre egy szabályzat, egy protokoll, amit a bíró köteles követni és a szurkolók is ismernek.

Ha kiemelik a rasszista bekiabálókat, az nem hatásos?
– Itt közösségekről van szó. Azt nem lehet elérni, hogy minden egyes embert kiemelsz. Az elmúlt években voltak különböző kampányok az MLSZ részéről, a klubok részéről, ráköltöttek rengeteg pénzt. A keménymagot nem hatotta meg. Kemény szankciók kellenek. Mínusz három pont. Ennek hátrányát megérzik. A közösségen belül akkor rendet fognak tenni.

Ha fel kellene állítani egy sorrendet, milyen intézkedést sürgetne a legjobban?
– Nem egy-egy intézkedésre van szükség, hanem párhuzamosan többre. Legyen meg ez a bizonyos kézikönyv, ami a bírót segíti. A biztonságiak, rendőrök hajtsák végre azokat az előírásokat, amelyeknek a törvényi háttere már megvan. Legyen olyan beléptető rendszer regisztrációval, amiről mi egyelőre csak álmodunk, de nyugaton nagyon jól működik. És legyen folyamatos párbeszéd. Ez nagyon fontos! A döntéseket úgy kell meghozni, hogy a szereplők üljenek le egy asztalhoz, és közelítsék álláspontjaikat. Jöhetnek jó ötletek a szurkolóktól is.

Az ő képviselőik, az önök által szervezett kerekasztal beszélgetésen, azt mondták: hátrányos megkülönböztetés éri őket a médiában azzal, hogy torz képet festenek róluk.
– Egyes csapatok szurkolóközössége teljesen megosztott. Kisebb táborokra esik szét. Akár egymástól is elhatárolódnak. A szurkolóktól gyakran hallott érv, hogy amikor cigányoznak, akkor az igazából nem cigányozás. Kiüresedett rigmus, a cigány is cigányozik. Ez egy érdekes interpretáció, de szerintem önvédelmi reflex részükről. Nem gondolnak bele, hogy ez akkor is sértő, és a jóérzésű embereket elriasztja. A FIFA, az UEFA és az MLSZ is a családbarát stadionprogramot helyezte előtérbe. Ennek elsődleges feltétele, hogy a rasszizmus tűnjön el a pályáról. Akkor lesz családbarát.

A kluboknak jelenleg legalább annyi jegyeladásból származó bevétele van, amennyi a kemény magtól érkezik. Ha őket kiszorítják, erről is lemondanak, miközben nem biztos, hogy megjelennek azok a nézők, akiket eddig a kemény mag riasztott el. Ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani?
– A tavaszi idényben több olyan mérkőzés volt, például az Újpest–Diósgyőr kupadöntő, amelyre sokan látogattak ki. Minimális volt a balhés esetek száma. Ha kimegy húszezer ember, akkor ők látszanak, nem a gyűlölködők.

Ha folytatják a kampányt, mire koncentrálnak majd?
– A párbeszédre. Fontos, hogy bevonjuk a szurkolókat, és megértessük velük: a változás a magyar foci érdeke.

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.10.20 00:23:18

Labdarúgó NB I KUN ZOLTÁN

NS-VÉLEMÉNY. A szurkoló érezhesse magát nyertesnek.

2017.10.19 16:24:50

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A Ferencváros játékosa elmondta, a derbi előtt mindig nyomasztó a hangulat, de igyekeznek oldani a feszültséget.

2017.10.18 18:33:41

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Aki eddig tíz meccsre ment ki egy évben, ezentúl menjen ki tizenkettőre!

2017.10.17 17:26:48

Labdarúgó NB I SINKOVICS GÁBOR

Újrajátszották a világítás meghibásodása miatt félbeszakadt összecsapást.

2017.10.16 15:08:48

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Az NB I-ben sosem történt még olyan, mint a DVTK–Vasas meccsen. Horváth és Pintér ismét „meglopta” volt csapatát.