Lilába borulhat az FTC-stadion fele; a szkenner még kérdés

TUDNIVALÓK A KUPADÖNTŐRŐL

Az első kérdés, ami leginkább foglalkoztathatja az újpesti szurkolókat, az, hogy hány darab jegyet kapnak a mérkőzésre.

„Mai állás szerint a jegyeket fele-fele arányban vásárolhatják meg a két csapat szurkolói” – reagált ezzel kapcsolatban a Nemzeti Sport Online kérdésére Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője.

Ez akkor változhat, ha az újpestiek nem tartanak igényt a rendelkezésükre bocsátható összes jegyre – tavaly a Videoton nem tartott igényt erre, ezért több ferencvárosi drukker váltott jegyet a 2015-ös kupadöntőre, amelyet ugyancsak a Groupama Arénában rendeztek meg (az FTC 4–0-ra győzött).

A Groupama Aréna befogadóképessége hazai bajnokikon és kupameccseken 23 800 fő (nemzetközi meccseken 22 000). Az azonban még kérdéses, hogy ebből hány jegyet lehet értékesíteni, ez a még egyeztetendő biztonsági intézkedésektől, szektorlezárásoktól függ. A jegyértékesítés a jövő héten kezdődhet meg.

Sipos Jenő elmondta, hogy a beléptetés szabályairól is lesznek még egyeztetések a biztonsági szabályok figyelembevételével. Így egyelőre nem lehet megmondani, hogy a bajnokikhoz hasonlóan most is csak azok az FTC-szurkolók válthatnak-e jegyet, akik alávetik magukat a vénaszkenneres ellenőrzésnek.

A vénaszkenner ellen tiltakozók beadványára éppen a napokban reagált az Egyenlő Bánásmód Hatósága (a döntés ellen fellebbeztek). Az FTC honlapja szerdán azt írta, a sportág szabályai megkülönböztetik és eltérően szabályozzák a hazai és vendégszurkolók státuszát. A mérkőzések rendező klubjának gondoskodnia kell a szurkolótáborok fizikai elkülönítéséről is. Fentiek miatt a hazai drukkerek nincsenek összehasonlítható helyzetben a vendégszurkolókkal, tehát a diszkrimináció a beléptetés tekintetében nem vetődhet fel. Igen ám, de a kupadöntőben egyik tábor sem számít vendégtábornak, hiszen az MLSZ rendezi a döntőt, másrészről hivatalosan az Újpest lesz a pályaválasztó.

Tavaly a Videoton ellen az FTC a saját maga szabályai alapján értékesíthette szurkolói számára a belépőket, de az annyiban volt más helyzet, hogy akkor például még kötelező érvényű volt a szurkolói kártya alkalmazása.

Mint már jeleztük, az Újpest lesz hivatalosan a pályaválasztó. Ez abból következik, hogy a kiírás értelmében az előbb kisorsolt elődöntő párharcából továbbjutó csapat a pályaválasztó. Ez azt jelenti, hogy elméletileg a lilák használhatnák a Fradi hazai, a saját címerével ellátott öltözőjét, de várhatóan erre nem tartanak igényt az újpestiek. Akik a pályaválasztói joggal elvileg a mezválasztásnál is előnyt élvezhetnek.

Az Újpest–FTC döntőt május 7-én rendezik a Groupama Arénában.

NEGYEDSZER VÍV EGYMÁSSAL KLASSZIKUS MAGYAR KUPA-DÖNTŐT A KÉT CSAPAT

A mostani a Magyar Kupa negyedik olyan kiírása, amelyben az Újpest és a Ferencváros játszik egymással a döntőben.

1922-ben volt az első FTC–UTE MK-döntő, a júniusi mérkőzés 2:2-es döntetlenre végződött, augusztusban megismételték, és 1:0-ra a Ferencváros nyert. Mind a két találkozót az MTK Hungária (kör)úti stadionjában játszották.

Öt esztendővel később, 1927-ben szintén az MTK pályája adott otthont a Fradi–Újpest kupadöntőnek, a zöld-fehérek 3:0-ra győztek.

Emlékezetes a két csapat következő – és eddigi utolsó – klasszikus döntője, 1933 májusában, a Hungária körúton a Fradi 11:1-re (!) verte meg az Újpestet, a lila-fehérek egyébként abban az esztendőben megnyerték a bajnokságot.

A két csapat 1977-ben is játszott egymással kupamérkőzést az MNK finisében, ám akkor nem klasszikus finálé volt, hanem négyes döntő a DVTK, a Vasas, az FTC és az Újpest részvételével. A négy együttes körmérkőzéses formában döntött az elsőségről, a hat meccs egyike volt a szolnoki Fradi–Dózsa összecsapás, amelyet a zöld-fehérek 3–2-re megnyertek. A kupát aztán a Diósgyőr hódította el.

1992-ben Szuperkupadöntőt játszott egymással a két rivális a Népstadionban, ezen 3–1-re az újpestiek győztek.