Labdarúgás: szigorúbban ellenőrzi a klubokat az MLSZ

Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója a szövetség hétfői sajtóbeszélgetésén jelezte, a tavalyi évtől kezdve már év közben is tartanak olyan helyszíni ellenőrzéseket, amelyeken a licencfeltételek teljesülését vizsgálják az élvonalbeli kluboknál.

„Eddig évente csak egyszer csináltunk ilyet, az ősszel azonban tíz helyen vizsgálódtunk így az NB I-ben” – jelentette ki a gazdasági igazgató, aki szerint a helyzetüket az is nehezíti, hogy több klub nem tartja be a szabályokat, illetve megállapodásokat kötnek a tartozások átütemezéséről, így pedig nincs jogi alapja annak, hogy ki lehessen zárni őket.

Gudra Tamás szerint a szövetség dolgozik azon, hogy különböző pénzügyi szabályozásokat, követelményeket állítson a klubok elé, és ezzel biztosítsa azok folyamatos működését, valamint a csődhelyzetek elkerülését. Szóba került például, hogy élvonalbeli szereplés esetén a kluboknak garantálni kellene egy minimális, például legalább 400 milliós költségvetést, esetleg a játékosok esetében bevezetnék a fizetési sapkát, vagy bizonyos mértékű tartozásoknál automatikusan felfüggesztenék a csapat szereplését. Ezenkívül felvetődött az is, hogy az MLSZ online kövesse nyomon minden NB I-es csapat aktuális tartozásait.

A versenyrendszer átalakításával kapcsolatban az MLSZ gazdasági igazgatója azon a véleményen van, hogy bár pénzügyi szempontból csökkenteni kellene az NB I létszámát, mert az ország gazdasága nem bír el 16 csapatot, a sportszakmai érvek a módosítás ellen szólnak. Ha ugyanis kevesebb élvonalbeli csapat lenne, akkor egyes országrészek teljesen kiesnének a labdarúgás vérkeringéséből, másrészt egyes klubok csődbe is mehetnének, mert a szponzorok számára csak egy első osztályú együttest éri meg támogatni. Hozzátette: az NB II és az NB III létszámának csökkentése pozitív visszhangra talált, ám az NB I-nél egy-két éven belül nem terveznek hasonló módosítást.

A gazdasági igazgató szerint általános probléma, hogy alacsony a NB I-es klubok költségvetése. Úgy látja, a jelenlegi 500-600 millió forintos átlagköltségvetésnek legalább a kétszeresére lenne szükség a tartós és biztos élvonalbeli szerepléshez. A Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga főtáblájára jutást már csak milliárdos büdzsével lehet elérni, míg a tartós BL- vagy El-szereplést csak évi öt-tízmilliárd forinttal lehetne biztosítani.

Az egyesületeknél az egyik fő probléma, hogy a költségvetésüknek csak az egyik fele származik a klubok saját bevételeiből, a hiányzó részt a tulajdonosoknak saját zsebükből kell pótolniuk. A klubok átlagos hiánya eléri az évi 200 millió forintot, amelyet véleménye szerint az online szerencsejátékokból lehetne kipótolni. Gudra Tamás kiemelte, különösen a csapatok jegybevétele az a terület, ami jelentősen elmarad az európai átlagtól.

Végül az MLSZ gazdasági igazgatója hangsúlyozta: nem igaz az az állítás, miszerint az NB I a pénzügyi csőd felé haladna. Emlékeztetett arra, hogy miközben az élvonalbeli klubok adózás utáni eredménye 2010 és 2012 között összességében 5.5 milliárd forinttal kevesebb lett, addig a személyi jellegű ráfordítások közel 7 milliárddal emelkedtek.

„A veszteségek csupán a jövedelmek kifehérítésének érdekében tett intézkedések következtében jelentkeztek. Ezek a kiadások eddig nem voltak kimutathatók, hosszabb távon pedig el is tűnhetnek” – szögezte le Gudra Tamás.