Merthogy attól, hogy kevesebb, hétvégente konkrétan csupán két NB I-es összecsapást közvetít a jogtulajdonos, nem hinnénk, hogy számottevően emelkedne a látogatottság. Ahhoz minőségi futball kellene, klasszis játékosok, de legalábbis gólra törő, a nézők kiszolgálását a fókuszba állító játék és edzői szándék, márpedig mindettől jókora távolságra vegetál a honi élvonal.

Mit szólnak a tervezett változtatásokhoz ők, az első osztályú klubok potentátjai?

„Velünk, az NB I-es klubok képviselőivel már csak a döntést közölték, hogy hétvégente két meccs lesz a televízióban, nem előzte meg egyeztetés, felmérés, tanulmány – mondta az MTK klubigazgatója, Domonyai László. – Nehéz tehát véleményt formálni, hogy jobb lesz-e így, az érveket mindenesetre értem, hogy kevés a néző, és a tévé lehet az egyik jelentős elszívó erő. Meglátjuk, így van-e, szerintem ki lehet próbálni. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy ezzel rengeteg olyan MTK-szurkoló mondhat le a kedvencei meccseiről, aki vidéken él vagy épp Pestről nem tud elutazni a csapattal idegenbe, merthogy a heti két közvetítésbe aligha férünk be rendszeresen. Főképp, hogy a Ferencváros találkozói nyilvánvalóan elveszik az egyik helyet. De számos más klub szurkolói is úgy lehettek eddig vele, hogy legalább a tévében megnézhették kedvenceik fellépését, erről várhatóan le kell mondaniuk. Meglátjuk, az MLSZ szándéka a gyakorlatban célra vezet-e.”

Innen üzenjük, aligha. Akkor már ésszerűbb lett volna, ha a szövetség a meccsbelépőket dotálja, merthogy az már legalább kiderült, ha ingyenesen vagy jelképes összegért be lehet jutni a bajnokikra, sokkal inkább hajlandó felkerekedni a szurkoló. És ha ilyen tetemesek a központi bevételek – amiért épp az MLSZ-nek jár köszönet –, megfontolandónak találtuk volna, ha abból egy részt jegytámogatásra különítenek el.

„Én sem gondolom, hogy a látogatottság és a közvetítések száma között ennyire szoros összefüggés lenne – jegyezte meg George F. Hemingway, a Bp. Honvéd tulajdonosa. – Bár szinte mindenről elég határozott véleményem szokott lenni, arra, hogy a sok vagy a kevés meccses közvetítési forma a követendő-e, nem tudok érdemben felelni. Ha mindenáron kell, a fordulónkénti három-négy mérkőzés képernyőre tűzését javallanám, mondjuk játéknaponként a három legjobbnak ígérkező meccset azért lehetne adni.”

Mint azt a Honvéd elnöke elmondta, az Egyesült Államokban a „major” sportágakból – kosárlabda, amerikai futball, baseball, jégkorong – a helyi televíziók jóvoltából szinte minden mérkőzés képernyőre kerül, a nagy országos csatornák pedig kiválasztanak egy-két összecsapást. Az ottani elv szerint, minél többen látják a bajnokikat, annál jobb. Nálunk viszont visszafordulni látszik az idő kereke. De hogy a helyzetet még egyszer megvilágítsuk, az MLSZ szándéka az volt, hogy hétvégente mindössze két mérkőzés legyen műsoron, és azokat az MTVA közvetítené. Csakhogy az NB I televíziós jogdíját a Sport Televízióval közösen vette még, és még egy évig jogosult is közvetíteni a sportcsatorna. A kérdés úgy szólt, hajlandó-e ezen jogáról lemondani (cserébe BL-közvetítési lehetőséget kapna). Az ügy nyilvánvalóan a két csatorna közti tárgyalások miatt húzódott eddig. És persze a tárgyat képező összeg sem kicsi: a két adó évi 3.54 milliárd forintot fizet(ett) a jogokért.

A kérdés tehát továbbra is megválaszolatlan: kinek a kezébe kerülnek a jogok a nyártól?