– Tehát távozik a DVSC éléről.
– Tessék?! – csodálkozott Herczeg András.
– A Magyar Hírlap szombati számában azt írja: döntött, és nem marad a Lokinál.
– Ilyet sohasem nyilatkoztam, fogalmam sincs, honnan veszik mindezt...
– A lap sportrovatának vezetője, Kiss László éppenséggel jól értesült lehet, hiszen vele jó barátságban van, hajdan együtt futballoztak Debrecenben.
– Senkivel sem beszéltem a jövőmről, Kiss Lacival pedig a nyáron társalogtunk utoljára, amikor megnyertük a bajnokságot. Tehát ő sem tudhatja biztosan, mi lesz. Ugyanúgy, ahogy más sem. Meglehet, a cikkíró azért jutott erre a következtetésre, mert olvasta a Nemzeti Sportban Zoran Szpisljak szavait, akinek kétségtelenül a búcsúmérkőzése volt a Sampdoria elleni találkozó. Amúgy mi jelent még meg szombaton?
– Egyebek mellett az, hogy Herczeg Andrást megviselték az utolsó fél év támadásai. Egyetért?
– Nem. A mi szakmánk már csak ilyen, az edzőnek nem pusztán a sikereket, hanem a kudarcokat is fel kell dolgoznia, s kénytelen elviselni, ha olykor támadják.
– Megjelent még: a DVSC klubmenedzsere tisztában van azzal is, hogy a Videotonnal nem lehet felvenni a versenyt.
– Ilyet sem állítottam. Miért is tettem volna? Hétfőn lesz igazgatótanácsi ülés, nem vagyok az a fajta ember, aki elébe megy a dolgoknak azzal, hogy összevissza beszél. A véleményemet először a klub irányítóival szeretném megosztani.
– Milyen hangulatú ülésre számít?
– Az igazgatótanács mégiscsak a klub legfelső irányító szerve. Kizárt tehát, hogy tréfálkozással ütjük el az időt. Ezért a magam részéről értékelem az elmúlt három évet, majd várom a kérdéseket. Mert nyilván lesznek azok is. Aztán a vezetők határoznak.
– Azt olvastam még, hogy a tanácskozás csak formalitás. Ön az elegáns távozás híve.
– Az igazgatótanács döntéséig ilyet nem mondok, illetve nem nyilatkozom. Már csak a tisztesség miatt sem.
– De ön már eldöntötte, ugye?
– El.
A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN.
