Helló, George! – Pietsch Tibor jegyzete

„Én nem érdemelnék meg egy szobrot?”

Ezt a kérdést vetette fel a 2018. november 13-án közzétett videoblogjában a nézőit a „Helló, győztesek!” felkiáltással köszöntő George F. Hemingway, miután arról olvasott, hogy a Leicester City szurkolói összegyűjtenek annyi pénzt, amennyi ahhoz szükséges, hogy emlékművet állítsanak a helikopter-balesetben életét vesztő thaiföldi tulajdonosnak.

„Elgondolkodtam azon, én nem érdemelném-e meg, hogy szobrot állítsanak nekem a Bozsik-stadionban. Nekem is meg kell halnom, mielőtt szobrot állítanak nekem? Nem lehetne egy szobrot, amíg élek?” – elmélkedett tovább az ereje teljében lévő kispesti tulajdonos, hogy aztán irányt váltva újfent jelezze: megfelelő ajánlat esetén (a szavaival élve: ha valaki egy ládányi pénzzel kopogtat be hozzá), eladó a Honvéd.

Nos, a vevő befutott (hogy mekkora ládika lapult a hóna alatt, nem tudni), a felek egymás tenyerébe csaptak, George F. Hemingway pedig szerdán elrepül Amerikába. Mi meg itt maradunk, és azon töprengünk, jár-e neki szobor.

Ha azt nézzük, hogy egy csőd szélén lévő, s ha minden igaz, dunaújvárosi költöztetés előtt lévő klubot rángatott vissza a szakadék széléről, mindenképpen jár. Ha azt, hogy felújította azt a stadiont, amelyben patkányok riogatták az embereket, akkor is. Ha azt, hogy más klubokhoz képest jóval szerényebb körülmények között dolgozva is bajnoki címet és két Magyar Kupát nyert a felügyelete alatt a Honvéd, akkor is. Ha azt, hogy beindította a számos tehetséget kinevelő Magyar Futball Akadémiát, akkor is. Mint ahogyan akkor is, ha azt nézzük, hogy időnként bizonyította, a széllel szemben is lehet – már bocsánat – pisilni…

Ellenben ha azt nézzük, hogy a két évvel ezelőtti bajnokcsapatot gyakorlatilag hagyta szétesni, akkor nem. Ha azt, hogy a vélt igazából sosem volt hajlandó engedni, holott a klub érdeke néha azt kívánta volna, akkor sem. Ha azt, hogy hosszú esztendők óta nem volt hajlandó áldozni minőségi igazolásra, akkor sem. Ha azt, hogy a megmondó ember bőrébe bújva szereplési vágya olykor károsan hatott a Honvéd hírnevére, akkor sem. Hovatovább akkor sem, ha azt nézzük, hogy az évek során meghatározó játékosok sora – és a bajnokcsapat edzője – távozott Kispestről, mert nem érezte a megbecsülést.

Szóval vakarjuk a fejünket, hogy az új Bozsik-stadionban – ha nem is a főbejáratnál, közvetve Puskás Ferenc emlékműve mellett, de valamelyik oldalsó bejáratnál – van-e helye egy Hemingway-szobornak.

Szerencsére a jövő nyári átadásig van idő ezen morfondírozni.

Addig is: helló, George!