Harmadszor száll alá a „mélybe” az MTK

Vágólapra másolva!
2011.05.15. 08:06
null
A szomorú győztesek: az MTK a következő szezonban a másodosztályban próbálkozhat (Fotó: Grnák László)
Hiába nyert 2–0-ra az MTK Pápán, mivel riválisa, a BFC Siófok is győzött szombaton, ezért egy fordulóval a bajnokság zárása előtt biztossá vált, hogy a fővárosi kék-fehérek búcsúznak az NB I-től. A Hungária körúti alakulat az utóbbi három évtizedben harmadszor esik ki az élvonalból.

 

Az MTK labdarúgócsapata története során harmadszor esett ki az első osztályból. Többször is előfordult, hogy a kék-fehérek nem voltak tagjai az élvonalnak, ám a pályán elért eredmények alapján a mostani a harmadik búcsújuk az NB I-től.

 

AZ ELSŐ KIESÉS: 1980–1981

 

Pontosan harminc évvel ezelőtt, az 1980–1981-es kiírásban történt meg először ez a „csúfság” hazánk egyik legpatinásabb és legeredményesebb csapatával. A három évvel korábban Mezey György irányításával még bronzérmet szerző együttes ebben az idényben nagyon halványan szerepelt. Igaz, új szakvezetővel, Szentmihályi Antallal vágott neki a szezonnak. Az egykori válogatott kapus a 17. fordulóig ült az MTK-VM (merthogy akkor így hívták a klubot) kispadján, majd miután a sereghajtó Dunaújváros 2–1-re győzött a Hungária körúton, leváltották.

 

A 17. (utolsó előtti) helyen állt ekkor a gárda, s bár az új vezetőedző, Szarvas László irányításával a következő mérkőzését megnyerte (1–0-s siker a Rába ETO ellen), a hátralévő 16 bajnokiján mindössze egyszer tudott győzni, így nem csoda, hogy búcsúznia kellett az élvonaltól. A kiesés az utolsó előtti (33.) fordulóban vált biztossá, amikor a kék-fehérek 4–2-re kikaptak a Verebes József által irányított Videoton otthonában.

 

Az MTK-VM búcsúja a keret erősségét figyelembe véve mindenképpen meglepetés volt, hiszen olyan labdarúgók szerepeltek a csapatban, mint a két kapus, Brünyi Béla és Gáspár József, vagy a mezőnyjátékosok között Boda Imre, Bognár György, Borsó János, Egervári Sándor, Fodor Imre, Fülöp Ferenc, Handel György, Koritár Lajos, Kovács János, Morgós Gábor, Turner Csaba, Turtóczky Sándor, Varga István.

 

Az MTK egy év után (1982 nyarán) visszakerült az élvonalba, mivel az NB II Középcsoportjában az élen végzett, majd a Keleti csoport győztesével, a Kazincbarcikával vívott osztályozót nagy csatában, 2–1-es összesítéssel megnyerte. Öt évvel később pedig már bajnoki címet ünnepelhetett az NB I-ben – Verebes József irányításával. Az aranyérmes gárda keretében ott találjuk Gáspár Józsefet, Boda Imrét, Bognár Györgyöt, Kovács Jánost, Turner Csabát, Turtóczky Sándort és Varga Istvánt is, azaz hét olyan futballistát, aki korábban a kieső csapatban is szerepelt.

 

TOVÁBBI SZEZONOK A MÁSODOSZTÁLYBAN

A kiesések utáni esztendők mellett akadtak még olyan bajnoki szezonok, amikor nem az első osztályban szerepelt az MTK.

 

A klub labdarúgói először 1902-ben neveztek a bajnokságba, akkor a második vonalban indulhattak, és rögtön feljutottak az I. osztályba.

 

Az 1930-as évek végén a fokozódó antiszemitizmus idején olyan politikai nyomás nehezedett a klubra, hogy 1940 nyarán a profi élvonalban szereplő Hungária FC – amely az 1939–1940-es kiírásban csak rosszabb gólaránya miatt szorult a Ferencváros mögé a második helyre – feloszlatta magát. Mivel a Hungária FC második csapatának számító amatőr együttes, az (eredeti nevét megtartó) MTK akkor éppen az NB II-ben szerepelt, a következő bajnokságban másodosztályú csapata volt a klubnak, ám azt is ellehetetlenítették, így az MTK nem tudta befejezni a szezont az NB II Duna-csoportjában. A kék-fehérek csak 1945 után indultak ismét a bajnokságban – akkor újra az első osztályban.

A MÁSODIK BÚCSÚ: 1993–1994

 

1992 nyarán Gellei Imre lett az MTK vezetőedzője, és a negyedik helyre kormányozta az egy évvel korábban ötödik pozícióban záró csapatot. A következő, 1993–1994-es szezonban viszont az utolsó helyen végzett az alakulat a bajnokságban.

 

Tragédia árnyékolta be ezt az idényt, az első három fordulóban a gárda kapuját védő Zsiborás Gábor a bajnoki szünetben, az Oroszország elleni világbajnoki selejtezőre készülő válogatott keret egyik edzésén, az Üllői úti stadionban összeesett, kómába került, válságos állapotban a Mentőkórház intenzív osztályán feküdt, majd egy héttel később elhunyt.

 

Ez a haláleset – teljesen érthetően – rányomta a bélyegét az MTK egész szezonbeli szereplésére. Az ősszel mindössze kilenc pontot (két győzelem, öt döntetlen) szerzett a csapat (a 14. helyen állt az év végén), ám a tavasz elején úgy tűnt, hogy kilábal a gödörből: két győzelemmel nyitott, és feljött a 12. helyre. Aztán megindult a lejtőn…

 

A hátralévő 13 fordulóban egyetlen meccsét sem nyerte meg az MTK, hiába szerzett néha gólt Kenesei Krisztián vagy Kovács Zoltán (ugye, ismerős nevek?). A 22. forduló után Gellei Imrét a Hollandiából hazatérő Popovics Sándor váltotta a kispadon, de ő sem tudta megállítani a lejtőn a kék-fehéreket.

 

A Soproni LC elleni május 7-i mérkőzésen például úgy kapott gólt a Hungária körúton az MTK, hogy soproni játékos hozzá sem ért a labdához. A középkezdés után nem sokkal ugyanis (idézet az NS akkori tudósításából) „Turbék a saját térfelének közepéről hazagurította a labdát, amely Piel lába alatt elgurult, és kényelmesen a jobb alsó sarokba vánszorgott. 0–1".

 

A kékek sorsa a 28. körben teljesedett be: otthon 4–1-re kikaptak a Kispest-Honvédtól (a vendégektől Illés Béla két gólt vágott…), és végül a 16. helyen fejezték be a bajnokságot. Pedig ez a garnitúra sem volt rossz, nézzük, kik alkották a keretet: Zsiborás Gábor halála után Piel Zoltán vagy Balogh Tamás védte a kaput, a mezőnyjátékosok között pedig ott volt többek között Hámori Ferenc, Híres Gábor, Horváth Csaba, Hrutka János, Jessy, Jován Róbert, a Kenesei fivérek (Krisztián és Zoltán), Komódi László, Kovács Zoltán, Nagy Sándor, Nagy Tamás, Pölöskei Gábor, Szabó Tibor, Szalai Attila, Sztanó Miklós, Talapa János, Tamási Zoltán, Tikosi Gyula, Turbék István, Vancsa Miklós, Zsivóczky Gyula.

 

Ezúttal is csak egy esztendőt töltött az MTK a másodosztályban: a gárda nagy fölénnyel megnyerte az NB II Keleti csoportját, és tehetős tulajdonosra tett szert Várszegi Gábor személyében. Az üzletember magyar szinten nagyon jó futballistákat igazolt a Hungária körútra, 1996 nyarán Garami József lett a vezetőedző, és az 1996–1997-es, majd – immár Egervári Sándor irányításával – az 1998–1999-es kiírásban is bajnoki aranyérmet ünnepelhetett a klub.

 

A HARMADIK KIESÉS: 2010–2011

 

A most folyó bajnokság rajtjakor (szak)ember nem akadt, aki az MTK-t kiesésre esélyes csapatként emlegette volna. Sőt az első fordulók után nagyon úgy tűnt, hogy a kék-fehérek akár a dobogós helyekért folyó versenybe is beleszólhatnak: első meccsükön 4–2-re legyőzték a Kecskemétet, majd 2–1-re nyertek a Bp. Honvéd otthonában, és vezették a táblázatot. Az ötödik és a hetedik forduló végén is ugyanannyi pontjuk volt, mint az első helyezettnek (csak a rosszabb gólkülönbség miatt nem álltak az élen), Tischler Patrik pedig hét találkozón öt gólt szerzett – minden szép és jó volt a Hungária körúton.

 

A 7. kör után azonban lejtőre került a csapat, azóta mindössze négyszer sikerült nyernie, miközben 14 mérkőzésen veszített. Az őszt a 12. pozícióban zárta (három pontra volt a kieső helyen álló Haladástól), később a 21. fordulóban kikapott otthon a Siófoktól, két héttel utána pedig a 15. helyre esett vissza, és onnan már nem tudott elmozdulni, így kiesett.

 

A nemrég a 700. élvonalbeli mérkőzésén felköszöntött Garami Józseffel edzői pályafutása során először fordul elő, hogy az általa irányított csapat kiesik az első osztályból. Korábban kétszer – 1985, illetve 1992 tavaszán – kritikus helyzetben, a kiesés szélére sodródott csapatot vett át, ám a Pécsi MSC-t és az Újpestet is sikerült bent tartania az NB I-ben. Ezúttal az MTK mélyrepülését nem tudta megállítani…

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik