TŐSÉR NORBERT 2020.05.24 11:50 Frissítve: 2020.05.24 12:34

FTC: „Hiányzik a faház” – Mucha József alig várja, hogy ismét belépjen az edzőközpontba

A korábbi nagyszerű ferencvárosi játékos és edző, Mucha József Balatonszemesen ragadt, és arra vár, hogy találkozhasson a régi társakkal, és ismét elindulhasson a magyar bajnoki meccsekre.

 

Mucha József úgy érezte, vezetőedzőként több mérkőzés is juthatott volna neki a Ferencváros kispadján, de az idő megszépítette emlékeit (Fotók: Koncz György)

 

MUCHA JÓZSEF – NÉVJEGY 
Született: 1951. október 25., Máza
Klubjai játékosként: Mázaszászvári Bányász (1964–1966), Dorogi Bányász (1966–1970), Ferencváros (1970–1981), KSC Waregem (belga, 1981–1983)
Mérkőzései az NB I-ben/gól: 252/35
Mérkőzései a válogatottban/gól: 6/–
Kiemelkedő eredményei játékosként: Kupagyőztesek Európa-kupája-2. (1975), UEFA-kupa-elődöntős (1972), 2x magyar bajnok (1976, 1981), 4x Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1972, 1974, 1976, 1978)
Kiemelkedő eredményei edzőként: 3x magyar bajnok (1992, 1995, 1996 – másodedző), 4x Magyar Kupa-győztes (1991, 1993, 1994, 1995 – másodedző)
Egyéni elismerése: a Ferencváros örökös bajnoka (1981)

– Nyugalomban Balatonszemesen?
– Ahogy mondja, nyugalom és csend vesz körül – felelte a 68 éves Mucha József, aki 1990-től négy éven keresztül Nyilasi Tibor, majd 1994-től két éven át Novák Dezső vezetőedző segítője volt a Ferencvárosnál. – Bár a fővárosban élek, a szemesi a bejelentett lakcímem, és egyébként is itt ragadtam a járványhelyzet elején.

– Korából adódóan csaknem két hónapja amúgy sem mehet be a népligeti edzőközpontba.
– Elfogadtam a döntést, bár nem érzem magam hatvannyolcnak. Az MLSZ-nél dolgozom ellenőrként, a járványhelyzet előtt heti rendszerességgel jártam a stadionokat, illetve korábban edzőként is a fiatalok között éltem, szóval ragadt rám valami az egészséges életstílusból. Ettől függetlenül hiányoznak a rendszeres összejövetelek a Népligetben, elvégre harminc éve minden vasárnap délelőtt a legendás faházas csarnokban futballozunk, névnapot, születésnapot tartunk, anekdotázunk, és megiszunk a büfében ezt-azt. Szerintem Eperjes Károly, Kaszás Pál, Martos Győző, Sipos Jenő, Szokolai László, Szőke István és a többiek mind szenvednek, hogy szünetelnek a közös programok. Így aztán maradt Balatonszemes, ahol kerékpározom, nagyokat sétálok, és jut időm az elmélkedésre.

– Például a huszonöt évvel ezelőtti sikerről?
– A bajnoki címre gondol a Ferencvárossal?

KEVÉS VOLT A BIZALOM

Mucha József – két részletben – összesen öt bajnokin és három nemzetközi kupamérkőzésen irányíthatta vezetőedzőként a Ferencvárost. Először Novák Dezső menesztését követően, 1996 szeptemberében egy Csepel elleni (1–1) idegenbeli bajnokin. Három nappal később a görög Olym­piakosz elleni UEFA-kupa-mérkőzésen (3–1) is a korábbi középpályás felelt a szakmai munka irányításáért, de négy nappal később már Varga Zoltán volt a vezetőedző. Később, 1999 őszén is megkapta a lehetőséget, de – mint fogalmazott – a lényegesen szerényebb lehetőségek miatt bukásra volt ítélve. Mucha Józsefnek ezúttal négy bajnoki és a moldovai Constructorul (2001 után Sheriff Tiraspol) elleni UEFA-kupa-párharc (összesítésben 4–2) jutott, majd a horvát Stanko Poklepovic érkezett a klubhoz.

A tapasztalt szakember játékosként és másodedzőként is több trófeát nyert a fővárosi együttessel

– Elsősorban arra.
– Hétpontos előnnyel nyertünk az Újpest előtt, de voltak nehéz mérkőzéseink is, például az ETO elleni négy-egyes hazai vereség, amikor három öngólt is összehoztunk. Lényegében a téli felkészüléssel alapoztuk meg a bajnoki címet, mert a Kordax nagyon jó szponzorunk volt, és januárban három hétre elutazhattunk Malajziába, majd februárban Tunéziába is.

– Néhány hónappal később első magyar csapatként bejutottak a Bajnokok Ligája csoportkörébe.
– Amelyben akkor még tizenhat csapat vehetett részt, igaz, magyar klubnak is csak egy selejtezőt kellett játszania. Vakaróztunk, amikor kiderült, hogy az Anderlecht lesz ez ellenfelünk, mert akkoriban lényegesen jobb csapat volt, mint manapság. A belgák lebecsültek bennünket, Brüsszelben nyertünk is egy-nullára, de érezni lehetett, hogy a visszavágón baromi nehéz percek várnak ránk. Az utolsó negyedórában ki sem jöttünk a kapunk előteréből, de az egy-egyes döntetlen nekünk kedvező eredmény volt. A csoportkörbe jutással az UEFA-tól akkora összeg járt, amekkorát a bajnokságban legfeljebb tizenhárom mérkőzés győzelmi prémiumával gyűjthettünk volna össze. Csak kóvályogtunk a csodálkozástól.

– A pályaedző mennyiben érzi magáénak a sikert?
– A köztudatban pályaedzőnek nevezik, de jobban szeretem a segédedző kifejezést. Belgiumban futballoztam a nyolcvanas években, elemeztem és tanultam a nyugati futballt, itthon meg igyekeztem megvalósítani. A feszítés és a nyújtás abban az időben nemigen volt ismert a hazai futballban, de a négy a kettő elleni játéknál sem a labda tologatása volt az elsődleges szempont, hanem hogy a játékosok kis területen minél gyorsabban, minél kevesebb érintéssel játsszák meg társukat. Nyilasi Tibor hasonlóval találkozhatott Ausztriában, s mivel egykor játékostársam volt, gyorsan azonos hullámhosszra kerültünk, és ezerkilencszázkilencventől négy éven keresztül tökéletes párost alkottunk. Később Novák Dezsővel is megfelelő volt a kapcsolatom, pedig tizenkét év korkülönbség volt közöttünk. Előálltam a Belgiumban tanult újdonságaimmal, és szintén vevő volt rá. Nyilván voltak vitáink, de tudtam, meddig mehetek el, mert a döntés és a felelősség mégiscsak a vezetőedzőt terheli. Megesett, hogy utólag belátta, hallgatnia kellett volna rám, de fordítva is előfordult hasonló. Nyilasi Tiborral és Novák Dezsővel is szimbiózisban dolgoztunk, összesen hat éven keresztül.

KELLER JÓZSEF VÉLEMÉNYE

„Bár a kilencvenkettes, tavaszi veretlenséggel együtt járó bajnoki címet nem lehetett überelni, a kilencvenötös aranyérem is kedves nekem, mert néhány hónappal később az Anderlecht kiejtésével bejutottunk a Bajnokok Ligájába. A mai futballban általában huszonnyolc-harminc játékos van egy keretben, abban az időben viszont legfeljebb huszonegyen voltunk, de inkább csak húszan. Szűcs Mihályt például vissza kellett hívni a III. Kerülettől, mert a sérülések és eltiltások miatt a csoportkörben nehezen állhattunk volna ki.”

– És a játékosokkal?
– Segédedzőként lényegében közvetítő voltam a vezetőedző és a labdarúgók között. Persze a zseniket már akkoriban is nehezebben lehetett kezelni, de próbáltam megoldani. Ennyi év távlatából talán elmondhatom, pályafutása vége felé Simon Tibor jóformán csak az én véleményemre adott, mert apjaként tekintett rám. Fiatalon a tartalékcsapatban dolgoztam vele, s nyolcvanötben Dalnoki Jenő a javaslatomra tette be a felnőttgárdába. Ott is ragadt több mint tíz évre, de később, Novák Dezső idejében már megkopott a gyorsasága, és ezt nehezen fogadta el.

– Vezetőedző sosem akart lenni?
– Dehogynem, sőt miután Novák Dezsőt kilencvenhat őszén leváltották, számítottam rá, hogy hat év után talán megkapom a bizalmat. Egy bajnokinál és egy UEFA-kupa-mérkőzésnél azért többre gondoltam, de az idő már megszépítette az emlékeket.

2020.06.29 14:57:14

Labdarúgó NB I M. G., P. K., R. B.

Bajnokok, kiesők, nagy sorozatok, mumusok, gólkirályok – legek és rekordok a 2019–2020-as idény után.

2020.07.09 09:02:48

Labdarúgó NB I ZOMBORI ANDRÁS

A DVSC szélsője szerint csapatának bajnoki címet nyerve kell visszajutnia az élvonalba.

2020.07.08 18:37:55

Labdarúgó NB I BODNÁR ZALÁN

NS-VÉLEMÉNY. Mintha valamennyire kezdenének felértékelődni a magyar szakemberek.