Ami engem illet, jó edzőnek tartom Dobos Barnát, elvégre nem kis tett, hogy a Dunaújvárost és a Zalaegerszeget egyaránt az élvonalba vezette, ám ezen túl is vannak emlékeim róla. Kívülállóként, persze olvasva nyilatkozatait, figyelve, mit mond.

A ZTE volt edzője családi patikában segít másoknak

Amikor még az NB III-ban vitézkedett a dunaújvárosiakkal, kezdetben az volt a cél, hogy valamiképp életben tartsa a futballt a városban, ebből lett aztán NB I. Zalaegerszegen menet közben vette át a csapatot, megvolt a keret, tehát abból főzött, ami a kamrában volt, s – maradva a hasonlatnál – időben kész lett az ebéd, hiszen a ZTE-vel is feljutott.

Ünnepelték, simogatták, majd – megváltak tőle. Pontosabban hagyták elmenni, hiszen ő ajánlotta fel, hogy feláll a kispadról. Új edző, új impulzusok – a szokásos elegáns fordulatok, de a lényeg, hogy most csapat nélkül van. És futball híján. Jól néznénk ki, ha a labda lenne a legfontosabb mostanság. Dobos Barnának sem az, noha úgy tervezte, a hirtelen rászakadt szabadidejét önképzésre fordítja, meccseket néz, külföldre jár, hogy mire megtalálja az újabb feladat, több legyen.

Nos, a feladat megtalálta, pontosabban ő talált rá. Válaszolva a veszélyhelyzetre. Nem Dobos edzőként, hanem dr. Dobos gyógyszerészként. Beállt a családi patikába, hogy ezzel is enyhítse a vészt, segítsen az embereknek.

Dr. Dobos Barnának közgazdász diplomája is van, így – szép, nem szép – eszembe jut, hogy minek vállal szerepet a viharvert magyar labdarúgásban, amikor – ért valamihez. Igaz, a futballban sem nyeretlen kétéves, hiszen végigjárta a szamárlétrát, az U7-es korosztályban éppen úgy dolgozott, mint a megyében és valamennyi NB-s osztályban, s nem is sikertelenül. Meg aztán – ez a döntő – hiába esküszik arra, hogy a tanulásnál nincs fontosabb, megfertőződött a játékkal, ami rengeteg hozzá hasonló kvalitású embernek lett végzete.

Dobos Barna tehát edző. Még nem mesteredző, de – mester. Olyan műfajban, amelyik fontosabb, mint az, hogy merre pattan a labda. Vállalása előtt le a kalappal, hiszen az emberi oldalra szavazott, ami – sajnos – békeidőben alig-alig jellemző az élfutballra.

Ha nem hiszik, gondoljanak arra, hogy koronavírussal sújtott világunkban is akad edző, aki – ajánlkozik.

Nem arra, hogy beálljon a tára mögé, mint Dobos Barna.

Akié minden tiszteletem.