R. B. 2016.09.08 11:40

„Érdemesebb lesz játékosokat nevelni, mint vásárolni” – pénzmozgás az utánpótlásban

Jelentős változtatásokat eszközölt a Magyar Labdarúgó-szövetség idén nyáron az utánpótlásban. A versenyrendszer módosítása mellett bevezették a működési költségtérítést, amelynek értelmében július 1-jétől (a nyári átigazolási időszak kezdetétől) a klubok kötelesek pénzt fizetni az utánpótláskorú futballistákért – igaz, nem minden esetben. A működési költségtérítés bevezetése azt jelenti, adott esetben akár több millió forintba kerülhet egy tizenéves palánta – függetlenül attól, hogy később profi labdarúgó lesz-e belőle. Az új rendszer miatt sokkal nagyobb felelősség hárul a sportvezetőkre, az akadémiáknál a fókusz a minőségre tevődik a mennyiség helyett, és nem utolsósorban egyfajta védelmet nyújt a kis kluboknak. A Nemzeti Sport Online kétrészes cikkben járja körül a témát, a második részben hazai klubok véleményére, tapasztalataira voltunk kíváncsiak az MLSZ újításával kapcsolatban.

Megéri feljebb adni a tehetségeket (Fotó: mlsz.hu)

 

FONTOS TUDNIVALÓK AZ ÚJ SZABÁLYRÓL
• I. vagy II. osztályú klubtól „Egyéb” kategóriájú klubba való átigazolásért nem kell fizetni.
• A táblázatban megszabott összegek minimum tíz százalékát köteles az átvevő klub az átadó egyesületnek kifizetni.
• Tizenkét éven aluli labdarúgók átigazolása esetén a táblázatban szereplő összegek 50 százaléka értendő.
• Nem kell fizetni azért a játékosért, akinek az előző bajnoki idényben nem volt kiváltott versenyengedélye.
Az új rendszerről bővebben ide kattintva, az MLSZ honlapján tájékozódhat!

Emlékeztetőül…

A 2016–2017-es idénytől kezdve a korábbi kettő helyett három osztályban szerepelnek az utánpótlásműhelyek U19-es és U17-es alakulatai (az első két osztályban az U16-osok is). Létrejött a nyolccsapatos elitbajnokság, amelyben Budapestről a Ferencváros, a Honvéd-MFA és a Vasas Kubala Akadémia, valamint az agárdi Sándor Károly Akadémia (MTK), az ETO FC Győr, a szombathelyi Illés Akadémia, a felcsúti Puskás Akadémia és a Debreceni Labdarúgó Akadémia érintett. Az egycsoportos, tizenhat csapatos másodosztályban többek között a Nyíregyháza, a ZTE, a Videoton, az UTE, a Paks és a DVTK fiataljai bizonyíthatnak. A többi egyesület a harmadosztály kilenc csoportjának valamelyikébe nevezhetett.

A működési költségtérítés bevezetésével az egyesületeket legidősebb korosztályuk alapján három csoportba sorolták: I. osztályú sportszervezetek, II. osztályú sportszervezetek és egyéb egyesületek. Átigazoláskor az alábbi táblázat alapján tárgyalnak a felek. Az átadó klub a játékos az egyesületben eltöltött éveinek száma alapján kérhet pénzt az átvevő sportszervezettől.

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
 I. osztályú sportszervezetbe
II. osztályú sportszervezetbeEgyéb sportszervezetbe
I. osztályú sportszervezetből
3 millió Ft/év
400 ezer Ft/év
ingyen
II. osztályú sportszervezetből
500 ezer Ft/év
300 ezer Ft/év
ingyen
Egyéb sportszervezetből
200 ezer Ft/év
150 ezer Ft/év
100 ezer Ft/év


A második részben kategóriánként két klubot kerestünk meg, hogy értékeljék az új rendszer első két hónapját, illetve arra is kíváncsiak voltunk, az új szabály hogyan járulhat hozzá a magyar futball fejlődéséhez.

 

„ÉRDEMESEBB LESZ JÁTÉKOSOKAT NEVELNI, MINT VÁSÁROLNI”; „RACIONÁLISABB DÖNTÉSEKET KELL HOZNI” – ÍGY LÁTJA KÉT I. KATEGÓRIÁS KLUB

 AZ ELSŐ RÉSZ TARTALMÁBÓL
Az első részben Dankó Béla MLSZ elnökségi tag válaszolt kérdéseinkre.
„Az MLSZ elnöksége a klubok jelzése alapján már 2011 óta tisztában volt azzal, hogy a jelentősebb utánpótlásképző csapatok az országot járva – jellemzően a szülők meggyőzésével – édesgetik magukhoz a tehetséges játékosokat, akiket ingyen igyekeztek megszerezni.”
„A bizottság elkészítette javaslatait, amelyek bevezetése azonban rendre elhalt a profi csapatok ellenkezése miatt. Az NB I-es sportszervezetek nem táblázat szerinti fizetést, hanem a sportszervezetekkel történő megegyezés szerinti összeg kifizetését javasolták.”
„A kiemelt központokat is arra ösztönzi az új rendszer, hogy saját maguk neveljenek ki az első csapataik számára is használható játékosokat, illetve ha mégis tehetségeket találnak kisebb egyesületeknél, akkor valóban csak a minőséget vigyék el onnan, ne ürítsék ki a kisebb klubok játékosállományát.”
„A korábbiaknál sokkal több fiatal tehetség kerülhet be a felnőtt profi futballba, reményeink szerint a nemzetközi vérkeringésbe is.”

„Minden nagy futballkultúrával rendelkező ország utánpótlásában már hasonló szabályzatok működnek, így például Ausztriában, Németországban és Hollandiában is – nyilatkozta TÓTH ATTILA, a VASAS KUBALA AKADÉMIA sportigazgatója. – Magyarország utánpótlásának fejlesztésében elengedhetetlen volt egy ilyen irányú változtatás, aminek az egyik legnagyobb erénye, hogy a kiválasztás és a szakmai munka sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd minden szinten. Megszűnik az akadémiák közötti népvándorlás, érdemesebb lesz játékosokat nevelni, mint vásárolni.”

„Az első hetek tapogatózással teltek, nem volt sok átigazolás, főként azért nem, mert nem mindenki számára volt világos a rendszer. Talán kicsit későn vezették be, de ha bármilyen kérdésünk volt, a szövetségtől kielégítő választ kaptunk.”

„A rendszer szerintem marad, biztosan kell majd rajta módosítani, finomítani, de az esetleges hibák kijavításával hosszú távon nem lehetnek veszélyei, talán csak alacsonyabb szinteken és a fiatalabb korosztályokban okozhat bonyodalmakat. Sokat segít és elengedhetetlen lesz a működési költségtérítési rendszer tökéletesítéséhez a regionális képzési központok kialakítása is, ami egyfajta piramis rendszerben áramoltatja felfelé a tehetségeket, de ehhez is még idő kell, amíg kialakul. Első hallásra nem biztos, hogy reálisnak tűnik, hogy egy tizenéves játékosért akár forintmilliókat kell fizetni, de amint „beáll a rendszer”, akkor a díjak elenyészőekké válnak. Ha egy akadémia megfelelően működik, mindig lesznek értékesíthető játékosai – felnőtt szintre, sőt külföldre is –, s a játékoseladásokból be tud fektetni a fiatalabb korosztályokba. Magyarul egy jól dolgozó akadémia kiadási és bevételi oldala hosszú távon nagyjából egyensúlyban lesz.”

„Az biztos, hogy mostantól racionálisabb döntéseket kell hozni – mondta HERCZEG ANDRÁS, a DEBRECENI LABDARÚGÓ AKADÉMIA ügyvezetője, a DVSC felnőttcsapatának korábbi vezetőedzője. – Jobban meg kell gondolni, kit igazol a klub, meg kell vizsgálni, érdemes-e megvásárolni a kiszemelt gyermeket. Nem lehet majd felhalmozni a játékosokat.”

„Minden a klubokon múlik, a szabály elég nagy mozgásteret enged a maximális összeg és a kötelező minimális tíz százalék között. Nyilván van, akivel lehet egyezkedni, s akad, akivel nem. Rövid idő telt el a rendszer bevezetése óta, később a tapasztalatok birtokában lehet következtetéseket levonni.”

„NYOLCSZÁZEZER FORINT A SAJÁT NEVELTÜNKÉRT”; „ÉRDEMES FELJEBB ADNI A TEHETSÉGEKET” – ÍGY LÁTJA KÉT II. KATEGÓRIÁS KLUB

 
VÁLTOZÁS AZ UTÁNPÓTLÁSBAN: TIZENKÉT REGIONÁLIS KÖZPONT, TÖBB TÁMOGATÁS AZ ÉLVONALBELI ÉS VÁLOGATOTT JÁTÉKOSOK UTÁN

„Néhány példával szeretném felhívni a figyelmet a rendszer veszélyeire – így OSZTERMÁJER GÁBOR, a PAKS utánpótlás-vezetője. – Egy másik vidéki városból származó játékos Pakson folytatja középiskolai tanulmányait, s megkeresett minket, mert nálunk szeretett volna futballozni. A gyerek nem volt rossz, igaz, a korosztályos csapatunkban nem lett volna húzóember. A klubja azonban kizárólag százszázalékos térítés ellenében lett volna hajlandó átengedni nekünk, amit nem állt módunkban kifizetni. A játékos jó eséllyel – egy időre legalábbis biztosan – befejezi a futballt.”

„Szintén megtörtént, hogy a tőlünk nem messze lévő klub négy U17-es játékosa eldöntötte, a Paksba akar igazolni. Mindannyian erősítést jelentettek volna, hajlandóak lettünk volna kifizetni mindegyikőjükért a maximális összeget. A felkészülés kezdetétől a mai napig velünk tréningeznek. Azt gondoltuk, át tudjuk igazolni őket, azonban klubjuk nem bólintott rá az átigazolásra, még úgy sem, hogy az MLSZ által meghatározott magas díjat kifizettük volna. A gyerekek nem akarnak visszamenni, mert nem érezték jól magukat ott, de futballozni szeretnének. A szülők fel vannak háborodva, hogy fordulhat elő, hogy amatőr utánpótlás szinten korlátozzák tizenhat éves gyerekek játékjogát.”

„Egy másik érdekes eset az volt, hogy két évvel ezelőtt az egyik akadémia átigazolta az egyik U15-ös neveltünket. Ez a játékos ovis korától kezdve Pakson futballozott, most meg nyolcszázezer forintot kellene fizetnünk azért, hogy visszahozzunk egy olyan gyermeket, aki majd tíz évet töltött el nálunk…”

„A rendszernek azon törekvése, hogy a kis csapatok pénzhez jussanak, remek ötlet, de úgy tűnik, azok «gazdagodnak meg», akik amúgy is tehetősebbek, több támogatást kapnak. A kis klubokkal könnyű megegyezni, az átigazolás részeként esetleg odairányítunk utánpótlásból kiöregedett játékost. Persze az előírásoknak megfelelően a kötelező minimális összeget megadtuk nekik is. Ezt a szabályt nem a Paksnak találták ki – a meghatározott magas összegek miatt sem. Továbbra is megpróbálunk hatékonyan dolgozni szerény körülmények között, hogy Böde Dánieleket és Fiola Attilákat tudjunk adni a magyar labdarúgásnak.”

„Az mindenképpen pozitív, hogy a játékosmozgások megfontoltabbak lesznek, átgondoltabban kell döntéseket hozni – kezdte mondandóját KENYERES IMRE, a VIDEOTON utánpótlás-sportigazgatója, a magyar válogatott korábbi másodedzője. – Eddig a nevelőklubok óvták értékeiket, mert gyakran előfordult, hogy egyszer csak eltűntek a legtehetségesebb játékosok, mert egy másik klub szó nélkül elvitte őket. A felvevő klubokban túl sok volt a játékos, mert úgy voltak vele, majd meglátják, kiből mi lesz. Sokszor a szülők mozgatták a szálakat, mert a gyermekük keveset játszott. Ezen jelenségek megszűnése feltétlenül jó, az új rendszer féket rakott ezekre. Ugyanakkor előfordulhatnak problémás helyzetek. Az egyik klub az előző szezon végén, június derekán elköszönt egyik játékosától, akit mi szerettünk volna átigazolni. Később kiderült, lehet érte pénzt kérni, s a klub így is tett, maximális költségtérítési díjat kért, annak ellenére, hogy nem számít a gyermekre.”

„Nem szabad minden játékost egyformán kezelni. Vannak született tehetségek és vannak későn érő típusok. Minden átigazolás külön eset, a vezetőknek mértékletességet kell gyakorolniuk. Az új rendszerrel sokkal nagyobb a felelősség, alaposabban fel kell térképzeni a kiszemelt gyermekeket. Sok klub beéri a minimális tíz százalékkal, hiszen tisztában van vele, fél, egy vagy több év múlva fordulhat a kocka, s adott esetben neki kell fizetni egy-egy futballistáért. Néhányan viszont csak teljes összegért hajlandóak megválni játékosaiktól. Pedig érdemes a tehetségeket feljebb adni, hiszen az átigazolási díjon túl további produktivitási bónuszok kaphatók, ha a játékos bemutatkozik az élvonalban vagy a válogatottban, esetleg külföldre igazol. Az idő eldönti, reálisak-e az összegek. Az biztos, ésszerűen kell dönteni, felelősen kell mérlegelnie az edzőknek és a szakmai vezetőknek egyaránt, jobban fel kell mérni a játékosokat. Az új szabály gazdálkodásra is tanít.”

„Mi a Videotonnál törekszünk minőségi játékosokat átigazolni, de csak olyanokat, akik a korosztályos kerethez képest jobbak. Ha mindenhol így megy majd, akkor a rendszer beáll a megfelelő kerékvágásba. A tehetség kerül a fókuszba, a mennyiség helyett a minőség lesz az elsődleges szempont. Az átigazolások során etikátlan magatartást tanúsító személyeket pedig meg kell vizsgálni, s remélhetőleg belátható időn belül nem lesznek döntéshozó pozícióban.”

„HA ÉRTÉKET NEVELSZ, ÉRTÉKET KAPSZ CSERÉBE”; „MEGSZŰNIK A SZABAD RABLÁS” – ÍGY LÁTJA KÉT, EGYÉB KATEGÓRIÁS KLUB

MIT MOND A SPORTKÖZGAZDÁSZ?

„Felvetődik a kérdés, reális-e, hogy tizenéves játékosért milliós nagyságrendű összegeket fizessenek – véli Szabados Gábor sportközgazdász. – Értem az MLSZ új szabályának törekvéseit, de gazdasági értelemben a transzferdíjnak nem ez a célja. Ez a gazdasági eszköz azért van, hogy olyan munkaerőt, azaz játékjogot vásároljanak, amely a pénztermeléshez hozzá tud járulni. Cristiano Ronaldóért vagy Paul Pogbáért azért éri meg százmillió eurót (vagy többet) kifizetni, mert sportszakmailag és marketing szempontból van pénztermelő képességük. Az utánpótláskorú játékosoknál kérdéses, hogy egyáltalán profi futballista válik-e belőlük. Olyan esetben is lesz pénzmozgás, aminek nincs alapja. Persze, ha az egyik akadémiától a másik akadémiához igazol át valaki, minden bizonnyal nagyobb eséllyel lesz belőle profi labdarúgó. De ha az egyéb kategórián belül vált klubot valaki, érthetetlen, miért kell fizetni a játékjogáért, hiszen az a kategória alapvetően a szabadidősportért van, s egyébként is, ezen klubokra jellemző a legszerényebb anyagi háttér.
Elképzelhető, hogy a rendszer működőképes lesz, kezdetben lesznek problémák, hiszen a klubok zömének nincs rutinja e téren, illetve nehéz beárazni a játékosokat. Azt pedig már csak halkan jegyzem meg, hogy Magyarországon igen jól működik a lepapírozás… Pandóra szelencéje nyitva, de van esély rá, hogy a szabály életképes lesz, s egészséges mederbe terelődik a folyamat.”

„Folyamatosan figyelem a klubokat és a játékosokat. Van olyan gyerek, aki már a tizedik csapatában futballozik… Az új szabálynak köszönhetően csökken a felelőtlen döntések száma, a kluboknak jobban meg kell becsülni a gyerekeket. Mi a kerületen belül megegyeztünk az egyesületekkel, hogy egységesen mindenki tíz százalékért cserébe engedi el a gyermekeket. Ami veszélyt jelenthet, hogy az egyéb kategórián belüli klubváltásokra néhányan pénzkeresési lehetőségként tekintenek. Van, hogy olyan játékosért kérnek százezer forintot, aki csak egy éve van a csapatnál” – vélekedett PISONT ISTVÁN, az 1908 SZAC BUDAPEST utánpótlás szakmai igazgatója, aki korábban éveket töltött el a korosztályos válogatottaknál szövetségi edzőként.

„Régen is létezett nevelési költségtérítés, csak nem ilyen formában. Labdákat és egyéb sportszereket adtak a játékosokért, csak ez a szokás az utóbbi években megszűnt. Most átértékelődik a helyzet, az új rendszer bekategorizálja a játékosokat, felértékelődik a szakmai munka. Nem ildomos ugyanannyit kérni egy adott csapat legjobbjáért, mint ugyanazon együttes átlagos játékosáért. A jó nevelés kulcsfontosságú lesz, ha értéket nevelsz, értéket kapsz cserébe. A szabályzat védi a kis klubokat, amelyek így képesek fennmaradni és fejlődni, s nem utolsó sorban megbecsülve érezhetik magukat. Baj, ha mostantól a pénz reményében nevelünk. Eddig miért nem tettük? A szakembereknek nem szabad financiális alapon gondolkodni.”

„Még csak most tapasztaljuk az új rendeletet. Biztosan lesznek módosítások, de egy szabály akkor működik, ha alkalmazzák. Tökéletesíteni kell, a futball is állandóan változik. A kérdés az, van-e Magyarországon olyan erkölcsi morál, amely mellett képes működni a rendszer. Kultúrát kell teremteni, ebben van lemaradásunk. Minden azon múlik, tudjuk-e kezelni a helyzetet és a pénzmozgást, be tudjuk-e tartani a szabályokat. A felelősségen, a hierarchián és az erkölcsön lesz a hangsúly.”

„Nagyon jó újításnak tartom – kezdte SÁGI FERENC, a REAC Sportiskola elnöke. – Ezzel megszűnik a szabad rablás, a nevelőegyesületek a befolyt összegekből tovább tudnak fejlődni. Lehet, időt kellett volna hagyni a rendszernek, vagy épp ellenkezőleg, előbb be kellett volna vezetni. Nekünk nem volt negatív tapasztalatunk, korrektül ment minden átigazolás – lehet, szerencsések voltunk. Sikerült feladnunk játékost például az MTK-nak és a Vasas Kubala Akadémiának is, mindkét akadémia tisztességesen járt el.”

„A tehetségek felfelé áramoltatása mindenképpen fejlődést jelent a magyar futball számára. Mi nem gördítünk akadály senki távozása elé. A minimális tíz százalék reális összeg utánpótláskorú játékosokért. Ha mindenki így gondolkodik, akkor a rendszer működőképes lesz, a vezetőkön múlik minden.”

KONKLÚZIÓ

A szakemberek véleményéből arra lehet következtetni, az új szabálynak van pozitív hatása (például az is, hogy megkezdődik a klubok közti kommunikáció, ami korábban nem minden szinten volt jellemző), sőt hosszú távon egyfajta garancia lehet arra, hogy valóban a legtehetségesebb gyermekek szerepeljenek az akadémiákon, de fel kell hívni az MLSZ figyelmét a patthelyzetet vagy kényszermegoldásokat eredményező esetekre, hogy a rendszert tökéletesíthesse. A magyar futball nincs olyan helyzetben, hogy akár egyetlen utánpótláskorú labdarúgót is elveszítsen. Nyilván nem lehet, vagy legalábbis jelentős erőforrásokat igényelne minden egyes átigazolást alaposan megvizsgálni, ám az olyan példákat, amelyek rendszerszinten is gondot okozhatnak, országszerte előfordulhatnak, mindenképpen javítani kell. Óriási felelősség (talán nagyobb, mint eddig) hárul az edzőkre, a szakmai vezetőkre és a klubokat irányító emberekre. Ha a magyar futball érdekeit az anyagi lehetőségek elé helyezik, az új rendszer nem jelenthet problémát, sőt…

2019.08.21 08:28:13

Labdarúgó NB I PIETSCH TIBOR

A sportigazgató a vaduzi kudarcról és a vezetőedző iránti bizalomról is beszélt.

2019.08.19 09:35:54

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

NB I-ES LEGEK. Kemény meccsek várnak a gyengén teljesítő Honvédra.

2019.08.18 12:03:02

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Dobos Barna nem tartja sportszerűnek, hogy Barczi fülbevalója miatt tíz emberrel kellett kezdeniük – mestermérlegek.