Böde Dániel: Nyerhet öt meccset a Videoton, csak ellenünk veszítsen!

– A Paks elleni döntetlen után üldözöttekből üldözők lettek, igaz, a Videoton előnye csupán két pont. Zavarja a kialakult szituáció, vagy elintézi azzal, hogy a hátrány könnyedén ledolgozható?
– Naná, hogy zavar! – vágta rá a Ferencváros támadója, Böde Dániel. – Számtalan okot felsorolhatnék, miért lett volna jó nyerni szombaton, az egyik éppenséggel az, hogy a tabella élén maradtunk volna. Azzal, hogy visszacsúsztunk egy helyet, a saját dolgunkat nehezítettük meg, meglátjuk, a folytatásban jóvá tudjuk-e tenni a legutóbb elkövetett hibát.

– Lehetőség lesz a javításra, hiszen még hat meccs, köztük a székesfehérváriak elleni rangadó vár önökre.
– Jelen pillanatban nem érdemes hat mérkőzésről beszélni. Egyetlen találkozó lebeg a szemem előtt, és az a szombat esti, Haladás elleni. Azon már nem veszíthetünk pontokat! Jobban mondva: azon sem.

– Mi volt a gond a Paks ellen?
– Az maradjon az öltöző falain belül. Nem sokáig rágódhatunk a történteken, jobban tesszük, ha arra összpontosítunk, hogyan verhetjük meg a szombathelyieket. A képlet egyébként is egyszerű: van hátra hat meccsünk, ha mind a hatot megnyerjük, mi vagyunk a bajnokok!

– A Fradi képes rá, hogy sorozatban hatszor nyerjen?
– Már bizonyítottuk, hogy ez a csapat mindenre képes. Arra is, hogy produkáljon egy hosszú veretlenségi szériát, de arra is, hogy váratlanul vereséget szenvedjen. Ma még csak remélni tudom, hogy az utolsó hat mérkőzésen a szebbik arcunkat mutatjuk meg. A hibák azonban már nem férnek bele a játékunkba. A Paks ugyan két vereséggel a háta mögött érkezett hozzánk, tisztában voltunk vele, hogy sündisznóállásba áll be ellenünk. Az első gólja nálam a talált kategóriába tartozik, a másodikat viszont a mi figyelmetlenségünk előzte meg. A végén még örülhettünk, hogy egyenlítettünk.

– A hosszabbításban önnel szemben szabálytalankodó Papp Kristóf azt mondta, meg lehetett adni a büntetőt…
– Persze hogy meg lehetett adni, mert az is volt. Egy héttel korábban is az volt, amikor Tőzsér Dániel felrúgott, azt mégsem fújták be. Bosszant is, hiszen egy egy lett a debreceni meccs vége, holott kettő egyre is nyerhettünk volna.

– Az mennyire dühíti, hogy a legutóbbi két mérkőzésen nem volt eredményes?
– Azért a Paks ellen adtam egy gólpasszt és kiharcoltam egy tizenegyest. Nyilván piszkálja a csőrömet, hogy a Loki és a Paks kapujába sem találtam be, ám ennél jobban bánt az, hogy egyik összecsapást sem nyertük meg. Nincs más választásunk, mint gőzerővel előremenni. A hátralevő hat meccsünkre úgy tekintek mint hat döntőre.

– Ismerős szöveg: tavaly Marco Rossi öt fordulóval a vége előtt jelentette ki, hogy öt finálé vár a csapatára. A Honvéd mind az ötöt megnyerte, és bajnok lett.
– Ha a kispestieknek sikerült, nekünk is sikerülhet. Úgy kell hozzáállni, hogy nem lesz probléma, és akkor nem is lesz.

– Miben bízik leginkább?
– Magunkban.

– A Videoton botlásával nem is kalkulál?
– Nem foglalkozom a Videotonnal.

– Ez afféle kötelező duma?
– Nálam nem az. Tényleg nem érdekel, hogy mi van a fehérváriakkal. Fiola Attilával is beszéltem a minap, de szóba sem került a Fradi vagy a Vidi.

– A kettejük pályafutásában közös pont a Paks: amit a volt csapata a múlt szombaton elvett önöktől, ezen a szombaton máris visszaadhatja.
– Benne van a pakliban, hogy a Videoton nem nyer Pakson, ám a fehérváriak esetleges pontvesztése nekünk akkor érne valamit, ha legyőznénk a Haladást. Csűrhetjük-csavarhatjuk bárhogy is, a lényeg az, ha a következő hat hétvégén győztesen jövünk le a pályáról, nem kell számolgatnunk. Ez esetben felőlem mind az öt meccsét megnyerheti, akár tíz góllal is a Videoton, csak ellenünk veszítsen!

– Apropó, mindjárt itt van május ötödike!
– Április huszonnyolcadika, a Haladás elleni mérkőzés napja hamarabb itt lesz.

– Látom, nem lehet kizökkenteni.
– Tudhatná, hogy engem aztán nem könnyű. Ígérem, ha a jövő héten is megkeres, szívesen beszélgetek önnel a Videoton elleni mérkőzésről.

– Mit gondol, addigra fordul a kocka, és üldözőkből újra üldözöttek lesznek?
– Mérget nem vennék rá, mindamellett nem keseregnék amiatt, ha így történne. Az első helyet természetesen vissza akarjuk venni, és bár a mondás úgy tartja, jobb későn, mint soha, a magam részéről nem várnék ezzel túl sokáig.