A magyarok nem kellenek? Tizenkilencen tértek haza külföldről

Egyes szakemberek szerint a magyar és akörnyező országok futballjának erejét, fejlődését az mutatja meg leginkább, hogy egy adott átigazolási időszakban hányan szerződnek Nyugat-Európába.

Ha elfogadjuk ezt a tételt, akkor számunkra meglehetősen sikeretlen volt a nyári uborkaszezon: összesen 19 magyar futballista tért haza a Soproni Ligába (ebben a Romániából és Bulgáriából visszaigazolók is benne vannak, viszont az ifjúsági korú játékosok nem), köztük többen válogatottak – Bodnár László, Vaskó Tamás, Szélesi Zoltán –, míg az NB I-ből 11-en szerződtek külföldre (az ifjúságiakat nem számítva), de csak Köteles László igazolt jegyzett nyugat-európai bajnokságba. A Diósgyőr kapusa egy évre kölcsönbe került a belga élvonalbeli Genkhez.

A menedzserek közül Filipovics Vladan, aki négy labdarúgót is külföldi szerződéshez segített (a már említett Köteles mellett Tisza Tibor, a belga másodosztályba, Hercegfalvi Zoltán az amerikai profiligába, Kulcsár Tamás a lengyel első osztályba igazolt az ő közreműködésével) úgy véli, hogy a gazdasági válság azokat a csapatokat érintette leginkább, amelyek magyar játékosokkal erősítettek volna.

„Ha végigtekintünk a nemzetközi átigazolásokon, azt látjuk, hogy a nagy pénzmozgások kilencven százaléka egy nagyon szűk körhöz, néhány sztáregyütteshez köthető, míg a többi klub esetében jobbára kölcsönadásokról, cserékről, ingyen megszerzett futballistákról beszélhetünk. Ez pedig alaposan megnehezítette az üzletkötéseket" – mondta Filipovics Vladan, akinek az egyik legértékesebb játékosa, Juhász Roland végül nem váltott csapatot. Hiába hozták összefüggésbe több sztárgárdával is, a kérők nem tudtak megegyezni munkaadójával, az Anderlechttel.

A menedzser hozzátette, szerinte ez általános probléma volt a nyáron, és nincs szó arról, hogy a magyar játékosokra nem tartanának igényt külföldön.

Ifjabb Laczkó Mihály ugyanakkor úgy véli, amint meghallják külföldön, hogy magyar játékost akar értékesíteni, már csukják is be az ajtót.

„Kár szépíteni: teljesen le vagyunk írva külföldön. Elég csak megnézni a nemzetközi sajtót – amikor a debreceniek bejutottak a BL-be, rengeteg hülyeséget hordtak össze, látszott, hogy a legtöbb újságíró még sohasem hallott a négyszeres magyar bajnokról" – kezdte Laczkó.

„Ha Szalai Ádám nem magyar lenne, már rég egy első osztályú európai bajnokságban játszhatna, de így rendkívül nehéz a helyzete" – mondta a menedzser a spanyol harmadosztályú Real Madrid Castilla futballistájáról, aki a nyáron 2011-ig szerződést hosszabbított a Reallal.

A spanyol viszonyokat jól ismerő játékosügynök a „királyi gárda” nyári csúcsigazolásainak hátteréről is beszélt.

„Spanyolországban a gazdasági válság súlyosan érintette az építőipart. A krízis hatására sok nagy építőipari cég visszavett a berhuázásaiból, és ezért banki hiteleket sem vett olyan mértékben igénybe, mint korábban. Ez a bankoknak nem kedvezett, hiszen nekik is az a jó, ha mozgatják a tőkéjüket, ezért a pénzintézetek új hitelezési lehetőségeket kerestek, és így jöhetett képbe a futball. A Real új elnöke, az építőiparban is érdekelt Florentino Pérez ráérzett erre a lehetőségre, és mivel a csapat tízéves közvetítési jogait adta fedezetül, könnyen kapott hitelt" – fogalmazott Laczkó Mihály.

„Ugyanakkor az is látszik, hogy a Real alighanem képes lesz visszafizetni a hiteleket, mert több mint 90 millió euróra tett szert a játékoseladásokból, az eladható bérletek 99 százalékát értékesítették, és akkor még nem beszéltünk az egyéb bevételekről. De ez egy teljesen más világ, mint amilyenben az európai klubok többsége tengődött a gazdasági válság idején" – mondta Laczkó.

A Stars and Friends nemezetközi menedzseriroda magyarországi képviseletének részéről Vörösbaranyi József is azt emelte ki, hogy még a lejárt szerződésű futballistáknak is rendkívül nehéz volt csapatot keríteni a nyáron.

„Szélesi Zoltán stabil tagja a magyar válogatott keretének, többéves külföldi rutinnal büszkélkedhet, lejárt a szerződése, mégsem sikerült külföldön csapatot találni neki. Nem hittem volna, hogy még egy klub nélküli játékosnak is ilyen nehéz lesz új együttest találni" – mondta Vörösbaranyi József, aki a nyáron a legjelentősebb sikert Priskin Tamás ügyében érte el, aki a Watfordtól az Ipswichhez igazolt.

Abban mindegyik, általunk megkérdezett játékosügynök egyetértett, hogy a Debrecen sikere és a válogatott remélt jó szereplése nagyban javíthatja a magyar labdarúgók eladhatóságát.

A nyár tanulsága az is, hogy bár az ifjúsági korú magyar játékosok iránt még mindig van kereslet határainkon túl, hiszen sok fiatal járt próbajátékon különböző országokban, közülük csak nagyon kevesen kaptak aztán szerződést.

Végül néhány érdekesség a hazai NB I-ből. Arra már máskor is volt példa, hogy magyar válogatott futballisták hazatérnek külföldről, de a queenslandi területi bajnokságból érkező ausztrál próbajátékost (Paul Pizzica, Nyíregyháza), pakisztáni és máltai légióst (Adnan Ahmed és Justin Haber, egyaránt Ferencváros), vagy a portugál Sportingtól érkező csatárt (Milan Purovics, Videoton) még a mi sokat tapasztalt bajnokságunk sem igen látott eddig. (Az Újpesttel tárgyaló Carsten Jancker esetét szándékosan nem említettük, mert arra már máskor is volt példa, hogy egy kiöregedett klasszis szerződtetése nem jött össze.)

Folytatás következik decemberben.

A Soproni Ligában történt átigazolásokat itt olvashatják!