Talpra álltak – Fazekas Zoltán jegyzete

Ahhoz, hogy igazán a helyére tegyük a Falco férfi kosárlabdacsapatának második bajnoki címét, kicsit mélyebbre kell ásni, nem ragadhatunk le a Körmenden aratott pénteki győzelemnél.

A szombathelyi klub 2008-ban ért fel először a csúcsra, amikor magyar viszonylatban bivalyerős kerettel, négy, nemzetközi szinten is kiválónak számító légióssal és az egyébként Körmenden született és nevelkedő ikonnal, Kálmán Lászlóval a fedélzeten végigsöpört az NB I-en. Akkor kevesen gondolták, hogy az elkövetkező tizenegy esztendőben nem jut aranyérem a sárga-feketéknek, akik különösen pechesnek mondhatták magukat a Magyar Kupában, amelyben már hatszor veszítettek a döntőben – először 1998-ban, még a bajnoki cím előtt –, miközben egyszer sem tudtak nyerni. No de térjünk vissza a bajnoksághoz, amelyben 2008 után 2012-ben is a fináléig jutott a csapat, ám a Szolnok legyőzte. Öt év múlva ismét az aranykapuig menetelt az együttes, akkor viszont az Alba Fehérvár parancsolt megálljt Váradi Benedekéknek, akik tavaly újra megpróbálták – de újra a Szolnok bizonyult jobbnak. Az Olaj elleni fóbiáról szóló história ráadásul idén februárban újabb fejezettel gyarapodott, ráadásul hihetetlen módon: az MK-döntőben futottak egymásba a felek, de az erőviszonyok eltolódtak, ugyanis a szolnokiaknál a negyeddöntőben két alapember is megsérült – az egyértelmű favorittá váló szombathelyieket azonban agyonnyomta az esélyesség terhe, és óriási meglepetésre kikaptak…

A csapat padlóra került az újabb kupavereség után – de mint Gasper Okorn, a Falco edzője péntek este pezsgőben fürödve elárulta, két választásuk volt: összeomlanak vagy túlteszik magukat a fájó kudarcon. Hogy honnan merítettek erőt, azt már nem ecsetelhette, mert Váradi és társai elkapták és a levegőbe dobták – mi több, el is kapták!

A szlovén szakembernek vitathatatlan és elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a Falco megint bajnok lett: Perl Zoltán és Govens Darrin érkezésével újraépítette a hierarchiát, megértette játékosaival, kinek mi a feladata, kinek mikor kell előlépnie, és ragyogó csapatot épített. A szombathelyiek veretlenül hasítottak végig a rájátszáson, majd a Körmend elleni döntőben játszottak a legjobban és a legegységesebben.

Szóval megérdemelték, még ha előtte tényleg sokszor kellett veszíteniük is érte.