Női kézi-vb: így vezet az út az olimpiára

Az előző olimpiákhoz hasonlóan Rio de Janeiróban is 12 férfi és 12 női kézilabda-válogatott indulhat, a selejtező rendszere hasonló a két nemnél. A házigazda Brazília automatikus részvételi jogot kap, mellette a nőknél a dániai világbajnokság győztese, illetve négy kontinens-képviselő indulhat.

Dél-Korea volt az ötödik válogatott, amely kvalifikálta magát a házigazda – és jelenleg amúgy aktuális világbajnoki címvédő – Brazília, az Európa-bajnok Norvégia, az afrikai selejtezőtornát megnyerő Angola és a Pánamerikai Játékok második helyezettje, Argentína után. Azaz a szebbik nemnél már csak egy olyan hely kiadó, amely nem az olimpiai selejtezőn át vezet Rióba, és az Dániában találja meg gazdáját.

Az olimpiára jutás szempontjából a világbajnokság az elsődleges rangsoroló. Azaz ha Brazília megvédené a címét a vb-n, akkor a világbajnoki ezüstérmes utazhat automatikusan Rióba. Ha olyan csapat szerzi meg az automatikus kvótát Dániában, amely már kijutott az olimpiára (kivéve Brazília), akkor az adott kontinens selejtezőjét jelentő torna második helyezettjére száll az indulási jog. Azaz: ha Norvégia nyeri meg a vb-t, akkor az Európa-bajnoki második Spanyolország a biztos olimpiai induló. Ha Brazília nyeri meg a vb-t úgy, hogy a döntőben Norvégiát győzi le, akkor szintén a spanyolok vannak ott az olimpián. Ebből az is következik, hogy közvetlen magyar olimpiai kijutás a világbajnokságon csak magyar elsőséggel (esetleg brazil–magyar döntővel) érhető el.

Hat hely tehát „elkel” a világbajnokság végéig, további hat hely az olimpiai selejtezőkön talál gazdára (három négycsapatos tornán, csoportonként két továbbjutóval) – ezzel kapcsolatban viszont akadnak kérdőjelek az IHF egyelőre hiányzó véglegesítése miatt (erre várhatóan a vb alatt sor kerül). Az biztosnak tűnik, hogy a vb 2–7. helyezettjei indulhatnak az olimpiai kvalifikációs tornákon. Amennyiben olyan válogatott végez a legjobb hétben, amely már kijutott az olimpiára, akkor a legjobb hat olyan helyezésű csapat vesz részt a selejtezőn, amelynek még nincs „selejtezős kvótája” (azaz jön a 8., 9., stb.). Az is biztosnak tűnik, hogy a Dániában a legjobb, nem olimpiai kvótát érő helyen záró válogatott a selejtezőn (alapesetben a 2.) a legrosszabb vb-helyezéssel bíró nemzeti csapattal találkozik (alapesetben a 7.). A részletes beosztást lásd keretes írásunkban! (Csak zárójelben: az alapbeosztás alapján nagyon úgy tűnik, hogy a vb-7. jobban járhat a kvalifikációs csoportbeosztásnál, mint a vb 3–6., mert valószínűleg nem kell még egy európai ellenféllel szembenéznie – de ez tényleg csak zárójel.)

A mieink részt vehetnek a selejtezőtornán akkor is, ha nem sikerül a vb-n az első hét között végezniük, ugyanakkor a legjobb hétben zárnak azok, akik a tavalyi Eb-n megelőzték az ott hatodik magyar együttest. Vagyis az ezüstérmes spanyolok, a bronzérmes svédek, az Eb-negyedik montenegróiak és az Eb-ötödik franciák. Ez esetben nem a világbajnoki helyezés alapján, hanem a kontinens képviseletében lehet ott a magyar válogatott az egyik kvalifikációs tornán.

Gyakorlatilag Spanyolország és Svédország is készülhet már legalább az olimpiai selejtezőre (szürreálisnak tűnő eredmények kellenének hozzá, hogy ez ne így legyen – például Brazília–Dél-Korea vagy Dél-Korea–Angola döntő), tudniillik a világbajnokságon a legjobban szereplő két földrészről két csapat indulhat a kontinens kvalifikációs tornájáról (Európa esetében a tavalyi Eb-ről). A vb eredményei alapján az a kontinens számít a legjobban szereplő földrésznek, amelynek képviselője nyer, a 2. legjobb kontinens, amelynek legjobb helyezett képviselője a 1. válogatottja(i) után jön, azaz 2013-ban az 1. Amerika, a 2. Európa (brazil–szerb döntő) volt.

Ezen a ponton már nem minden kérdésben látni kristálytisztán. Brazília újabb világbajnoki címe esetén például a kiírás szerint a selejtezős indulási jog – mivel Argentína már szintén olimpiai résztvevő – a vb-re ki sem jutott Uruguay mellett a vb-ről ugyancsak lemaradó Mexikót illeti. Ugyanakkor az IHF korábban – a brazilok vb-címe után – épp a pánamerikai zónától vont ki két vb-helyet – és „juttatta ki” így szabadkártyával Németországot és Szerbiát –, mondván a zónában négy csapatnál több nem felel meg a vb követelményeinek. Így valószínűleg ezek a helyek is IHF-döntés következtében dőlnek el, ez akár tovább növelheti az amúgy sem kicsi európai esélyeket. (Azt csak remélni lehet, hogy olimpiai selejtezős helyre nem kerülhet oda válogatott eredmények nélkül, pusztán újabb „szabadkártyával”.)

Négy évvel ezelőtthöz képest változik az olimpiai selejtezőtornák rendezési jogának kiosztása is (korábban az utolsó vb 2–4. helyezettjei láthatták vendégül a többi selejtezőst). Ezúttal pályázni kell a nemzetközi szövetséghez a rendezésért, az IHF állítólag törekszik rá, hogy különböző kontinenseken rendezze meg a tornákat, de ez sincs kőbe vésve. A magyar szövetség keddi sajtótájékoztatóján elhangzott: lehetőség esetén az MKSZ él a pályázási lehetőséggel.