Női kézi-vb: és az megvan, hogy a legjobb angolaiakat nem tudják Európában megfizetni?

„Az angolai kézilabdában nagy potenciál rejlik, a játékosok kiváló adottságokkal rendelkeznek, de szervezési oldalról még sok a tennivaló – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak Joao Florencio, az angolai női válogatott portugál szövetségi kapitánya. – Csak egy osztály van mindkét nemnél, hat klub versenyez a nőknél és öt a férfiaknál. A fiatalok számára vannak sportiskolák, de amikor ezek a fiúk, lányok elérik a junior kort, sokuknak abba kell hogy hagynia a játékot, mert nincs hol folytatniuk. A nőknél a hatból két klubnál olyan feltételek vannak, hogy bármelyik jó játékost meg tudják szerezni. A legjobb angolai kézilabdázók itt akkora fizetést kapnak, amivel még az európai élcsapatok sem tudnak versenyezni.”

Utóbbi kijelentés nagy meglepetés volt a számomra, hiába hoztam fel egy európai topklubra jellemző kiemelkedő fizetést, csak megveregették a vállamat, higgyem el, ez sehol sincsen ahhoz képest, amit Angolában lehet keresni az említett két csapatnál.

A portugál szakembert segítőjével, António Lopessel együtt tavaly kivásárolta az angolai szövetség Portugáliából, ahol előtte a női válogatottat irányították. Lopes egyébként a lisszaboni egyetemen tanít videoelemzést, és az előbb elmondottakhoz hozzátette, korábban ugyan Franciaországban és Spanyolországban is kipróbálták magukat a játékosok, de azóta mind visszatértek. Érthető, ha a kényelmes utat és a pénzt választják, még ha a teljes kép kedvéért azt is meg kell említeni, Angolában a megélhetés is sokba kerül.

„Több nemzeti illetve regionális versenysorozatban vesznek részt a játékosok, de ezek koncentráltan, hetek alatt kerülnek megrendezésre. Sokkal több az az időszak, amikor csak edzések vannak. Ez persze nem ideális” – folytatta Florencio, aki szerint megoldás lehetne, ha újra Európába igazolnának a játékosok, de pillanatnyilag nem érdekeltek ebben.

„Több játékosra, klubra és meccsre van szükség, csak így tudunk fejlődni és felvenni a versenyt az európai csapatokkal. De ezt hosszú évek alatt lehet csak elérni. Egy másik lehetőség, hogy a brazilok mintájára egy európai klubba irányítunk sok válogatott játékost, ahol magasabb szinten edzhetnek és versenyezhetnek. Utóbbi azonban jelenleg kivitelezhetetlen.”

Az angolai kapitány a világbajnokságra visszatérve elmondta, nagyon fontos számukra a részvétel, mert így a legmagasabb szinten mérettethetik meg magukat, és bár a 16. hellyel nem elégedett, tisztában van vele, hogy az előrelépéshez le kellene tudniuk győzni az európai csapatokat.

„Közel voltunk ahhoz, hogy nyerjünk Lengyelország ellen, amely ha összejött volna, előrébb végzünk a csoportban, és talán több esélyünk lett volna a nyolcaddöntőben. Most a játékosok visszatérnek Angolába és felkészülnek a bajnokság februári rajtjára. Megvan már a tervünk az olimpiai felkészülésre, szeretnénk előtte több meccset is játszani európai csapatok ellen.”

Afrika bajnokaként Angola egyenes ágon kvalifikálta magát a riói olimpiára, de Lopes zárásként felhívta a figyelmünket a nagyon fejlődő Szenegálra, ahonnan az összes válogatott játékos Franciaországban játszik, és elképzelhető, hogy hamarosan ennek kiugró eredménye lesz.