A következő idényben – amely a jelenlegi tervek szerint szeptember közepén kezdődik – már nem lesz középdöntő. A csapatokat két nyolcas csoportba sorsolták, a 14 fordulót követően az első és a második helyezettek automatikusan a negyeddöntőbe jutnak, a 3–6. helyezettek oda-visszavágós alapon döntik el, ki jut még a legjobb nyolc közé, míg a tabella utolsó két-két együttese búcsúzik.
„Az új lebonyolítás teljesen új kihívást jelent a csapatoknak, hiszen amíg korábban négyfelé oszlottak a jó csapatok, addig most csak kétfelé” – fogalmazott az M1 aktuális csatornának Bartha, aki szerint kilenc együttes is esélyes lehet a négyes döntőbe jutásra, amelyet május 29–30-án rendeznek Budapesten.
„Hibázni természetesen lehet itt a csoporton belül is, azért egy podgoricai, odensei, breszti vagy épp moszkvai kirándulás a Győri Audi ETO-nak is rendkívül nehéz lesz” – fejtette ki.
Hozzátette, a rájátszás első körét a válogatott meccsek közé kell majd betűzdelni, márpedig a Győr felnőtt keretének kilencven százalékát válogatott játékosok alkotják, így az első két pozíció megszerzésével két meccsel kevesebbet kell játszani egy olyan időszakban, mikor minden mérkőzésnek és utazásnak nagy jelentősége van.
A klubelnök rámutatott, kicsit kicserélődött a csapatuk, néhány játékos abbahagyta, néhány érkezett, de van bennük bizonyítási vágy.
Korábban a koronavírus-járvány miatt a játékosok fizetésének 25 százalékát zárolták, és csak később születik döntés a klubvezetés részéről, hogy tudnak-e visszaadni ebből az összegből.
A stabil védekezés a győri kézilabdázók sikereinek alapja
Először nyert a Nyköbing a női kézilabda Bajnokok Ligájában
A Győr úgy nyert, ahogy akart a norvég Storhamar ellen
