Női kézi: társrendezők leszünk a 2024-es Európa-bajnokságon!

A férfi kézilabda Európa-bajnokság záró hétvégéjén, a stockholmi Tele2Arenában rendkívüli közgyűlést tartott az Európai Kézilabda-szövetség (EHF), amely a sportág elkövetkező hét évét is igyekezett biztosítani a kontinensen. Ennek részeként kihirdették azt is, hogy a 2024-es női kontinensviadalt Magyarország, Ausztria és Svájc közösen rendezheti. A szavazás első körében kiesett Oroszország, így két jelölt maradt, a másik Csehország Lengyelországgal és Szlovákia hármasa volt, de a jelenlévők ötvenhét százaléka a magyar-osztrák-svájci rendezésre szavazott. Hazánk nem először rendez női Eb-t, hiszen 2004-ben és 2014-ben is otthont adott már az események, az utóbbinál Horvátországgal közösen.

A 2024. november 28-tól december 15-ig megrendezendő tornán a sportág történetében először huszonnégy válogatott vehet majd részt az eddigi tizenhat helyett, a csoportmérkőzéseket Budapesten, Debrecenben, az ausztriai Innsbruckban, a svájci Bázelben, a középdöntőket Budapesten és Debrecenben, az elődöntőket és a helyosztókat pedig a magyar fővárosban rendezik.

„Az elmúlt öt évben a Magyar Kézilabda-szövetség arra törekedett, hogy a nemzetközi kapcsolatait erősítse, a sportdiplomáciai befolyását növelje – mondta lapunknak Kocsis Máté, az MKSZ elnöke. – Ennek köszönhető például, hogy a női Bajnokok Ligája négyes döntőjének rendezését újabb öt évre Budapest nyerte el, mint ahogy az is, hogy 2018 nyarán Glasgowban megkaptuk a férfi Európa-bajnokság rendezési jogát, Magyarország történetében először. Ez nemcsak bizalmat, hanem óriási elismerést is jelent az EHF tagországai részéről.”

A sportvezető szerint többek között ezek a sportesemények miatt is jelentős infrastrukturális beruházások zajlanak hazánkban, a sportág hazai vezetésének célja pedig, hogy megtöltse ezeket a csarnokokat, amelyek egyébként nemcsak egy kiemelt világesemény megrendezésére épülnek, hanem azzal a céllal is, hogy folyamatos sportélményt nyújtsanak a szurkolóknak.

„Úgy gondolom, helyesen jártunk el, amikor a 2024-es női kontinensviadal rendezését is megpályáztuk, különösen azért, mert a mostani felnőtt válogatott nagyon fiatal, és az előttünk álló közel öt év alatt teljesen összeérhet a világ- és Európa-bajnok junior korosztály. Annyira, hogy bátran megcélozhatja majd az érmeket a felnőtt világversenyeken is. Az időzítés szerintem ebben a tekintetben parádés” – folytatta Kocsis, aki szerint a 2022-es férfi Eb kapcsán is joggal bizakodhatunk, hiszen fiatal válogatottunk a mostani kontinensviadalon már megmutatta, mire képes.

„Döntetlent játszottunk az olimpiai és világbajnok dánokkal, legyőztük az oroszokat, amire soha nem volt még példa a válogatottunk történetében, ezek pedig olyan sikerek, amelyekre Európa is felfigyelt – fogalmazott az elnök. – A torna végére ugyan elfáradtunk mentálisan és fizikailag is, de úgy gondolom, ez idővel kiküszöbölhető. Ha a sportolóink 2022-ben és 2024-ben is élnek azzal a lehetőséggel, hogy hazai szurkolók előtt játszhatnak, ami plusz egy embert jelent, akkor nemcsak életre szóló élményt szerezhetnek mindenkinek, de a karrierjük egyik csúcspontja lehet.”

Kocsis Máté szerint fontos kiemelni, hogy a 2024-es női Eb megrendezése már nem igényel infrastrukturális beruházást, hiszen a 2022-es férfi Eb miatt minden adott lesz. Az elmúlt öt évben egyébként a sportág tömegesítése is megtörtént hazánkban, az igazolt kézilabdázók száma 26 ezerről 85 ezerre emelkedett ez idő alatt, amiben óriási szerepe van a tao-rendszernek és a szövetség koordinációs munkájának is.

„De szeretnénk még több emberrel megismertetni és megszerettetni a sportágat, és bővíteni a szurkolói bázist – tette hozzá Kocsis. – Az ilyen sportesemények pedig összehozzák közösséget, erősítik a nemzeti identitást, és különleges élményt adnak. Újra megvan minden esélyünk, hogy a világ élvonalába tartozzunk.”